A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (II. rész)
Cikkünkben folytatjuk az adólevonási joggal kapcsolatos EUB-ítéletekben hivatkozott alapelvek taglalását.
Prémium cikkek
Adóalap és a járulékos költségek
Amennyiben a felek ellenértéket kötöttek ki a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során, meg kell határozni, hogy a fizetett összeg ellenértéknek minősül-e az áfa szempontjából vagy nem. Számos tényezőt, jogszabályi rendelkezést figyelembe kell venni. Abban az esetben ugyanis, ha az összeg kifizetése nem egy konkrét termékért vagy szolgáltatásért történik, az nem tekinthető ellenértéknek, az adott ügylet nem tartozik az áfa hatálya alá, így forgalmi adóztatásról sem beszélhetünk, s a kifizetett összeg nem képezhet áfa-adóalapot sem.
Bemutatjuk a közösségen belüli adómentes termékértékesítés szabályait
A határon átnyúló, a Közösség más tagállamába irányuló termékértékesítések esetén a rendeltetési hely szerinti adózás elve érvényesül, tehát az ügylet után a forgalmi adót a beszerzés országában kell megfizetni. Ha a beszerző egy, a termék feladásától eltérő tagállamban adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akkor ez - az egyéb feltétek fennállása mellett - azt jelenti, hogy az ügylet a feladási helyen, az értékesítői oldalon Közösségen belüli termékértékesítés jogcímén adómentes; a célországban, a beszerzői oldalon pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adóköteles. Az ügylet utáni, előzőek szerinti adófizetés biztosítása érdekében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) közösségi termékértékesítés adómentességéről rendelkező 89. §-a – összhangban a 2006/112 Héa-irányelvvel – 2020. január 1-jétől új feltételekkel egészült ki.
Transzferárazás angol rövidítéseken keresztül
A cikk a határon átnyúló ügyletek adóztatásához kapcsolódóan a transzferár-szabályozás legfontosabb fogalmainak angol nyelvű megfelelőit mutatja be, elsősorban a témában alkalmazott rövidítéseken keresztül. A cél az angol és a magyar nyelvű terminológia – terjedelmi okokból nem teljes körű – ismertetése, nem pedig a transzferárhoz kapcsolódó fogalmak és szabályok pontos definiálása és naprakész bemutatása.
Termékimport és láncértékesítés
Termékimportot érintően számos érdekesség, kérdés merül fel; cikkünkben a láncértékesítések fontos tudnivalóit ismertetjük, példákkal illusztrálva.
Ügyvezetők járulékfizetése
Az ügyvezető feladatkörét az alapító okirat és a vállalkozás tulajdonosa(i) határozzák meg, elsődlegesen a társaság mindennapi életéhez szükséges teendőket végzi. Legfontosabb feladatai a cégjegyzés, a munkáltatói jogok gyakorlása, valamint a képviselet. A tevékenységéért kártalanítási és kártérítési felelősséggel tartozik. Írásunkban bemutatjuk, milyen jogviszonyyokban végezhetők el az ügyvezetői feladatok, és azokhoz milyen járulékfizetési szabályok tartoznak.
Felújítás, karbantartás a számvitelben
Felújításra, karbantartásra minden vállalkozás életében előbb-utóbb sor kerül; írásunk ezek lényegét, fontosabb szabályait tekinti át, mert sokszor a szakemberek számára sem egyértelmű egy adott tevékenység besorolása.
A versenytilalmi megállapodás
Részletesen ismertetjük a versenytilalmi megállapodás szabályozását, az egyszerűsített foglalkoztatás és a versenytilalmi megállapodás viszonyát, és bemutatunk egy fontos jogesetet is.
Termékexport vagy közösségen belüli adómentes értékesítés?
Írásunkban a termékexport szabályait, érdekességeit mutatjuk be, utalva a Közösségen belüli adómentes értékesítés szabályaira is. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.
Végelszámolás és a tagi kölcsön viszonya
Végelszámolás kapcsán számos kérdés felmerülhet, ilyen például a tagi kölcsön rendezésének esete. A következőkben a témát érintő gyakori kérdést, és az ehhez kapcsolódó Kúriai döntést mutatunk be.
Vállalkozásból kivont készlet
A készletek olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, azaz egy éven belül felhasználják, eladják vagy átalakítják őket. Érdekes jogesetet ismertetünk.
A munkaerőpiacra lépők után járó szochó-kedvezmény
A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő nők, a megváltozott munkaképességű munkavállalók, valamint a közfoglalkoztatott személyek, továbbá a kutatók foglalkoztatása után. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.