A termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módjaként, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján tájékoztató került közzétételre 2013-ban. Ez valójában iránymutatásként szolgált adózók részére több éven keresztül. Idei évtől a mentesség alkalmazása tekintetében változtatást eszközölt a jogalkotó.
Ha a külső szakértő anyagi érdekeltsége nyilvánvaló, akkor nem lehet elfogulatlan szakvéleménynek tekinteni az általa készített jelentést. Jogeset.
A következőkben a Kúria egyik döntését mutatjuk be, mely a helyi iparűzési adót érintő kérdését vizsgálja. Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. A költségek minősítése különösen fontos, ugyanis a téves minősítés számos adójogi következményekkel járhat a gazdasági szereplők számára.
Az adózók adókötelezettségük teljesítése, illetve adóellenőrzés során élhetnek választási lehetőségeikkel, jogaikkal, ugyanakkor számos kötelezettség is terheli őket. Az, hogy a jogszabály által biztosított lehetőségekkel hogyan élnek, s a választási lehetőségüket hogyan tudják bizonyítani, sokszor meghatározza adófizetési kötelezettségüket is. Az sem mindegy, hogy a nyilvántartásaikat hogyan vezetik, ha vezetik egyáltalán. Erre példa az alábbi, Kúria által hozott ítélet is.
Költségcsökkentés többféle indokkal történhet egy vállalkozás életében. Egy stratégiai okból kkv-minősítés elérésére törekvő és a munkaügyi ellenőrzésből eredő kockázatainak mérséklését célzó magatartás is lehet okszerű. Jogeset.
Az alábbiakban a közcélú adományhoz, a kis értékű ajándékhoz és az árumintákhoz kapcsolódó adólevonási jog lehetőségeit járjuk körbe.
Az egyesületek, alapítványok (civil szervezetek), köztestületek, közalapítványok [együtt: nonprofit szervezetek] alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk. és a Civil törvény határozza meg. E szervezetek is az egyes adókötelezettségekről rendelkező adótörvények és a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók. Új szervezeti forma 2019. március óta a vagyonkezelő alapítvány, amelyet külön törvény is szabályoz. Az adójogi jogszabályok, valamint a Civil törvény rendelkezéseinek viszonyát tisztázza az alábbi, Kúria által hozott döntés.
Szakirodalmat rendszeresen olvasók számára ismerősen hangozhat a valódi és a nem valódi adómentes ügylet kifejezés, akiknek pedig újdonságként hatnak az előbbi fogalmak, számukra is rögtön érthető lesz, hogy miről szól az alábbi cikk.
A kapcsolt vállalkozások ügyletei, tranzakciói, az ügyletek minősítése, az egymás között alkalmazott árak vizsgálata, transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe. A továbbiakban egy érdekes Kúria döntést mutatunk be, melyből látszik, hogy már az ügyletek minősítése is alapvető fontosságú kérdés. A Kúriai döntés nem oly régen született.
Az adólevonási jog gyakorlásához valamilyen bizonylatra van szükség, amely jellemzően a számla, de vannak olyan ügyletek, amelyek esetében más bizonylat is megfelelő a levonási jog érvényesítéséhez. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg.
A levonásnak köszönhető, hogy az adókötelezettség csak a hozzáadott értéket terheli. Most megnézünk néhány speciális esetet, hogyan (nem) lehetséges az adó levonása.
Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak vizsgálata. Tekintettel arra, hogy kapcsolt vállalkozások nemcsak belföldi, hanem nemzetközi viszonylatban is előfordulnak, a különböző országok adóhatóságai egymástól függetlenül vizsgálódnak. Arra a kérdésre, hogy a különféle adóhatóságok kötelesek-e figyelembe venni a másik ország adóellenőrzés szerinti megállapításait, a következő Kúria által hozott ítélet ad választ.
