Az Akropolisz más városállamok adójából épült

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az athéni Akropoliszt két és fél ezer éve kezdték építeni az athéniak. Márványból! Az építkezés költségei óriásiak voltak. Viszont ezeket a költségeket a többi görög városállamtól beszedett adóból finanszírozták az athéniak. Az Akropolisz még romjaiban is fenséges épületegyüttese az ókori világ egyik csodája (ha nem is tartozik a „hétbe”), és igen, felépítésének nagyon is van adótörténeti háttere.

A perzsa támadások és a Déloszi szövetség

A görög városállamok és a perzsa birodalom közötti konfliktusok i.e. 540-ben kezdődtek, amikor a perzsák elfoglalták a kisázsiai ion városokat. A perzsák ellen i.e. 499-ben tört ki az ion felkelés, amelyet a perzsák levertek, módszeresen felőrölték a lázadó városok ellenállását, i.e. 493-ra minden ellenállás megszűnt. Athén – természetesen – ion városokat támogatta a felkelés során.

Az athéni Akropolisz romjai

 

I. Dareiosz (uralkodott i. e. 522 és i. e. 486 között) ezt követően elhatározta Délkelet-európai görög területek meghódítását, hogy megbüntesse Athént és Eretriát, amiért segítették az iónokat. A hadjáratok több menetben zajlottak i.e. 492 és i.e. 490 között. Az i.e. 490-ben lezajlott támadás során Eretriát elfoglalták, kifosztották, a lakosokat elhurcolták rabszolgának. Athén viszont ellenállt, és Miltiadész vezetésével Marathónnál legyőzték a perzsa seregeket.

A következő perzsa támadásra már Dareiosz fia, I. Xerxész (uralkodott i.e. 485 és i.e. 465 között) vezetésével került sor, szintén több menetben i.e. 480 és i.e. 478 között. A görögök az ún. peloponnészoszi szövetségben egyesítették haderejüket, amelynek vezető városállama Spárta volt. Háborúban közösen viselték a terheket, ami alapvetően a katonák állítását jelentette, békében viszont semmilyen adót nem kellett fizetni. A legemlékezetesebb események a következők voltak:
– Xerxész pontonhidat építtetett a Hellészpontosznál (az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros, mai neve Dardanellák), de azt egy vihar elsodorta; Xerxész büntetésül megkorbácsoltatta a tengert;
– a Thermopülai-szorosnál a görögök (háromszáz spártai harcos és további mintegy ötezer más városállamokból származó harcos) eredményesen ellenálltak, majd egy árulás segítségével a perzsák átverekedték magukat;
– ezt követően került sor a szalamiszi tengeri csatára, amelyben Themisztoklész vezetésével a görögök szétverték a perzsa hajóhadat.

A visszavonuló perzsákat a görögök elkezdték üldözni, több csatában is győztek felettük, sikerült a perzsákat az Égei-tengerről és a kisázsiai partvidékről visszaszorítani. Spárta i.e. 477-ben kivonult a szövetségből, így új szövetséget kellett létrehozni.

A Déloszi szövetséget az Égei-tengeri kis Délosz szigetén hozta létre i.e. 477-ben 173 görög városállam. A szövetség tagjai befizetéseikkel hoztak létre alapot a perzsák elleni védekezéshez/támadáshoz, a kincstárat Délosz szigetén őrizték. Az erősebb városok hajókkal járultak hozzá a közös flottához, a kisebbek pedig – és ilyen volt a csatlakozó városok többsége – pénzt fizettek, hogy Athén hajókat tudjon építeni a védelmükre. Ezt a hozzájárulást phórosznak nevezték. A szövetséges városok lakosai közül sokan a közös flotta hajóin szolgáltak, így a városuk abból a pénzből tudta kifizetni az adót a flotta fenntartására, ami a lakosok javadalmazásából neki járt.

Az athéniak úgynevezett episzkóposzokat neveztek ki a szövetséges városokba, akiknek a feladata a hozzájárulások fizetésének felügyelete, nyilvántartása, a felkelések megelőzése, továbbá az Athénra leselkedő veszélyek kivizsgálása és jelentése volt. A déloszi szövetségen belül további tisztviselők voltak a hellenotamiainak nevezett kincstárnokok, valamint a proxénoszok, akiknek feladata Athén és a tagállamok közötti jó viszony biztosítása volt (tkp. mai értelemben vett konzuli feladatokat láttak el).Több eredményes hadjáratot indítottak a perzsák ellen, végül i.e. 449-ben kötötték meg a perzsákkal a Kalliaszi békét, amely az Égei-tenger szigetein és a kisázsiai mellékén biztosította a görög városállamok autonómiáját, megtiltotta a perzsa hadak Égei-tengeri jelenlétét, de a görögök is vállalták, hogy nem támogatják a perzsa birodalom belső felkeléseit.

Adózás a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások         Általános forgalmi adó         Személyi jövedelemadó         Társasági adó         Az adózás rendje A KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó Egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások Előadó: Szilágyi Miklósné igazságügyi adó- és járulékszakértő, Faktum 97. Gazdasági Tanácsadó Kft. Részletek és jelentkezés: 2014. szeptember 25. és 2014. november 12.

Az Akropolisz felépítése, Athén bukása

A szövetségen belül egyre inkább Athén érdekei érvényesültek, Athén saját céljaira használt a szövetség eszközeit (a kincstárat, a hajóhadat). Periklész i.e. 454-ben a kincstárat is Athénba költöztette, de a többi városállamtól továbbra is beszedték a hozzájárulást, amelynek a tartalma egyre inkább hűbéradóvá vált. A fizetés ellen fellázadó városállamok számíthattak Athén megtorlására. Mivel a perzsa veszély elmúlt (i.e. 452-ben volt az utolsó csatározás, amelyben a perzsák ismét veszítettek), a felgyűlt vagyont már nem volt szükséges hadikiadásokra fordítani, ettől függetlenül Athén behajtotta az adókat.

A déloszi szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt

 

Periklész a felgyűlt vagyont az Akropolisz építésére fordította. Az építkezések intézőjének, felügyelőjének, művészi kivitelezése irányítójának Pheidiászt kérte fel (Pheidiász legismertebb szobra az azóta elpusztult olümpiai Zeusz-szobor, amely az ókor hét csodájának egyike volt).

Athén szövetségi politikája miatt i.e. 431-ben belebonyolódott a peloponnészoszi háborúba, amely i.e. 404-ben Athén teljes vereségével fejeződött be, és ezzel a Déloszi szövetség is felbomlott. Periklész egy járványban halt meg i.e. 429-ben.

Zárásként idézzük meg Szimonidész halhatatlan epigrammáját:

Ὦ ξεῖν „, ἀγγέλλειν Λακεδαιμονίοις ὅτι τῇδε
κείμεθα, τοῖς κείνων ῥήμασι πειθόμενοι

magyarul:

Itt fekszünk, vándor vidd hírül a spártaiaknak:
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.
(fordította: Ponori Thewrewk Emil)

---