Változnak a munkaszerződés tartalmi elemei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén is folytatja az RSM DTM bérszámfejtési kisokos sorozatűt. Sorozatindító blogbejegyzésük a 2012. július 1-től hatályba lépő új Munka törvénykönyve kapcsán a munkaszerződéseket érintő szabályváltozásokról szól.

A törvény szerint a munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződésben bármilyen kérdésben megállapodhat, amennyiben az a jogszabályoknak megfelelő.

A munkaszerződésnek három kötelező tartalmi eleme van:

• a munkavállaló alapbére (ez az első változás, korábban személyi alapbérnek hívták),
• a munkavállaló munkaköre, és
• a munkavégzés helye.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben: Június 5: A 2012-es I. törvény: Az új Munka Törvénykönyve Június 13: Munkabér és kártérítési felelősség Október 9-11: IX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád – előjelentkezés június 30-ig! Az összes Rodin-konferenciát itt találja. Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető!

A munkavégzés helye korábban is kötelező eleme volt a munkaszerződésnek. A változás idén nyártól abban áll, hogy a munkavégzés helye kötelező elem ugyan, ám annak hiánya nem hatálytalanítja vagy érvényteleníti a szerződést.

Amennyiben az alapbérben és a munkavállaló munkakörében a felek nem állapodnak meg, maga a munkaviszony sem tekinthető létrejöttnek. Ilyen esetben az érvénytelenség jogkövetkezménye sem alkalmazható, hiszen a megállapodás nem is jött létre. Amennyiben a felek között mégis teljesítésre került sor, akkor a feleknek a Polgári törvénykönyvnek megfelelően kell egymással elszámolniuk. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a felek visszamenőleges hatállyal kössék meg a munkaszerződést.

Mindezek mellett a munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. Amennyiben ezek közül valamelyik nem szerepel a munkaszerződésben, a szerződés nem lesz érvényes.

A szerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltatónak az alábbiakról tájékoztatnia kell a munkavállalót legalább szóban a munkaszerződés megkötésétől számított 15 napon belül:

• a napi munkaidőről
• az alapbéren túli munkaidőről és egyéb juttatásokról
• a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról
• a munkakörbe tartozó feladatokról
• a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól
• a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól
• arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e
• a munkáltatói jogkör gyakorlójáról
• a munkarendről,
• a munkába lépés napjáról.

15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell a munkavállalót:

• a külföldi munkavégzés helyéről és tartamáról,
• a pénzbeli és természetbeni juttatásokról,
• a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,
• a hazatérésre irányadó szabályokról.

A munkáltatót nem terheli tájékoztatási kötelezettség, ha a munkaszerződés alapján a munkaviszony tartalma az egy hónapot, vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg. Ez alól egyedül a munkáltatói jogkör gyakorlójáról szóló tájékoztatás képez kivételt: erről ebben az esetben is 15 napon belül tájékoztatni kell a munkavállalót.

A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

A munkaszerződésben az állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja, amennyiben a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, vagy a munkaszerződés távmunkavégzésre szól.

Változó munkahely

Ha a munkavállaló munkavégzésének helye változó, vagyis a munkavállaló nem fix helyen (vagyis több munkahelyben vagy nagyobb területen) látja el feladatát, a munkavégzés helyét meg lehet jelölni egy vagy több konkrét, azonosító címmel, vagy nagyobb földrajzi egység megnevezésével.

Több vagy nagyobb földrajzi egységben meghatározott munkahely kikötése esetén a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatával határozhatja meg a munkavégzés tényleges helyét. Ez esetben arra is figyelemmel kell lennie a munkáltatónak, hogy a munkahely megközelítése ne legyen lehetetlen. A munkaszerződésben meghatározott állandó (fix) munkavégzési helyet a munkáltató egyoldalúan nem változtathatja meg.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---