A mennyiségi kedvezmény kezelése az áfa rendszerében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nagy karácsonyi roham végeztével megszokhattuk, hogy a kereskedők különböző kedvezmények felkínálása útján próbálják megmaradt készleteiket kipörgetni, helyet készítve az új termékeknek. A kedvezményeknek több formáját szabályozza a hatályos Áfa törvény, ezek közül jelen cikk tárgyául a mennyiségi kedvezményt választottam, amelyet röviden a szakirodalomban csak rabatként ismerhetünk.
Az Áfa tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja alapján a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény. Kicsit zavaró, hogy a jogalkotó a hivatkozott jogszabályhely folytatásába hozzáveszi az üzletpolitikai célú árengedményt is, azonban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az üzletpolitikai célú kedvezmény, és a mennyiségi kedvezmény nem ugyanaz. Elég csak egy kicsit továbbolvasni és a (2). bekezdésben találhatjuk mit ért a jogalkotó üzletpolitikai kedvezmény alatt, milyen szabályok teljesítése esetén érvényesíthet a szállító adóalap-csökkentést a korábban teljesített ügyletekre tekintettel.
A mennyiségi kedvezménynek három sarkalatos pontja van, ezek: a kedvezmény adóalap kedvezmény (azaz kialakulhat olyan helyzet, amelyben nem csupán a szállítónak lesz tennivalója a felszámított adójával, hanem a beszerzőnek is módosítania kell az előzetesen felszámított adóját), a kedvezmény szorosan kapcsolódik korábban teljesített ügyletekhez, előre rögzített mennyiség eléréséhez kapcsolódik.
A rabatnak két fajtáját különböztethetjük, attól függően, hogy a kedvezményt mikor nyújtja a szállító. Amennyiben a vásárló eléri az előre rögzített mennyiségi limitet, de a szállító nem kívánja a korábban teljesített ügyletek érték utólag módosítani, hanem az aktuális vásárlás összegéből vonja le a megszerzett kedvezményt, akkor azonnali kedvezményről beszélünk. Mi szól emellett a konstrukció mellett? Nyilvánvalóan az értékesítő újabb ügyletre kívánja ösztönözni vevőjét, amelyet természetesen nála hajt végre. Napi fogyasztású, gyorsan cserélődő termékek vásárlásának ösztönzése esetén ez az egyik legegyszerűbb módja a vevői hűség kialakításának.
[htmlbox art_tukor]
Jellemzően nagyobb értékű termékek, vagy nagyobb értékű forgalom utólagos adóalap korrekciójáról beszélünk, ha a szállító a korábban teljesített ügyletekről szóló bizonylatokat módosítja, és konkrétan pénzt fizet vissza vásárlójának. Az ilyen módosításokat számlával egy tekintet alá eső okirat kíséri, és ez alapján a szállító akkor élhet az adóalap csökkentésének lehetőségével, ha a bizonylatot a vevő személyes rendelkezésére bocsátotta. Bármelyik kedvezményfajtát érvényesíti is az eladó kiemelt jelentőségű az ügyletek megfelelő dokumentációja, hiszen egy adóhatósági ellenőrzés során a kívülálló számára is megismerhető módon kell alátámasztania az adóalap-csökkentés feltételeinek fennállását. Az utólagos engedmény ritkább alkalmazását nem csupán az magyarázza, hogy ilyenkor utólag kell módosítani a korábban teljesített ügyletekről kibocsátott számlákat, hanem az is, hogy ha vevő (jellemzően magánszemély) nem kér számlát, akkor az Áfa tv. 78. § (2) bekezdés kizárja, hogy a nyugtás értékesítésekhez kapcsolódó utólagos adóalap-csökkentést árengedményekre is alkalmazzák.
A mai magyar kereskedelmi gyakorlatban gyakran találkozhatunk az „egyet fizet, kettőt kap” akció lehetőségével, ami egyfelől kapcsolódik a fentebb vizsgált mennyiségi kedvezmény konstrukcióhoz, de másfelől felveti az ingyenes átadás áfa-fizetési vonzatának alkalmazását is.
Az „egyet fizet, kettőt kap” akció azért nagyon különleges konstrukció, mert ha korábban értékesített áruk mennyiségére tekintettel adja a szállító, akkor az üzletpolitikai engedmény feltételeinek is teljesülnie kell rá, azaz – leegyszerűsítve – minden vásárló számára elérhetőnek kell lennie, és minden vásárló azonos feltételek mellett juthat hozzá.
További fontos feltétel, hogy közvetlen kapcsolatnak kell lennie az ellenértékes ügyletnek (ügyleteknek) az „ajándékos” ügylettel. Ha például több ügylet alapozza meg a kedvezményes ügyletet, akkor a kedvezményes ügyletről kibocsátott számlában konkrétan fel tüntetni a megelőző ügyletek bizonylatszámait. Bármennyire jól hangzónak tűnik is, hogy valamit ingyen ad a kereskedő, de mind adózási, mind kereskedelmi szempontból tudjuk, hogy az ellenértékes ügyletek árába bele van építve a kedvezményes áru termék ellenértéke, és ezt a kapcsolatot alá is kell tudni támasztani.
Utolsó megkötése a konstrukciónak, hogy az ajándék terméket, szolgáltatást vagy az ellenértékes ügylettel egy időben, vagy azt követően kell nyújtani, soha nem előzheti meg az ellenértékes ügyletet (ügyleteket).
Ha a fentiekben taglalt feltételek teljesülnek, akkor az eladónak nem fog adófizetési kötelezettsége keletkezni az „ingyenes” termékátadás, szolgáltatásnyújtás kapcsán.
Végül nézzük ezt egy konkrét példán keresztül, aminek a tárgya legyen ruházati cikk. Az eladó meghirdeti, hogy aki vesz egy zakót, az ajándékba kap egy ugyanolyan értékű másik zakót. A legoptimálisabb esetben az eladó az értékesítést kísérő bizonylaton feltünteti mindkét termék teljes árát, majd az ajándék termék árát mind mennyiségben, mind értékben vissza is veszi még ugyannak a bizonylatnak a keretén belül.
