Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Miközben tovább bővült a foglalkoztatás, a külföldön, illetve a közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma csökkent – emelte ki Varga Mihály pénzügyminiszter kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.
A KSH keddi közlése szerint a február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezerrel, 177 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 67 ezerrel nőtt, az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 128 ezerrel emelkedett, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 15 ezerrel csökkent.
A miniszter arra számít, hogy a kedvező irányú tendencia részben a hatéves bérmegállapodásnak és a folytatódó lakásépítéseknek köszönhetően a jövőben is fennmarad.
Varga Mihály a foglalkoztatást segítő kormányzati intézkedések közül példaként említette a 2016 novemberében aláírt hatéves bérmegállapodást és a 2013 óta működő munkahelyvédelmi akciót, amelynek az is köszönhető, hogy Magyarországon a 15-24 éves korosztályban az uniós átlag alatti, 9,6 százalékos a munkanélküliség.
[htmlbox mt_kommentar]
A Pénzügyminisztérium MTI-hez eljutatott közleménye szerint a kedvező gazdasági és foglalkoztatási folyamatok eredményeként a munkanélküliek száma félmillióról közel harmadára, 177 ezerre csökkent 2010 óta.
A február-áprilisi 3,8 százalékos munkanélküliségi rátával Magyarország az uniós tagországok rangsorában a negyedik helyen áll.
Az uniós tagországok közül Magyarország tudta a leggyorsabb ütemben, 13,3 százalékponttal növelni a foglalkoztatási rátát, míg az uniós átlag csak 3,5 százalékponttal nőtt 2010 óta.
Az erősödő munkaerő-kereslet miatt az elkövetkezendő időszak kiemelt feladata a munkaerő-tartalék aktivizálása, a közfoglalkoztatottak és munkanélküliek képzése, a kisgyerekes nők, illetve a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése lesz – olvasható a minisztérium közleményében.
(MTI)
A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.
A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
