Vasárnapi munkavégzés: napi 11 óra üzemidő mellett belefér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Heti 80 órás üzemidőben működik a kereskedelmi egységek nagy része, ahol a vasárnap rendes munkaidőnek minősül – olvasható az RSM DTM legutóbbi blogbejegyzésében.


A rendes munkaidő nem terjed ki a vasárnapokra és a munkaszüneti napokra – többek között ez az újítás szerepel a 2012. július 1-től életbe lépő Munka Törvénykönyvében. Nyártól tehát a munkavállaló ezeken a napokon csak kivételes, a törvény által meghatározott esetekben kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzésre.

Kereskedelmi egységek vasárnapi nyitva tartása

Mivel az Országgyűlés nem fogadta el a vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabályt, így a vasárnapi munkavégzés kapcsán az új Mt. szerint kell eljárni. Vasárnapra rendes munkaidő csak azoknál a kereskedelmi egységeknél engedélyezett, amelyek rendeltetésük folytán ezen a napon is működnek (pl. étterem, benzinkút, stb.), vagy ahol megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak a munkavállalók (pl. szállodai recepció).

A munkáltató vasárnapra rendes munkaidőt:

  • a rendeltetése folytán e napon működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  • az idényjelleggel,
  • a megszakítás nélkül,
  • a több műszakos tevékenység keretében,
  • a készenléti jellegű munkakörben,
  • a kizárólag szombati és vasárnapi részmunkaidőben,
  • a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó,
  • a külföldön történő munkavégzésben foglalkoztatott munkavállalók számára oszthat be.

A korábbi szabályokhoz képest tehát lényeges változás, hogy pusztán az egyenlőtlen munkaidő-beosztás a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzést nem teszi lehetővé.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:
Május 23: Hogyan változik a munkaidő?
Május 23: Ügyvédreggeli – a munka díjazása az új Mt alapján
Május 24: Munkajogi ismeretek bérszámfejtőknek
Május 31: A rendes szabadság kiadása
Június 5: A 2012-es I. törvény: Az új Munka Törvénykönyve
Június 14: Munkabér és kártérítési felelősség
Szeptember 11-12: HR Mozaik – Munkajogi prioritások vállalatvezetői szemmel
A konferenciákon a törvény megalkotásában részt vett és a gyakorlatban nagy tapasztalattal bíró előadók bővítik az érdeklődők tudását, ezzel lehetőséget teremtve a törvényes munkáltatói működés megteremtéséhez.
Az összes Rodin-konferenciát itt találja.
A Complex Kiadó munkajogi kiadványai között itt válogathat.

Heti 80 órás üzemelési idő

E kérdés kapcsán az utóbbi időben több cikkben tévesen jelent meg a következő állítás: „mivel a bevásárlóközpontok heti üzemelési ideje általánosan napi 10-11 óra, ez heti 70-77 óra üzemelési időt jelent.” Először is fontos tisztázni, mi is az üzemelési idő fogalma. Az üzemelési idő ugyanis nem azonos a kereskedelmi tevékenységek nyitva tartásával, hiszen munkavégzés rendszerint a nyitva tartás előtt és után is történik. (További részletek itt olvashatnak.)

Vagyis a bevásárlóközpontok heti üzemelési ideje nem napi 10-11 óra, hanem annál sokkal több, hiszen a nyitás előtt és után még dolgozik a munkavállalók jelentős része, többek között a takarítók, vagy az őrök. Nyitás előtt az üzletekben már rendezik a kirakatokat, a polcokat, az éttermekben, kávézókban megterítik az asztalokat, és így tovább. A legtöbb kereskedelmi egység napi 8-12 órát, vagy még többet van nyitva, így sokan bizonyosan elérik a heti 80 órás üzemelési időt, vagyis nyitva lehetnek vasárnap is, és e napon is foglalkoztathatják a munkavállalójukat. Arra azonban e kereskedelmi egységek tulajdonosainak is figyelemmel kell lenniük, hogy a vasárnapra beosztott munkavállalójukat szombaton nem foglalkoztathatják.

Más szabályok érvényesek azon kereskedelmi egységekre, amelyek heti üzemelési ideje nem éri el a 80 órát. Ezeknek a kereskedelmi egységeknek munkaszüneti napokon (fizetett ünnepeken), illetve minden vasárnap be kell zárniuk, vagy legalábbis biztosítaniuk kell, hogy munkavállaló ne tartózkodjon az egységben. Ezek a korlátozások a tulajdonosokra, és a kizárólag szombati és vasárnapi részmunkaidőben foglalkoztatottakra nem vonatkoznak.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 16.

A próbaidő alatti megszüntetés buktatói

A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.

2024. április 15.

Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 12.

K&H: megállt a fiatalok jövedelemnövekedése

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.