A taxisblokádtól az internetadó elleni tiltakozásig – 3. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A taxisblokád, az agrártüntetések, illetve az országgyűlési képviselők költségtérítéssel való elszámoltatására vonatkozó népszavazási kezdeményezés hatályos törvények megváltoztatására irányultak. Ezektől lényegesen különböznek a 2010-es évek adózással kapcsolatos demonstrációi. A cikkben részletesebben ismertetett „zöld dossziés” ügy, az internetadó elleni tüntetéssorozat, illetve az Uber személyszállító elleni taxis útlezárások a közélet tisztaságára, a társadalmi egyeztetések hiányosságaira hívják fel a figyelmet.

A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett.

(Petőfi Sándor: Naplótöredék 1848. március 15. eseményeiről)

A „zöld dosszié” fenyegetése (2013-tól)

Közéletünk egyik legrejtélyesebb ügye a „zöld dossziéról” elhíresült történet. A botrány Horváth Andrásnak, a NAV szakkoordinátorának sajtótájékoztatójával kezdődött 2013. november 8-án. A sajtótájékoztatót a Levegő Munkacsoport és a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) szervezésével, az atlatszo.hu közreműködésével tartották.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV) tapasztalható visszásságok, és az ezt támogató egyes kormányzati körök teszik lehetővé az évi több mint 1000 milliárd forint áfacsalást, amelyet szervezett bűnözői körök követnek el Magyarországon.

Horváth András egyrészt megjelölte az áfa-csalások nagyságrendjét (a tájékoztató háttéranyagban magasabb összeg, 1700 milliárd forint szerepelt), másrészt a NAV és a kormányzati körök meg nem nevezett vezetőit ebben való közreműködéssel, tehát korrupcióval vádolta meg.

Horváth András parlamenti meghallgatása

 

Az ezer milliárdos összeg egyébként nem meglepő, hiszen Magyarországon a feketegazdaság nagyságát valahol 20 és 25 % közöttire becsülik, az adócsalások jelentős része érinti az áfát, és ennek éves bevételi összege meghaladja a háromezer milliárd forintot.

Az viszont megdöbbentő volt, hogy a NAV és a kormányzati vezetők érintettségét is kijelentette. Az, hogy korrupció van Magyarországon önmagában nem meglepő, hiszen a fejlett világ országai között (negatív értelemben) igen előkelő helyet foglalunk el a korrupciós listán. Az már inkább meglepő volt, hogy a korábbi években eléggé tisztának minősített adóhatósággal szemben történt a korrupciós vádak megfogalmazása.

Rendkívül sok médiaesemény történt, nyilatkozat jelent meg az üggyel kapcsolatban, sőt politikai következmények is voltak, mégis keveset tudunk a részletekről, mert az adótitokra vonatkozó rendelkezések miatt minden érintett óvakodott a konkrétumok közlésétől.

Horváth András a sajtótájékoztatót követően távozott a NAV kötelékéből, házkutatást tartottak nála, meghallgatta a Nemzeti Nyomozó Iroda, parlamenti bizottsági meghallgatása is volt, sajátos médiasztárrá vált, politikusok álltak mögé.

Több tüntetés is volt a NAV székháza és a NAV Kiemelt Adózók Igazgatósága épületei előtt, ezt már politikusok szervezték, de természetesen Horváth András ezeken is szerepelt.

Tüntetés a NAV Kiemelt Adózók Igazgatósága előtt

 

Újabb fejleményt jelentett, amikor kiderült, hogy több kormányzati tisztségviselőt, köztük NAV vezetőt vagy vezetőket kitiltottak az USÁ-ból. Innentől kezdve a „kitiltási botrány” is állandó jelzője lett az ügynek. Azt, hogy kik az érintettek a mai napig nem ismert, egyedül Vida Ildikó, a NAV akkori elnöke ismerte el, hogy ő is szerepel a listán.

A zöld dosszié tartalmát szintén nem ismerjük, de az azért kiderült, hogy a kitiltási botrány kapcsolódik a Bunge étolajgyártó céghez (a cég birtokolja a Vénusz és a Floriol étolajakat is), illetve sajtóhírek szerint más országban is volt már a Bungenak adózási problémája.

Azóta távozott Magyarországról a kitiltási botrányról is nyilatkozó André Goodfriend, az amerikai nagykövetség volt akkori vezetője, de azok a NAV vezetők is távoztak, akik neve a zöld dossziéval kapcsolatban szóba került. Ezek a távozások, különösen, hogy többségük szép csendben történt, mindenképpen jelzésértékűek, bár messzemenő következtetéseket ebből nem lenne szabad levonni.

Zöld dossziék tömege a NAV székháza előtt

 

Az ügy nem ért véget! A nyomozások tovább folynak, hogy lesz-e valaha bármilyen eredményük, az eléggé kétséges. Minden bizonnyal köze van az ügyhöz a NAV jelentős átszervezésének is, a szervezetet ma már politikus irányítja.

A „zöld dossziés” ügy legszomorúbb következménye, hogy megrendült az adóhatóságba vetett bizalom, sőt hivatkozásai alap lett, hogy egy korrupt adóbeszedő szervezetnek nem kell adót sem fizetni.

Internetadó (2014)

A 2010-es választásokat követően lényeges adópolitikai változások történtek. Csökkentették a jövedelemadókat, megemelték a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat, illetve olyan új adónemeket vezettek be, amelyek sajátos fogyasztásokat adóztattak.

Ilyen volt például a népegészségügyi termékadó, a „sárgacsekk-adó”, a „telefonadó”, a biztosítási adó. Mindegyik esetben hangsúlyozták a politikusok, hogy az új adók nem a lakosságot, hanem a termelő és szolgáltató cégeket terhelik, arra pedig külön is odafigyelnek a hatóságok, hogy az adók bevezetése ne eredményezhesse az árak növekedését.

Persze lehet figyelmen kívül hagyni a közgazdasági alapismereteket, de ez előbb-utóbb megbosszulja magát!

A 2014-es választási győzelem után újabb ötlet született, méghozzá az internetes szolgáltatások adóztatása. A szokásos év végi adótörvény tervezetekben megjelent ez a kötelezettség (T/1705 számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról).

A javaslat nem volt előzmény nélküli, a Gyurcsány-kormány már 2008-ban is foglalkozott ezzel, a kulturális járulékot javasolták kiterjeszteni az internetes szolgáltatásokra is, de viszonylag gyorsan letettek róla. Ebben minden bizonnyal jelentősége volt annak is, hogy a javaslatról a 2008-as vesztes népszavazás után tárgyaltak.

Internetadó elleni logók 2008-ból és 2014-ből

 

A 2014-es javaslatban az adó alapja az előfizető vagy felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom, mértéke 150 Ft/megkezdett gigabyte lett volna, és a „korábbi gyakorlatnak” megfelelően nem a fogyasztót, hanem a szolgáltatót terhelte volna az adó. Számítások szerint ez összesen mintegy 220 milliárd forintos adóterhet jelentett volna az „internetfogyasztásra”, amely összeg az akkori szja bevételnek kb. a hetede lett volna. Tehát egyáltalán nem marginális terhet jelentett volna a szolgáltatásra.

Magát a javaslatot eldugták a terjedelmes (263 oldal!) törvénycsomagban, a kormányzati kommunikáció erről mélyen hallgatott. Az meg „véletlen” lehetett, hogy a parlamenti benyújtásra 2014. október 21-én került sor, az ünneplő tömegek biztos nem akartak ebben az időszakban törvényjavaslatokat olvasni! (Pedig ilyenkor is vannak odafigyelő emberek, ez már a taxisblokád idején is kiderült.)

Az „internet népe” (főleg fiatalok, de számosan az idősebb korosztályokból is) gyorsan ébredt. Már a benyújtás másnapján, október 22-én Facebook-csoportot – Százezren az internetadó ellen – szerveztek az információmegosztásra, és szervezkedésre. A százezer lájk már aznap összejött az oldalon (a Facebook-csoport ma is működik, 220 ezret meghaladó kedvelője van). Teljesen egyértelmű volt, hogy a tényleges adóteher a fogyasztónál fog megjelenni, az ezzel ellentétes vélemények hiteltelenné váltak (visszaütöttek a közgazdasági alapismeretek!).

Október 26-ára tüntetést szerveztek Budapesten, ezt újabb tüntetés követte október 28-án. Számos vidéki városban is csatlakoztak a tüntetéssorozathoz. (Történt néhány atrocitás is, de ezek ismertetése nem tárgya a cikknek.)

Fényözön az Erzsébet hídon

 

Közben a kormánypárti vezető politikusok folyamatosan nyilatkoztak, hogy fenntartják a javaslatot, és több olyan vélemény is elhangzott vezető politikusoktól, hogy a tüntetések néhány nap múlva elhalnak, nem kell ezzel foglalkozni. A közhangulat csitítása érdekében 27-én Rogán Antal módosító javaslatot nyújtott be, amely egyértelműsítette, hogy az adó alanya a szolgáltató, és magánszemélyenként legfeljebb havi 700, cégek esetében legfeljebb havi 5000 Ft lehet az internetadó összege (hívószámonként).

A politikusi megnyilatkozások csak erősítették a tiltakozás szándékát. Az október 28-i, a József nádor térről a Clark Ádám térre tartó vonulásos tüntetés képei a világsajtó címlapjaira kerültek fel, különösen az Erzsébet hídon mobiltelefonokkal világító tömeg képe vált jelképpé. A szónokok további tüntetéseket jelentettek be.

Október 31-én a miniszterelnök nyilatkozott a Kossuth rádióban, hogy „nem lehet bevezetni az internetadót ebben a formában”. Bejelentette továbbá, hogy 2015 januárjától nemzeti konzultációt szerveznek a témában.

A nem egyértelmű miniszterelnöki nyilatkozat tovább korbácsolta a kedélyeket (ti., ha „ebben a formában” nem lehet bevezetni, akkor más formában igen?), a szervezkedés nem állt le. A törvényjavaslatból végül törölték az inkriminált részeket, a tüntetések elcsitultak. A tüntetők elérték – egyelőre – az általuk kívánt eredményt.

Az internetadó és a NAV elleni tüntetés időnként összefonódott

 

Orbán Viktor miniszterelnök a konzultáció megszervezésére és levezénylésére Deutsch Tamás fideszes EP-képviselőt kérte fel, aki a feladatot elvállalta.

A konzultáció keretében húsz kérdést, és arra adott válaszlehetőségeket fogalmaztak meg. A kérdések – a nemzeti konzultációkban „szokásos módon” – eléggé bonyolultak voltak, laikusok számára nem mindig érthetőek, az előre megfogalmazott válaszok sokszor inkább „szájbarágósak” voltak, semmint a tényleges véleménynyilvánítás felmérésére alkalmasak. A kérdéseknek és válaszoknak nem sok köze volt a megmozdulásokhoz, sokkal inkább a kormányzat jövőbeni szándékait kívánták alátámasztani a kérdőíves felméréssel. A kérdőívet interneten lehetett kitölteni az internetkon.hu weboldalon (a lap ma már nem működik, ami nem igazán érthető). Határidőt is kellett hosszabbítani, hogy legyen elegendő kitöltött kérdőív. Végül hatalmas sikerként értékelték 2015 őszén, hogy valamivel több, mint 30 ezer kérdőívet értékelni tudtak.

Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációról, az InternetKon-ról szóló jelentés, valamint az InternetKon eredményeit megvalósító kormány-előterjesztés elkészült. A kormányhatározat-tervezetben megfogalmazott legfontosabb javaslatok a következők voltak:

Az internetezés áfája csökkenjen 18%-ra. Az internetezés árának további csökkentése érdekében a kormány készítsen elő megállapodást a piaci szereplőkkel a távközlési különadó csökkentéséről. A kormány tegye lehetővé a kedvezményes internet-alapcsomag bevezetését. Épüljön minden településen ingyenes wifi-szolgáltatás. Készüljön törvényjavaslat a netsemlegességről. Készüljön átfogó digitális oktatási stratégia. Induljon program az oktatási intézmények belső wifi-hálózatának fejlesztésére. Készüljön digitális gyermekvédelmi stratégia a gyermekek védelmének erősítése érdekében; valamint készüljön el a gyermekek védelmével összefüggő jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. Az internetes zaklatás a jövőben minősüljön önálló bűncselekménynek. A magyar startup cégek befektetői részesüljenek adókedvezményben. Az internetes kereskedelem és az online fizetés biztonsága érdekében hozzák nyilvánosságra a jogszabálysértő vállalkozások listáját. Újuljon meg és váljon az elektronikus közigazgatási szolgáltatások központi portáljává a magyarorszag.hu honlap. Jöjjön létre egy folyamatosan (7/24) elérhető ügyfélszolgálat, amelynek segítségével minden polgár szakértő segítséget kaphat az online ügyintézéshez. Készüljön kormányrendelet a nyílt szabványokra és nyílt forráskódra épülő szoftverek állami intézményekben történő használatának bővítéséről. A kormány kezdeményezzen közös európai fellépést és jogszabály-módosításokat valamint saját hatáskörben tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megszüntesse a globális internetes vállalkozások adóelkerülő gyakorlatait.

A kormány az előterjesztést megtárgyalta, eredményeként megjelent a kormányhatározat is (ld. az irodalomjegyzékben).

Annak, hogy a konzultációnak és eredményének nem sok visszhangja volt akkoriban, az volt az oka, hogy a belpolitikát a migránshelyzet határozta meg, a média is főleg ezzel foglalkozott.

Természetesen Deutsch Tamás hatalmas sikerként értékelte azt, hogy az internet-szolgáltatások áfájának 27 %-ról 18 %-ra csökkentése 2017. január 1-jétől megvalósul.

Deutsch Tamás tájéloztat

 

Az internet adóztatási problémái nem értek véget. Egészen biztos az, hogy valamilyen formában meg kell oldani azt, hogy a Facebook, a Google, a Microsoft (stb.) valamilyen módon járuljanak hozzá a közterhekhez, és ne csak az Egyesült Államokban, hanem azokban az országokban is, amelyekben bevételük és profitjuk keletkezik. A témára a 15. pont is kitért, de foglalkozik vele az Európai Unió is.

Taxisok kontra UBER (2016)

A taxistársadalom hatékony eszközökkel rendelkezik az érdekérvényesítésre. A kommunikációs rendszerük és a gépkocsijaik segítségével gyorsan meg tudják bénítani egy település, vagy akár az egész ország közlekedését is. Különösen nehéz helyzetet eredményez ez, ha mindezt Budapesten teszik. Így indult 1990-ben a taxisblokád is.

A 2016. év eleje szintén taxisblokáddal indult. A fővárosi taxisok bénították meg a főváros közlekedését január 18-án. A tiltakozást a taxisok előre bejelentették, csak nem oda és nem arra az időpontra, ahol és amikor a tényleges demonstrációt megkezdték.

Demonstrálnak a taxisok

 

Követelésük fő célja az volt, hogy az interneten szerveződő személyszállítási szolgáltatásokat azonnal tiltsák be, a telefonszolgáltatók online áruházaikból távolítsák el az Uber applikációját, a kormányzat blokkolja az applikáció működését.

Az Uber egy olyan közösségi sofőrszolgáltatás, amelyet okostelefonos alkalmazással lehet(ett?) használni. Be kell írni az indulási és célhelyet, és ezek után az appban látni, hogy jelentkezett-e az útra sofőr. Látni, hogy hol van, mikor ér oda, és látni az út becsült költségét is. Ez a költség általában jóval alacsonyabb, mint a taxisoké.

A sofőrszolgáltatást nem terheli a taxisokra vonatkozó számos kötelezettség: megkülönböztetett színű autók, engedélyek, képzés, vizsgázás, kötelező tarifa (amelyet egyébként korábban a taxisok követeltek ki maguknak), szolgáltatási kötelezettség.

A taxisok a fővároson kívül követeléseket fogalmaztak meg a BKK-val, a Nemzetgazdasági Minisztériummal és az adóhatósággal szemben is. Mivel az uber-modell jelentős keresletet von el a taxisoktól, fő céljuk természetesen saját piaci hegemóniájuk biztosítása volt (amellett, hogy saját megélhetésüket is veszélyeztetve látták). Követeléseik lényege szerint az uberesek ugyanolyan feltételekkel vállalhassanak személyszállítási szolgáltatást, mint a taxisok, és ez vonatkozzon a jogszabályi háttérre, az ellenőrzésekre egyaránt. Az uberesek is ugyanúgy adózzanak, mint a taxisok.

A követelések lényege!

 

A kormányzat részéről a „szokásos” időhúzással reagáltak az eseményekre, ígértek egy adóhatósági tájékoztatót, amely az uberesekre fog vonatkozni. Ennek első változata már január 25-én megjelent. A rövid tájékoztatóban – természetesen – a NAV nem tehetett mást, mint a tevékenységre vonatkozó rendelkezésekre hívta fel a figyelmet.

A NAV bővebb tájékoztatója 13 oldalon április 1-jén jelent meg, ebben a korábbi tájékoztatónál jóval bővebben mutatták be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

A Rendőrség és a NAV végzett valamennyi ellenőrzést is az ubereseknél, de ezek darabszáma, és különösen hatékonysága igencsak megkérdőjelezhető.

A taxisok folytatták! Több alkalommal éltek – bejelentett módon – a félpályás útlezárással, ez viszont csúcsforgalom idején egyet jelentett a főváros közlekedésének blokkolásával.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkészítette azt a jogszabályt, amellyel a személyszállítási szolgáltatások feltételeit megszigorították, olyan szankciókat kilátásba helyezve, hogy jogsértés esetén annak valóban elrettentő ereje legyen. A bejelentés április 29-én történt meg, maga a jogszabály viszont csak egy hónappal később, június 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben (164/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeleteknek az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatással összefüggő módosításáról). A rendelet egyhavi felkészülési időt adott az érintetteknek, és csak július 24-én lépett hatályba (hiába, fontos a jogbiztonság!).

Az Uber magyarországi operatív igazgatója július 13-án sajtótájékoztatót tartott, bejelentette, hogy a közösségi személyszállító cég felfüggeszti a szolgáltatást Budapesten július 24-én, amikor életbe lép a működését ellehetetlenítő jogszabály. Az Uber megítélése sokféle a világban (piros – tiltás, sárga tiltással fenyegetett, zöld – engedélyezett)

 

Győztek a taxisok? Igen, de csak egyelőre. Nem valószínű, hogy meg lehet állítani az új technikai lehetőségek térhódítását ezen a területen (ahogyan más területeken sem).

A taxisokkal sincs minden rendben, erről számos híradás tudósított az elmúlt időszakban is. Túlszámlázás, az utas bántalmazása, engedély nélküli működés, a taxióra buherálása egyaránt előfordult a hírekben. A napokban jelent meg az információ, hogy a 2017 januárjában egy új, a Nemzeti Közlekedési Hatóság alá tartozó szervezet áll fel, hogy ellenőrizzék az áru- és személyszállítást végzőket. Az új szervezet egyik fő ellenőrzési területe a taxisok lesznek.

Összegzés

Az adózással kapcsolatos demonstrációk lényegesen megváltoztak az elmúlt harminc évben. Míg korábban a jogszabályi rendelkezések ellen, azok megváltoztatása érdekében voltak tiltakozások, az e cikkben is részletezett esetek a társadalmi együttműködés, a közélet tisztaságának szükségességére hívják fel a figyelmet.

A demonstrációkra gyakran „rátapad” a politika. Ez jelenti pártok támogatásának kinyilvánítását, de politikusok ambícióinak megnyilvánulását is. Ez persze lehet jó vagy kevésbé jó a konkrét ügynek, az viszont biztos, hogy politikai támogatottság nélkül esélytelen eredményt elérni.

Irodalom:

Az adócsaló hálózatok elleni fellépés válsága – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál Horváth Andrásnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési szakkoordinátorának nyilatkozata a 2013. november 8-i sajtótájékoztatón

Az adócsaló hálózatok elleni fellépés helyzete Magyarországon és a szomszédos országokban

Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat

Elkészült az InternetKon eredményeit megvalósító kormányelőterjesztés

Ha a NAV is korrupt, én miért ne stikliznék?

Lezárult az InternetKon20, íme az eredményei

Tájékoztató az „UBER-sofőr” adókötelezettségeiről

Uber-sofőr vagyok, hogyan adózzak?

 

---