Bejelentkezés Hírlevél

A hét kérdése: irodabérlés kapcsolt vállalkozásnál


Adó
2018. március 13. Ado Online

Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Társaságunk irodabérleti szolgáltatást nyújt kapcsolt vállalkozásának és független vállalkozásoknak egyaránt. , ami az ingatlan négyzetméter árán alapul. A független feleknél alkalmazott négyzetméter árak esetén megnéztük a legalacsonyabb és a legmagasabb bérleti díjat, és – mivel a kapcsolt vállalkozás felé alkalmazott bérleti díj e közé esett – megállapítottuk, hogy a kapcsolt cég felé alkalmazott bérleti díj piaci mértékű. Alkalmazhatjuk ezt a módszert ebben a formában a 2018-as évben is?


Tisztelt Kérdező!
 
A 2017.11.17-én hatályba lépett új transzferár rendelet (32/2017. (X. 18.) NGM rendelet) változtatott a kötelező interkvartilis tartomány képzés szabályain.
 
Ha az adózó a 2017. évről szóló transzferár nyilvántartását az új rendelet szabályai szerint készíti el, akkor az interkvartilis tartomány képzésénél is már az új szabályokat kell figyelembe vennie, egyéb esetben a 2018-as évtől kell az új előírásokat alkalmazni.
 
Az új előírások szerint már az összehasonlító árak módszerének alkalmazása sem kivétel külső adatok alkalmazása esetén az interkvartilis tartomány képzése alól az alábbiak szerint:
 
8. § (1) Az adózó e rendelet szerinti nyilvántartása a Tao. törvény 18. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban tartalmazza a szokásos piaci ártartományt (jövedelmezőséget) a következő körülmények együttes fennállása esetén:
a) az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a 6. § d)-e) pontja szerinti forrást veszi figyelembe,
b) a nyilvántartás elkészítése során az összehasonlító elemzés legalább 10 vállalat legalább három pénzügyi évének adatait vagy több mint 30 megfigyelést vesz figyelembe, vagy az összehasonlító minta terjedelme meghaladja a 15 százalékpontot.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró adózó az összehasonlító elemzés eredményeként adódó minta minden egyes eleme vonatkozásában funkcionális elemzést végzett, és ennek, valamint az összehasonlíthatóságot meghatározó további tényezők vizsgálata eredményének e rendelet szerinti nyilvántartásban megfelelő módon történő dokumentálásával kétséget kizáró módon igazolta, hogy az ellenőrzött ügylet és az összehasonlított ügylet összehasonlítható, továbbá az összehasonlíthatóság megállapítását kizáró hiányosság nem áll fenn, akkor az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket nem kell alkalmaznia.
 
6. § Az adózó az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét a következő források figyelembevételével teljesítheti:
a) az adózó és független fél közötti szerződés;
b) az adózó kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás közötti szerződés;
c) független vállalkozások egymás közötti szerződése;
d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok;
e) az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok.
 
Mivel a kérdésében említett esetben nem a rendelet 6. § d)-e) pontja szerinti forrásokat veszi figyelembe, hanem a 6. § a) szerinti forrást, így továbbra sem kötelező az interkvartilis tartomány képzése, és alkalmazhatja eddigi gyakorlatát.
 
Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő

Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.