58 fajta adó van Magyarországon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Összeszámolta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda a hazai adónemeket – idén ismét eggyel csökkent a magyarországi adók száma. A csökkenés viszont csak technikai jellegű – olvasható az ügyvédi iroda közleményében.


A jövedéki adó újraszabályozásának köszönhetően formálisan megszűnt az energiaadó, ezért idén ismét eggyel kevesebb, összesen 58 adó létezik hazánkban. Ezzel kijelenthető, hogy már a második évben csökken a magyarországi adók száma.

Más kérdés, hogy – miként azt a jövedéki adó esete is mutatja – számos jogszabályban ma már több, egymástól eltérő jellegű adó is felfedezhető. Erre kiváló példa a helyi adókról szóló törvény idén január 1-től hatályos módosítása, amely az építményadó keretében bevezette a „plakátadó”-t. Ez a reklámhordozót mint új adótárgyat nevesíti és arra az önkormányzatoknak négyzetméterenként 12.000 Ft-os maximális adómértéket enged megállapítani. Mivel azonban ennek sem a tárgya (ingatlan) sem az alapja (terület) nem tér el jelentősen az építményadóétól, ezért külön adófajtának nem tekinthető.

[htmlbox art_tukor]

 

A bevételi lista tetején nincs meglepetés: az áfából 2017-ben több mint 3.500 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Ez az adónem az előző évhez képest úgy produkált 7 %-os bevétel-növekedést, hogy közben folyamatosan bővül a kedvezményes termékek, szolgáltatások listája. Míg ennek részben oka lehet a növekvő fogyasztás és a lassanként beinduló infláció is, legalább ilyen fontos a hatékonyabb beszedés. Az online számlázás évközi bevezetése ráadásul újabb lökést adhat az áfabevételek növekedésének.

2017-től a korábbi 10/19%-os sávos mértékről mindössze 9%-osra csökkent a társasági adó. Mindeközben az abból származó bevétel (kb. 625 milliárd forint) az előző évihez képest relatíve kismértékben, 8,5%-kal csökkent és messze fölötte van a 2015-ös bevételi adatoknak. Ránézésre tehát a kevesebb lehet több is. Ugyanakkor a 2018-as, 40%-kal alacsonyabb bevételi előirányzat (kb. 363 milliárd forint) azt jelzi, hogy az időszakos, vélhetően a növekedési adóhitelből származó tételek jelentősebben torzítják az adatokat.

Eva, kata, kiva: átrendeződés folyamatban

A kisadókat áttekintve szembetűnő, hogy tavaly először több bevétel (kb. 98 milliárd forint) származott katából mint evából (kb. 64 milliárd forint), miközben a kivából származó bevételek (kb. 22 milliárd forint) a megelőző évhez képest 65%-kal nőttek. Úgy tűnik, hogy az adókormányzat intenzív marketing-kampánya lassan beérik és az adózók megértik-megszeretik az új, egyszerűsített adónemeket. Ugyanakkor a 2003-ban bevezetett evából még annak ellenére is jóval több bevétel származik, mint a kivából, hogy kifejezett adómegtakarítás már nemigen érhető el vele a társasági adóhoz képest.

Az adórendszer értékeléséhez továbbra is érdemes kiemelten figyelni a kisadók vagy akár értelmezhetetlenül kicsi bevételt hozó adók sorsát. Ebben a körben nincs változás, mert a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj a 2017. év előzetes adatai alapján is hozta a negatív rekordot: ezúttal 29 millió forint bevételt termelt egy év alatt.

A jövő akár izgalmasan is alakulhat az adófajták szempontjából. A választásra készülő egyes pártok ugyanis az adófajták csökkentését tűzték zászlajukra; miközben programjaikban legalább 9 új adónem ötlete is felmerül. Így nem kizárt, hogy jövőre olyan új adónemekkel találkozhatunk, mint a „spekulációs adó” vagy az „üvegházgáz-adó”, esetleg a „lakatlansági díj”.

Adónemek 2018

A forgalmazó és a befektetési alap különadója

Kisvállalati adó

A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója

Környezetterhelési díj

Általános forgalmi adó

Környezetvédelmi termékdíj

Baleseti adó

Közművezetékek adója

Bányajáradék

Kulturális adó

Biztosítási adó

Magánszemélyek kommunális adója

Cégautó-adó

Munkaerő-piaci járulék

Ebrendészeti hozzájárulás

Népegészségügyi termékadó

Egészségügyi hozzájárulás

Nukleáris hozzájárulás

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Nyugdíjjárulék

Egyszerűsített vállalkozói adó

Pénzbeni egészségbiztosítási járulék

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Pénzügyi szervezetek különadója

Energiaellátók jövedelemadója

Pénzügyi tranzakciós illeték

Építményadó

Regisztrációs adó

Erdővédelmi járulék

Rehabilitációs hozzájárulás

Földvédelmi járulék

Reklámadó

Gépjárműadó

Szakképzési hozzájárulás

Gyógyszerforgalmazók különadói

Személyi jövedelemadó

Háztartási munka regisztrációs díja

Szerencsejáték-felügyeleti díj

Helyi iparűzési adó

Szociális hozzájárulási adó

Hitelintézetek különadója

Táppénz-hozzájárulás

Hulladéklerakási járulék

Társasági adó

Idegenforgalmi adó

Távközlési adó

Illeték

Telekadó

Innovációs járulék

Települési adó

Játékadó

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Jövedéki adó

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kamarai hozzájárulás

Vám

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Vízkészlet-járulék


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.