Válságkezelő csomaggal jelentkeztek a gyáriparosok, a szakszervezetek tiltakoznak Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyáriparosok tervezete első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének válságkezelő csomagjának pontjai az alábbiakban olvashatók:

1. Egyetértünk a kormányzat a napokban a leginkább válság sújtotta ágazati szereplők
támogatására meghozott rugalmas és gyors döntéseivel. Ugyanakkor további gyors
intézkedéseket várunk, melyek közül néhány már adja magát, mivel számos más ágazat, mely
szintén teljesen ellehetetlenült, kimaradt a törvény felsorolásából és ez a sor sajnos napról napra bővülhet.

2. A kialakult helyzetben egyik legfontosabb teendőnek tekintjük a foglalkoztatás lehetséges
mértékű fenntartását, a munkahelyek minél nagyobb számban való megtartását, azaz a
vállalkozások életben maradásának segítését. Ehhez elengedhetetlen bizonyos további
munkaügyi szabályok időleges módosítása, segítve ezzel a károk enyhítése és a jövőbeni
újrakezdéshez szükséges kapacitások megőrzése érdekében szükséges, rugalmas munkaadói
intézkedések megtételét, helyi egyeztetések nélkül is, átmeneti jelleggel lehetővé kell tenni:
– a munkaköri leírástól való eltérést;
– az otthoni munkavégzés esetén a munkáltatói kártérítési felelősség felfüggesztését;
– a csoportos létszámcsökkentési szabályok felfüggesztését;
– a szabadságkiadás 15 napos közlési határidejének felfüggesztését;
– a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek
elszámolásának szabályozását;
– a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak
enyhítését.
– A vállalkozások és a munkavállalók terheinek csökkentése érdekében általános
járulék-elengedés szükséges azon munkavállalók esetében, akik a munkavégzési
kötelezettség alól mentesülnek, de munkaviszonyban maradnak és bért kapnak.

3. Javasoljuk, hogy az állam és az önkormányzatok, mint megrendelők legyenek nyitottak az
esetenként szükségessé váló szerződés-módosításra, elsősorban a teljesítési határidők
esetében. Ugyanezen megrendelői kör szenteljen nagyobb figyelmet a vállalkozások felé
fennálló tartozásaik és a támogatások kifizetésének időbeli pénzügyi teljesítésére. Az állam és
az önkormányzati szervek átmenetileg (a szerződés vonatkozó részétől függetlenül) vállalják,
hogy a kifizetéseket pl. 5 munkanapon belül teljesítik, hozzájárulva ezzel a vállalkozások
likviditási helyzetének javításához.

4. Kiemelt figyelmet kell szentelni a gazdasági folyamatokban meglévő szolgáltatások
működésének fenntartására, elkerülendő a „dominó effektusok” kialakulását (pl.
bankrendszer; hitelbiztosítás; fuvarozás.) A gazdaság szinte valamennyi ágazatában
kulcsfontossággal bírnak a logisztikai láncok. Kiemelten fontos a szállítmányozás helyzetének
stabilizálása, ezen belül is:
– az uniós országokkal koordinált intézkedések a határátkelés gyorsítására;
– országon belüli korlátozások felfüggesztése;
– településeken belüli korlátozások, behajtási tilalmak felfüggesztése.

5. Átmeneti szabályokkal elejét kell venni bármely gazdasági szereplő (cégmérettől, iparágtól,
nemzetiségtől, tulajdonosi szerkezettől függetlenül) a helyzetből fakadó visszaélésének mind
a vevők felé (pl. árazás; indokolatlan, érdekalapú nem teljesítés), mind a beszállítók felé (pl.
átvétel indokolatlan megtagadása; vis maior helyzetek el nem ismerése) és ha mégis ilyen
történne, szigorúan szankcionálni kell. Ugyanígy kell tenni a munkaadó-munkavállaló
viszonyban történő etikátlan és/vagy jogszerűtlen lépések esetén.

A gyáriparosok tervezete első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – írja az Adó Online-hoz eljuttatott közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ elnöke szerint teljesen egyértelmű, hogy a gyáriparosok a munkavállalók kárára kezdenek alkudozni, őket kizsigerelve akarnak kimászni a járvány okozta gazdasági gödörből. E véleményhez a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozott. A két szövetség azonnali egyeztetést követel.

A szakszervezet értetlenül áll egyebek között a javaslatnak a szabadságra vonatkozó pontja előtt, miszerint a gyáriparosok javaslatára enyhítenék „a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását, valamint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályai”. Hogy mindenki értse: ez első olvasatra azt jelenti, hogy ha a gyártulajdonos munkáltatónak az érdekei úgy kívánják, akkor a dolgozók akár évekig nem mehetnek szabadságra – magyarázza Kordás. Az elnök szerint ez a pont egyébként erősen ellentmond a vészhelyzeti intézkedésnek – és magának a tervezet készítőjének is -, hiszen az ötletgazda maga írja, hogy a következő évekre vonatkozik.

Ez a javaslat azonban több sebből vérzik – véli Kordás, a MASZSZ elnöke, aki példaként említi a csoportos létszámleépítésnek a felfüggesztésére vonatkozó pontot is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minden bejelentési kötelezettség – és annak következményei nélkül – bármennyi embert, bármikor utcára lehet tenni. Az MGYOSZ javaslata a túlmunka, a pihenőidő és a rugalmasabb munkaidőre is kiterjed, ami – a MASZSZ olvasatában – végtelenül veszélyes, hiszen korlátlan beleszólást sugall. A szövetségnél azt sem értik pontosan, hogyan kell érteni a javaslatcsomagban olvasható munkaköri leírástól való eltérést. Félő – mondja Kordás -, hogy ez is a munkavállalók kárára fog megtörténni csakúgy, mint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak tervbe vett enyhítése.

Az elnök szerint ez a tervezet több pontban is sértheti az uniós jogokat. A MASZSZ és a SZEF is egyetért azzal, hogy meg kell menteni a munkahelyeket, ám annak nem a munkajogi szabályok durva módosítása a módja. A mintegy 130 ezer munkavállalót képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség és a csaknem 60 ezer közszolgálati munkavállalót képviselő SZEF határozottan tiltakozik a tervezet bevezetése ellen, s azonnali egyeztetést kezdeményez a munkáltatókkal és a kormánnyal.

---