Változnak a munkaszerződés tartalmi elemei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén is folytatja az RSM DTM bérszámfejtési kisokos sorozatűt. Sorozatindító blogbejegyzésük a 2012. július 1-től hatályba lépő új Munka törvénykönyve kapcsán a munkaszerződéseket érintő szabályváltozásokról szól.


A törvény szerint a munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződésben bármilyen kérdésben megállapodhat, amennyiben az a jogszabályoknak megfelelő.

A munkaszerződésnek három kötelező tartalmi eleme van:

  • a munkavállaló alapbére (ez az első változás, korábban személyi alapbérnek hívták),
  • a munkavállaló munkaköre, és
  • a munkavégzés helye.
Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:
Június 5: A 2012-es I. törvény: Az új Munka Törvénykönyve
Június 13: Munkabér és kártérítési felelősség
Október 9-11: IX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád – előjelentkezés június 30-ig!
Az összes Rodin-konferenciát itt találja.
Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető!

A munkavégzés helye korábban is kötelező eleme volt a munkaszerződésnek. A változás idén nyártól abban áll, hogy a munkavégzés helye kötelező elem ugyan, ám annak hiánya nem hatálytalanítja vagy érvényteleníti a szerződést.

Amennyiben az alapbérben és a munkavállaló munkakörében a felek nem állapodnak meg, maga a munkaviszony sem tekinthető létrejöttnek. Ilyen esetben az érvénytelenség jogkövetkezménye sem alkalmazható, hiszen a megállapodás nem is jött létre. Amennyiben a felek között mégis teljesítésre került sor, akkor a feleknek a Polgári törvénykönyvnek megfelelően kell egymással elszámolniuk. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a felek visszamenőleges hatállyal kössék meg a munkaszerződést.

Mindezek mellett a munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. Amennyiben ezek közül valamelyik nem szerepel a munkaszerződésben, a szerződés nem lesz érvényes.

A szerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltatónak az alábbiakról tájékoztatnia kell a munkavállalót legalább szóban a munkaszerződés megkötésétől számított 15 napon belül:

  • a napi munkaidőről
  • az alapbéren túli munkaidőről és egyéb juttatásokról
  • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról
  • a munkakörbe tartozó feladatokról
  • a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól
  • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól
  • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e
  • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról
  • a munkarendről,
  • a munkába lépés napjáról.

15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell a munkavállalót:

  • a külföldi munkavégzés helyéről és tartamáról,
  • a pénzbeli és természetbeni juttatásokról,
  • a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,
  • a hazatérésre irányadó szabályokról.

A munkáltatót nem terheli tájékoztatási kötelezettség, ha a munkaszerződés alapján a munkaviszony tartalma az egy hónapot, vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg. Ez alól egyedül a munkáltatói jogkör gyakorlójáról szóló tájékoztatás képez kivételt: erről ebben az esetben is 15 napon belül tájékoztatni kell a munkavállalót.

A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

A munkaszerződésben az állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja, amennyiben a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, vagy a munkaszerződés távmunkavégzésre szól.

Változó munkahely

Ha a munkavállaló munkavégzésének helye változó, vagyis a munkavállaló nem fix helyen (vagyis több munkahelyben vagy nagyobb területen) látja el feladatát, a munkavégzés helyét meg lehet jelölni egy vagy több konkrét, azonosító címmel, vagy nagyobb földrajzi egység megnevezésével.

Több vagy nagyobb földrajzi egységben meghatározott munkahely kikötése esetén a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatával határozhatja meg a munkavégzés tényleges helyét. Ez esetben arra is figyelemmel kell lennie a munkáltatónak, hogy a munkahely megközelítése ne legyen lehetetlen. A munkaszerződésben meghatározott állandó (fix) munkavégzési helyet a munkáltató egyoldalúan nem változtathatja meg.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.