Vizsgálja az Mt-t az ombudsman


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkajogi programot indított az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté elsősorban a rászorulók, a kisgyermekes anyák és a fogyatékos emberek védelmében kívánja megvizsgálni a méltó munkához való jog érvényesülését.


Az ombudsman „A munka méltósága – új irányok, időálló garanciák?” – című projektnyitó budapesti rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, a hamarosan hatályba lépő új munka törvénykönyve várható hatásait is meg kívánják vizsgálni, azt, hogy az miként érinti a rászorulók különböző csoportjait, azok foglalkoztatását. Szabó Máté azt hangoztatta, ombudsmanként „speciális kötelessége”, hogy odafigyeljen a rászorulók alapvető jogainak érvényesülésére.

Az eddigi vizsgálataik során azt állapították meg, hogy a jelenlegi munkajogi szabályozás sok esetben problémákat okoz, nehezíti a nők, a kisgyermekesek, vagy a fogyatékosok méltó foglalkoztatását. A „válság vesztesei a paragrafusok fogságában is vergődnek” – mondta Szabó Máté.

Konferenciák és kiadványok az új Mt-ről
Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:
Május 7-8: Az új Munka Törvénykönyve – felkészítő képzés a humán menedzsment, belső ellenőrzés, jogtanácsosok részére
Május 14.: Az új Munka Törvénykönyve – felkészítő képzés humán partnerek, humán szakértők részére
Május 17: HR Regeli Klub – a szabadság kiadása
Május 23: Hogyan változik a munkaidő?
Szeptember 11-12: HR Mozaik – Munkajogi prioritások vállalatvezetői szemmel
Az összes Rodin-konferenciát itt találja.
A Complex Kiadó munkajogi kiadványai között itt válogathat.

Arra a kérdésére, milyen konkrét aggályok fogalmazódtak meg az új törvénnyel kapcsolatban, egyebek mellett azt mondta, a „flexibilis munkáltatási formák” lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy a munkavállalói jogok szintje csökkenjen. Elmondta azt is, a korábbi, a munkaerőpiaccal kapcsolatos jelentéseikben már kifogásolták, hogy nem segítik a kisgyermekes anyák TÁMOP-programban (Társadalmi Megújulás Operatív Programban) való részvételét, ez pedig, mint mondta, burkolt diszkrimináció a mai jogrendszerben.Lehoczkyné Kollonay Csilla, a munkajogi projekt kezdeményezője, az ombudsmani hivatal civil konzultációs testületének tagja újságírói kérdésre egyebek mellett arról beszélt, hogy az új munka törvénykönyvével kapcsolatos egyik gyakran megfogalmazott aggály a munkahelyen kívüli magatartás korlátozása. Szavai szerint e mögött a magánéletbe benyúló korlátozások lehetnek. Példaként említette a rendezvényen elhangzott felvetést, amely szerint az egyik munkáltató korlátozni akarja, hogy munkavállalója veszélyes sportokat űzzön, mert így „elúszhat” a rá, illetve a továbbképzésére fordított pénz. Közölte: ő már a felvetést is abszurdnak tartja.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.