Adózás 2013: finisben a változások

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A parlamentben hétfőn késő este szavaztak a módosító indítványokról, így már körvonalazódnak a jövő évi adóváltozások. Finomhangolják a katát és a kivát, és az októberben bejelentett egyenlegjavító program intézkedései is megjelennek az adójogszabályokban. Emelkedik a tranzakciós illeték, viszont kevésbé nőnek a cafeteria közterhei és az iparűzési adóalap meghatározása csak a nagyobb árbevételű cégeknél változik.

Kata és kiva: apró változások

A 2012. évi CXLVII. törvénnyel kihirdetett kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) még a hatályba lépés előtt finomhangoláson esik át.

A kihirdtett törvény szerint nem választhatják a katát a biztosítási, pénzpiaci ügynöki tevékenységet és az ingatlan bérbeadást végző vállalkozások. A tegnap elfogadott módosító javaslat azokat a vállalkozásokat zárja csak ki a kata-körből, amelyeknek ténylegesen bevétele is származik ezekből a tevékenységekből.

Egy másik módosítás az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszünteti azt a kötelezettséget, amely szerint a kisadózó vállalkozások a bejelentett kisadózók címének megváltozását is kötelesek lennének bejelenteni az állami adóhatósághoz.

A módosító javaslat megállapítja, hogy ha a kisadózó vállalkozás a tételes adót nem köteles a naptári év minden hónapjára megfizetni – például mert a kisadózó egész hónapban táppénzen volt – akkor a 6 millió forintos bevételi határ összegét az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma alapján lehet megállapítani: minden hónap, amely után a kisadózó vállalkozás tételes adót köteles fizetni, 500 ezer forinttal növeli a bevételi határt.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a kisvállalati adó (kiva) alanyai a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, azaz a beszámolási, könyvvezetési és egyéb számviteli kötelezettségeiket a számviteli törvény alapján és azzal összhangban kell teljesíteniük.

Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett lesz.

Az újonnan létrejövő vállalkozások adóalanyisága a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjával, az első jognyilatkozat megtételének napjával, illetve az adott vállalkozás alapítását szabályozó jogszabály szerinti nappal jön létre. Az adóalanyiság létrejöttének feltétele, hogy az újonnan alakuló vállalkozás a törvény által meghatározott határidőn belül bejelentse az adóhatóságnak a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását.

A kisvállalati adó pénzforgalmi szemléletével összhangban a módosító javaslat biztosítja, hogy az újonnan beszerzett, előállított vagy még korábban használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek és kísérleti fejlesztés aktivált értékéhez kapcsolódó adóévi kifizetések összegét figyelembe lehessen venni csökkentő tételként a következő adóévek adóalapjának megállapítása során, függetlenül attól, hogy az adott eszköz aktiválásra került-e az adóévben.

A kisvállalati adó alanyai az adóalanyiság első adóévében a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadásaik összegét nem vehetik majd figyelembe a kiva-adóalap megállapítása során.

A módosító javaslat azt is pontosítja, hogy a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés jogszerűségének megállapítása során az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozásokra is figyelemmel kell lenni.

Ezért az adóalanyiság akkor is megszűnik, ha a kisvállalati adóalany állami adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot a vizsgált negyedévben.

Személyi jövedelemadó

Az egyik módosító javaslat részben visszaállítja a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokra vonatkozó 2012 . évi szabályokat. Az ilyen biztosítás kifizető, munkáltató által fizetett rendszeres díja a javaslat szerint 2013 . január 1-jétől továbbra is adómentes juttatásnak minősül.

A nem rendszeres díjak a befizetés időpontjában válnak adóköteles biztosítási díjként adókötelessé . Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében adatszolgáltatási kötelezettséget írnak el ő, melyet az adómentes díjat fizető személynek a havi adó- és járulékbevallásában kell teljesítenie.

A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokból származó, a biztosított saját befizetését meghaladó összegű biztosítói teljesítés egyéb jövedelemként adóköteles . Ugyancsak egyéb jövedelemként adóköteles a biztosításban található befektetések összege akkor is, ha a biztosítási szerződést úgy alakítják át, hogy a biztosított személye megváltozik vagy a szerződés már nem minősül lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró biztosításnak.

Az egyéb jövedelem után főszabály szerint az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalék, azonban az csak 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, kizárólag halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013 . január 1-jétől – számított 10 évet követő időpontra esik.

A biztosításokra vonatkozó szja-szabályok újrakodifikálása miatt átmeneti rendelkezések vonatkoznak majd a 2012. december 31-éig megkötött, az Szja törvény 2012. december 31-én hatályos szabálya alapján adómentes díjúnak tekintett teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosításokra. A 2012. december 31-éig megkötött szerződésekre 2015. december 31-éig az Szja törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni (vagyis kifizető által magánszemély javára kötött biztosítás esetében a biztosítás díja 2015. december 31-éig a biztosított magánszemély adómentes jövedelme).

Ha a biztosító 2012. december 31-ét követően olyan teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja (adómentes díjú a kifizető által 2012. december 31-éig megkötött teljes életre szóló kockázati életbiztosítás díja), úgy a 2015. december 31-éig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre az Szja törvény 2012 . december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 2013-tól 2015-ig tartó átmeneti periódust érinti az a módosítás (amely az adókikerülést kívánja korlátozni), miszerint ebben az átmeneti időszakban fizetett eseti díjakra az adómentesség nem vonatkozhat.

Béren kívüli juttatások, cafeteria

Jövőre az idei 5000 helyett maximum havi 8000 forint Erzsébet-utalvány adható béren kívüli juttatásként a munkavállalónak. A Erzsébet-utalvány 2013-ban is felhasználható lesz melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására a fogyasztásra kész étel vásárlása mellett.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényt módosító javaslat értelmében 2013-ban a kifizető (munkáltató) a béren kívüli juttatások után – az egyenlegjavító programban eredetileg bejelentett 27 százalék helyett – 14 százalék eho-t fizet. (2012-ben 10 százalék eho terheli a béren kívüli juttatásokat).

Társasági adó

A Tao törvényt módosító javaslatok egyike biztosítja, hogy a háromszoros K+F adóalap kedvezmény érvényesíthetősége érdekében a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézetekkel is lehet együttműködési megállapodást kötni.

Egy másik módosítás egyértelműsíti, hogy az alultőkésítési szabály alkalmazásában a kötelezettségek adóévi napi átlagos állománya meghatározása során nem kell figyelemmel lenni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegére.

Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások és a szabad vállalkozási zónák területén megvalósítandó beruházások ösztönzése érdekében a fejlesztési adókedvezmény rendszerében két új jogcímet vezetnek be: 2013. január 1-jétől a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás – külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon – üzembe helyezése és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. sz. Kormányrendeletben meghatározottak szerinti üzemeltetése esetén az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult.

Banki különadó, tranzakciós illeték

A pénzügyi szervezetek 2013-ban is kötelezettek maradnak a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, továbbá a hitelintézeti különadó is megmarad.

A pénzügyi tranzakciós illeték – az október elején bejelentett, majd később kiegészített egyenlegjavító program részeként – az alábbiak szerint módosul:

• Az Európai Bizottság ajánlásaira tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kikerül a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek köréből.
• Illetékköteles körbe kerül a pénzváltási tevékenységet, a kölcsöntörlesztést, a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvételt, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által levont jutalék- és díjbevétel.
• A korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról történő kifizetés, valamint a közös vagy részben közös tulajdonú számlák közötti tranzakciók illetékmentessé válnak.
• A tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalékra nő, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs kerül kivetésre.
• A kincstárt érintő javaslatokat tekintve bizonyos kincstári fizetési műveletek nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget (a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet és az államadósság kezelésével összefüggésben a devizafinanszírozással és a deviza-adósságszolgálattal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet).
• A kincstár esetében az állampapír forgalmazásra vonatkozóan fizetési műveletenként 6 ezer forint összegű illetékhatár kerül bevezetésre.
• A felszámított tranzakciós illeték összege a kincstári számlatulajdonosok felé továbbháríthatóvá válik.
• A tranzakciós illeték hatálya – az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán – 2014. január 1-jétől kiterjed az értékpapírügyletekre, ide értve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére (értékére) vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív) ügylet esetén a 0,01%, egyéb értékpapírügylet esetén 0,1%.

Áfa

Az elfogadott módosítások értelmében 2013. április 1-én fordított adózást vezetnek be az élősertés és hasított félsertés kereskedelemre, továbbá takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére. (Korábbi cikkünk a témában a sertéságazat szereplőinek aggályairól itt olvasható)

Szintén 2013. április 1-től lesz adatszolgáltatási kötelezettségük azoknak az adóalanyoknak, akik nyugtaadási kötelezettségüket gépi úton teljesítik. Az adatszolgáltatás a gépi nyugtákra valamint a pénztárgépek adataira vonatkozik. Az adatszolgáltatási kötelezettség szabályait, valamint a pénztárgépek és az adóhatóság elektronikus összekötését külön rendelet fogja majd szabályozni. (Korábbi cikkünk a témában a várható költségekről és a technikai megoldásokról itt olvasható).

Helyi adók: közműadó, iparűzési adó

A helyi adókat módosító javaslat rögzíti, hogy közművezeték alatt a belterületi közterület, továbbá – bizonyos esetben – a magánterület felett/alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték értendő (nem adóköteles ugyanakkor a közterületen vagy magánterületen futó olyan vezeték, amely csak és kizárólag egy meghatározott földterület használatára jogosult fogyasztók igényeit szolgálja ki).

A módosító indítvány szerint a közművezeték utáni adókötelezettség annak használatba vételét követő év első napjától keletkezik és megszüntetése évének végéig tart.

A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 100 Ft/m összegben állapíthatja meg az önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Közgyűlés.

Az adót a közművezeték Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosának kell megfizetnie. Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtásra alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték adóköteles.

A helyi iparűzési adó alapjának változása a 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedés végrehajtása miatt szükséges. A vonatkozó kormányhatározat értelmében a nettó árbevétel és a közvetített szolgáltatások együttes értéke legfeljebb a nettó árbevétel 80 %-áig vonható le. A most elfogadott módosítás szerint azonban — a kisebb adózók kisebb teherviselése érdekében a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg. Azaz annál kevésbé lehet a nettó árbevételből levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege. Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti.

A sávhatárok az alábbiak:

• 500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,
• 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,
• 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig
• 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig

vonható le.

Nem vonatkozik azonban semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot. A módosító indítvány szerint — az adókijátszás elkerülése érdekében — a kapcsolt vállalkozásoknak elsőként csoportszinten kell megállapítania az adó alapját, majd az egyes vállalkozásoknak az így számított adóalap egészéből a nettó árbevétel arányával azonos módon kell számítani a vállalkozási szintű adóalapot. (A módosítás előnyeiről és hátrányairól bővebben tájékozódhat itt.)

Adózás rendje

Az adózás rendjéről szóló törvényt módosító javaslat lehetővé teszi, hogy ha az adóregisztrációs eljárásban a vezető tisztségviselő vagy tag fennálló adótartozása miatt kellene megtagadni az adószám megállapítását, úgy az adótartozás megfizetésével, vagy a tartozás más módon való megszűnésével és ennek kimentési eljárásban való bizonyításával mentesüljön az adózó az adószám megtagadása alól.

Egy másik elfogadott módosító javaslat kiterjeszti a feltételes adómegállapítás rendelkezéseinek hatályát a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletekre is. Szűkülni fog az adómegállapítással érintett adónemek köre, csak SZJA, TAO, HIPA és kisvállalati adókötelezettség lehet a kérelem tárgya. A kérelem csak olyan ügyletre vonatkozóan nyújtható be, amellyel kapcsolatban az adózót (kérelmezőt) a kérelemmel érintett adónem és adómegállapítási időszak tekintetében bevallási kötelezettség a kérelem benyújtásakor még nem terhelte. A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyeltekre vonatkozó kérelem díja az általános mérték kétszerese lesz.

Az általános forgalmi adó elszámolás gyakorításával kapcsolatban hatályon kívül helyezik azt az engedély iránti kérelem elutasításához vezető feltételt, amely szerint meg kell tagadni az engedély kiadását, ha az adózó két éven belül legalább háromszor székhelyet váltott – a székhelyváltási jog ilyen módon nem korlátozható.

Nyugdíj-járulékplafon

Az elfogadott módosító javaslat értelmében 2013-tól megszűnik az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékfizetési felső határ (járulékplafon).

Az adósalátatörvény végszavazása a parlement jövő heti ülésén, várhatóan november 19-20-án lesz.

(forrás: parlament.hu, Nemzetgazdasági Minisztérium)

---