Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kapcsolt vállalkozásokra számos jogszabály tartalmaz előírásokat, összeállításunkban azt a legfontosabb tíz kockázati pontot mutatjuk be, amelyek a legmagasabb mulasztási bírság tétellel járhatnak.
A kapcsolt vállalkozások alapvetően egymástól nem független vállalkozások, nézzünk meg néhány tipikus példát a kapcsolt vállalkozási viszonyra:
anyavállalat és leányvállalat
külföldi tulajdonban lévő vállalkozások
két vállalkozásnak ugyanaz a személy vagy család a fő tulajdonosa
családi kézben lévő vállalatcsoportok
két vállalkozásnak ugyanaz az ügyvezetője
A fentiekből is látható, hogy olyan vállalkozásokról van szó, amelyek irányítása döntően egy kézben van, vagy közeli hozzátartozók által történik. A kapcsolt vállalkozások adózási szempontból irányadó fogalmát a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 4.§. 23. pontja tartalmazza.
A kapcsolt vállalkozásokat érintő kockázatokat három nagy csoportba sorolhatjuk:
bejelentési kötelezettségek,
szokásos piaci ár elvének betartásához kapcsolódó előírások,
transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.
Az első csoportba a bejelentési kötelezettségek tartoznak, melyekhez szoros határidők tartoznak. A bejelentési kötelezettségek határidőn túli teljesítése, vagy elmulasztása bejelentésenként 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózás rendjéről szóló törvény alapján.
1. Kapcsolt vállalkozás bejelentése (Art. 23.§. 4. bek. b) pont)
Az adózónak az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelentenie az állami adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül
2. Kapcsolt vállalkozás kijelentése (Art. 23.§. 4. bek. b) pont)
Az adózónak az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelentenie az állami adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.
3. Készpénzszolgáltatás bejelentése (Art. 17.§. 9. bek. a) pont)
A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.
A második csoportba a kapcsolt vállalkozások között megvalósult, illetve megvalósuló ügyletekre, tranzakciókra vonatkozó előírások tartoznak.
4. Szokásos piaci ár elve a társasági adóban (Tao. 18.§. 1-2. bekezdés)
Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár), akkor a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózónak – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – az adózás előtti eredményét módosítania szükséges.
A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18.§. (2) bekezdésében felsorolt módszerek valamelyikével kell meghatározni. Milyen adókockázatokkal járhat, ha a kapcsolt felek egymás között nem tartják be a szokásos piaci ár elvét, és az adóalapjukat nem módosítják a fentiek szerint?
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
Ha az adóhatóság állapítja meg, hogy egy társaságnál a kapcsolt vállalkozásától származó árbevétele szokásos piaci ár alatti, vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díj, költség, ráfordítás szokásos piaci ár feletti, akkor ez a vizsgált társaságnál társasági adóhiányt okozhat, melyet be kell fizetni, késedelmi kamattal növelt összegben. Emellett az adóhiány 50%-áig terjedő adóbírság is kiszabható a jogszabályi előírások megsértésének következményeként.
5. Szokásos piaci ár elve az általános forgalmi adónál (Áfa. tv. 66.§. 2. bekezdés)
Az Áfa. tv. hivatkozott előírása szerint, az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. Kapcsolt vállalkozások között gyakran előfordulnak ún. ingyenes ügyletek, például ellenérték nélkül nyújtanak egymásnak székhelyszolgáltatást, könyvelési szolgáltatás, gépjármű használatot, stb. Ilyen esetekben amellett, hogy az előző pont szerint a felek társasági adóalapját módosíthatja az Adóhatóság, megállapításra kerülhet az is, hogy a feleknek számlát kellett volna kiállítani az ügyletről, és a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás miatt még általános forgalmi adót is kellett volna a nyújtó félnek bevallani és megfizetni. Az adójogi következmények hasonlóak lehetnek, mint az előző pontban leírtak (adóhiány, késedelmi pótlék, adóbírság).
6. Iparűzési adó kiszámítása a kapcsolt vállalkozásoknál
Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról 39.§. (6) szerint a kapcsolt vállalkozásoknak meghatározott feltételek teljesülése esetén közösen kell megállapítani az iparűzési adó alapjukat. Azokra a magyar kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik az összeszámítási szabály, amelyek esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja. Amennyiben a felek nem tartják be az előírásokat, akkor várhatóan nem a megfelelő összegű iparűzési adót vallják be, mely szintén adóhiányt, adóbírságot okozhat és késedelmi pótlékkal járhat.
7. Reklámadó kiszámítása a kapcsolt vállalkozásoknál
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 6.§. (1) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel. Az adókockázatok hasonlóak lehetnek, mint az előző pontban foglaltaknál.
A harmadik kockázati csoportba pedig a legnagyobb mulasztási bírság tétellel járó feladat, a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség tartozik. A Tao. tv. 18.§. (5) bekezdése szerint:
„Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, …., a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.”
8. Vállalkozási méret helytelen besorolása
Tapasztalataim szerint ez okozza az egyik legösszetettebb feladatot és problémát a vállalkozások számára. Transzferár nyilvántartást a legalább középvállalkozási méretet elérő társaságoknak szükséges készíteniük a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyleteikre vonatkozóan. A vállalkozási méret besorolást a megfelelő mutatószámok alapján (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) úgy kell elvégezni, hogy a kapcsolódó és a partnervállalkozásokat is össze kell számítani a vizsgált társaság mutatószámaival.
Nyilvántartás készítési kötelezettség alól tehát a kisvállalkozások mentesülnek. A 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (Kkv.) szerint:
3.§. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Első lépésben azt szükséges felmérni, hogy a Kkv. törvényben foglaltak szerint kik a kapcsolódó vállalkozások és kik a partnervállalkozások, és a mutatószámokat az ott meghatározottak szerint kell összeadni. Ha az összeszámított létszám eléri az 50 főt, akkor már nem beszélhetünk kisvállalkozásról. Fontos még a kétéves szabály is, mely szerint egy vállalkozás csak akkor veszíti el a meglévő minősítését, ha két egymás követő beszámolási időszakban haladják meg a mutatószámok a határértékeket.
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex |
|---|
|
– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex |
Gyakori, hogy a vállalatok helytelenül sorolják be magukat, és ezért nem készítenek transzferár nyilvántartást, melynek hiánya kapcsolt tranzakciónként 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Mindamellett a vállalati méret besoroláshoz számos társasági adókedvezmény és pályázati lehetőség is kapcsolódik, melyet nem minden esetben vesznek emiatt igénybe a társaságok.
9. Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség elmulasztása
Az Art. 172.§. (16) bekezdése szerint az adózó
a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint
az ellenőrzött külföldi társaságokkal
folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségét elmulasztja, akkor nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Tehát legyünk figyelemmel arra, hogy minden jogügyletre külön kell transzferár nyilvántartást készíteni, és minden egyes hiányzó nyilvántartásra minden évben kiszabható a maximális 2 millió forintos mulasztási bírság.
10. Transzferár nyilvántartások hiányos vezetése
Amennyiben az adózó készített transzferár nyilvántartásokat, de azok valamilyen szempontból hiányosak, vagy a jogszabályokban előírtaktól eltérően vezetik azokat, akkor szintén az előző bekezdésben foglaltak lépnek érvénybe, azaz ilyen esetben is 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó. A transzferár nyilvántartások vezetéséhez a 22/2009. PM rendelet nyújt iránymutatást, tartalmazza a nyilvántartáshoz kapcsolódó fő szempontokat és a kötelező tartalmi elemeket. Tipikus hiányosságok a transzferár nyilvántartásokban:
2-3 oldalas nyilvántartás, pár szavas válaszok és tőmondatok
csak szöveges nyilvántartás, konkrét számszaki bizonyítékok nélkül
csak számszaki levezetések, táblázatok, írásos magyarázatok nélkül
a piaci környezet nem kerül bemutatásra
nem kerül bele a nyilvántartásba a funkcionális analízis
A fentiekből is megállapítható, hogy érdemes körültekintően és alaposan utánajárni a kapcsolt vállalkozásokat érintő feladatoknak, mert számos ponton büntethet az Adóhatóság egy-egy teljesíteni elmulasztott kötelezettség miatt.
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
