Adókedvezmény, amit eddig lehet, hogy fel sem használt?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2016. január 1-jétől jelentősen bővült a helyi iparűzési adóból levonható útdíjak köre, így jelentősen megnövekedhet azon társaságok száma, akik élni tudnak ezzel az adócsökkentő tétellel.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 40/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően, levonható az adóalany által ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.
A 2016. január 1-je előtt érvényben lévő szabályozás kizárólag a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj 7,5%-át engedte levonni a fizetendő adóból, vagyis kizárólag az előbbiek szerinti, megtett úttal arányos díjat tekintette útdíjnak. A kapcsolódó magyarázat értelmében „az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj)” kifejezés alatt csak a magyar jogszabályban ilyen néven szabályozott, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény szerinti útdíj volt értendő.
A Htv. 2016. január 1-je előtti rendelkezéseiből tehát az következik, hogy a külföldi közúthálózat igénybevételéért fizetett (használatarányos) útdíj, valamint a 3,5 tonna megengedett össztömeget meg nem haladó gépjárművek után a hazai autópályák használatáért fizetett átalánydíj, autópályadíj összegével nem volt csökkenthető a fizetendő iparűzési adó.
2016. január 1-jétől azonban a Htv. útdíj fogalma kibővült egyrészt a külföldön fizetett, megtett úttal arányos úthasználati díjjal. Tekintettel arra, hogy a megtett úttal arányos úthasználati díj jellemzően a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművek után fizetendő, a Htv. útdíj fogalmának ezen módosulása alapvetően az ilyen tehergépjárművel rendelkező adóalanyok számára jelenthet plusz adólevonási lehetőséget.
A 2016. január 1-jétől hatályos útdíj fogalom azonban még egy ponton módosult a korábbi definícióhoz képest, hiszen kiegészült „az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díj” fordulattal is. A használati díj alatt az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti (azaz átalány jellegű fizetési kötelem, heti, havi vagy éves, illetőleg megyei „matrica”) díj értendő.
Abban az esetben tehát, ha egy társaság a használatában lévő járművek után a belföldi közúthálózat igénybevételével összefüggésben a Rendelet szerinti úthasználati díjat fizetett, és azt költségként, ráfordításkánt elszámolta az adóévben, akkor annak 7,5%-ával is csökkentheti a fizetendő iparűzési adóját.
Az adóévben költségként, ráfordításként elszámolt útdíjra tekintettel az adócsökkentés a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vehető igénybe.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a Htv. kibővült útdíj fogalma ismeretében érdemes újra megvizsgálni a társaságok helyi iparűzési adó csökkentési lehetőségeit, hiszen a módosult szabályok szélesebb kör számára engednek teret a csökkentő tétel igénybe vételére, érvényesítésére. Kérdéseket vethet fel azonban, hogy egy, a gépjárművet bérbe vevő társaság csökkentheti-e a fizetendő iparűzési adóját a flottaüzemeltető által a gépjármű-bérbeadással összefüggésben rá részben/egészében áthárított („továbbszámlázott”) „autópálya-matrica” díjának 7,5%-ával.
A cikk szerzője Kocziha Andrea, a BDO Magyarország Tax Directora. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
