Új Mt: a MÁV-nál és a TESCO-nál rosszul jártak a dolgozók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A MÁV-nál a régen kivívott szakszervezeti eredmények, a Tescónál pedig a túlóra kifizetése került veszélybe az új Munka törvénykönyve bevezetésével – az Adó Online a foglalkoztatás szempontjából a két legnagyobb hazai vállalatnál érdeklődött: mi változott július 1-től?


MÁV: több lett a munkaidő

A közel 38 ezer alkalmazottat foglalkoztató állami óriáscég – a MÁV – dolgozóit elsősorban a munkaidő megemelkedése érintette hátrányosan – mondta el az Adó Online-nak Bárány Balázs Péter, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) érdekvédelmi alelnöke.

A változást az hozta, hogy az új törvény a köztulajdonban álló cégeknél nem teszi lehetővé, hogy az alkalmazottakkal a jogszabályban előírt 8 óránál alacsonyabb munkaidőben állapodjanak meg. Ez pedig a vasutas szakszervezet egy már közel tíz éve kivívott eredményét teszi semmissé. Még 2002-ben ugyanis a VDSZSZ abban állapodott meg a tulajdonos állammal, hogy a munkaidőt 8 óra alá csökkentik, így ez a törvény júliusi hatályba lépése előtt a MÁV vállalategységeiként változóan 7,3-7,6 óra volt. Az alkalmazottak az ezt meghaladó túlórákért pedig megkapták a járandóságukat.

Ezt a helyzetet bonyolítja, hogy a munkaközi szünet, július elsejétől már nem lehet a munkaidő része. Emiatt azon munkaköröknél, ahol a napi munkaidő mértéke már 8 órára emelkedik, az érintetteknek – a munkaidő-beosztástól függően – 0,7-1,2 órával többet kell eltölteniük szolgálati helyükön, amiért nem kapnak semmiféle ellentételezést.

Van remény a megállapodásra: el lehet térni a törvénytől

A munkaidő, és a munkaközi szünet kérdésében a VDSZSZ már megkezdte a tárgyalásokat, és Bárány Balázs Péter úgy látja, hogy a MÁV vezetése nyitottnak mutatkozott a kérdésben. A megállapodás – és a törvénytől eltérés – felé az jelenthet kiutat, hogy a jogszabály lehetőséget ad a munkaidő csökkentésre, abban az esetben, ha a dolgozók olyan munkakörben dolgoznak, amelyben az egészségi állapotuk jelentős igénybe vétel alatt áll. A szakszervezet jelenleg összeállít egy listát az említett munkakörökről. Ezt aztán a munkáltatók és a munkavállalók által függetlennek elfogadott grémium, a Vasútegészségügyi Kft. is átvizsgálja, és az általa jóváhagyott területeken visszaállhat a korábban kiharcolt alacsonyabb munkaidő. Ez a szakszervezeti vezető szerint a dolgozók 70 százalékát érintheti. A többiek esetében marad a nyolc óra, de VDSZSZ számukra is igyekszik elérni valamiféle kompenzációt.

A júliusi változásokról a MÁV vezetőségét is megkérdeztük, de a sajtóosztályról csak egy automatikus visszaigazolást kaptunk, hogy megkapták kérdésünket.

TESCO: a rugalmasság lehetőség is

A privát szektor legnagyobb foglalkoztatójaként (közel 22 ezer alkalmazottal) megkeresett Tesco kommunikációs részlegén némiképp előrébb jutottunk, de náluk minden olyan vezető szabadságon volt, aki a kérdésben érdemben nyilatkozni tudna, ezért itt is csak a szakszervezeti oldalról kaptunk információkat.

A Tesco és a Spar dolgozóit képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke, Bubenkó Csaba az Adó Online-nak elmondta, hogy bár összességében hátrányosan érint az új Munka törvénykönyve az általuk képviselt dolgozókat, de a rugalmasabb jogszabályi környezet egyben lehetőséget is nyújt.

Túlóráért pihenőidő

A szakszervezeti vezető úgy látja, hogy az új törvény még tágabb lehetőséget ad a munkaadóknak arra, hogy a túlórát ne kelljen kifizetniük, hanem akár másfél évig elhúzva pihenőidőre is válthatják. A túlóra kérdése Bubenkó szerint mostanában különösen érzékeny terület, amikor több kereskedelmi cég leépítéssel oldja meg a gazdasági nehézségeit. Az alacsonyabb dolgozói létszám mellett az elvégzendő munka ugyanis nem csökken, így végül ez a cégnél maradó alkalmazottak túlóráiban jelentkezik, mint költség. Miközben túlóra bevállalásakor az alacsony keresetű kereskedelmi dolgozókat elsősorban a pluszpénz motiválja, a törvény puhításával a munkaadók most így további menekülő utakat kapnak a fizetés elől.

Az új törvényben a kereskedelmi munkavállalók számára az is a veszteségként könyvelhető el, hogy az eddigi három hónap próbaidőt akár hat hónapra is növelhetik a munkaadók – kollektív szerződés rendelkezhet erről.

Többet szeretne tudni? Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről:

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez.

A CompLex Kiadó friss kiadványai:

Nyitottak az érdekérvényesítési utak

Mindemellett Bubenkó Csaba szerint az új törvénykönyv egy nagy lehetőség arra, hogy a dolgozók megszervezzék az érdekeik érvényesítését. Amennyiben egyedül állnak a munkaadókkal szemben, csak magukra vethetnek, ha számukra előnytelen helyzetbe kényszerülnek. A szakszervezetek ezzel szemben tárgyalásra kényszeríthetik a vállalat vezetőit, és a jogszabály lehetőséget nyújt arra, hogy az érdekvédők a munkavállalók számára az eddigieknél előnyösebb megállapodásokat harcolhassanak ki. Így kollektív szerződésben azt is meghatározhatják, hogy a túlórát a következő hónapban a munkaadók fizessék ki, és a próbaidő továbbra is három hónap maradjon.

Ezen eredményeket a szakszervezet elnöke szerint jól példázza, hogy a KDFSZ tavaly szeptembertől folytatott kollektív munkaügyi vitája eredményeként június végén elérte, hogy a Tesco-Global Áruházak Zrt. A munkáltató 7,85 százalékos átlagos béremelést hajt végre továbbá a béremelés időpontja egységesen július 1. A vállalatnál a minimál béren foglalkoztatott dolgozók vonatkozásában (pénztárosok,árufeltöltők) a béremelés elérte a 11,8 százalékot.

A szakszervezet emellett aláírást kezdeményez a munkavállalók körében az új Munka Törvénykönyvében a dolgozókat hátrányosan érintő kérdésekben és munkaügyi vita keretében kíván egyeztetni azokban a pontokban melyek vonatkozásában a törvény lehetőséget biztosít az eltérésre, mint a 6 hónapos próbaidő, 12 napos összefüggő munkavégzés, a túlóra pihenőidőben történő kiadása.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.