Az online kasszákhoz kapcsolódó szabályozás 2017-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az online pénztárgépekkel kapcsolatos szabályozás 2016. március 25-én kihirdetett módosításaira való felkészülés 2017. január 1-jével és 2017. április 30-ával lezárul. Ennek következtében az online pénztárgép használatára kötelezettek köre kibővül, új adózók tekintetében írja elő a jogszabály, hogy nyugta- és számlakibocsátási kötelezettségüknek főszabály szerint online pénztárgépekkel kell eleget tenniük. Emellett az online pénztárgép új műszaki követelményeknek való megfeleltetése is lezárul, hiszen az engedélyezési hatóság visszavonja azoknak a forgalmazóknak az engedélyét, akik nem módosítják az új műszaki követelmények szerint az online pénztárgép forgalmazására vonatkozó engedélyeiket 2017. április 30-áig.


1. Az online pénztárgépek használatáról általában

Az online pénztárgépek bevezetése mögött meghúzódó érvként jelent meg, hogy olyan intézkedés, amely képes az adómérték növekedése nélkül is többletbevétel elérését eredményezi. Ennek következtében az online pénztárgépet tipikusan olyan gazdasági események bizonylatolására használják, ahol az értékesítés végfelhasználó részére történik, azonnali készpénzfizetés mellett. Ebben a helyzetben a vevő jellemzően nem érdekelt a nyugta elkérésében, míg az eladónak erős érdeke fűződik ahhoz, hogy a keletkezett bevételét eltitkolja.

1.1. A szabályozás formája

Az online pénztárgép nyomon követhetővé teszi a kiskereskedelmi forgalmat, oly módon, hogy az értékesítési adatok közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnál jelennek meg. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az online pénztárgép és az adóhatóság között egy olyan biztonságos adatkommunikáció működjön, amely kívülről nem manipulálható. Ezen alapvetések mellett 2012 májusában kezdődött meg az 1995 óta alkalmazott pénztárgéprendszer átalakítása. Az online pénztárgép műszaki követelményei 2012 decemberében váltak ismertté a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet társadalmi egyeztetése keretében. Az Európai Bizottság előtti notifikációs eljárás lezárulását követőn pedig szétválasztották a taxaméterre és az online pénztárgépre vonatkozó szabályozást és kihirdették

  • a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet (a továbbiakban: Pénztárgéprendelet), valamint
  • a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet.

1.2. Az online pénztárgépekből származó adatszolgáltatás felhasználása

Az online pénztárgép képes arra, hogy az összesített bevételi adatokat helyben tárolja, és azokat kommunikációs csatornán valós idejű adatszolgáltatás keretében továbbítsa az állami adó- és vámhatósághoz. A hazai szabályozás előnye, hogy az adatszolgáltatás teljeskörűen tartalmazza az adózó értékesítéseit az online pénztárgép tekintetében bekövetkezett változásokat (áramszünet, napi nyitás-zárás); teljes adattartalma az online pénztárgép memóriájából kiolvasható, valamint automatikusan beépül az adóhatósági nyilvántartásba. Az online pénztárgép adatszolgáltatásán keresztül érkező adatokat az adóhatóság kockázatelemzési eljáráshoz használja fel, amely során az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez [Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 90/A. § (1) bekezdése]. A kockázatelemzés során az adóhatóság

a) az adózó által benyújtott bevallások,

b) az adatszolgáltatások (például az online pénztárgép adatszolgáltatása),

c) adóhatósági nyilvántartások,

d) az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt vállalkozásainál és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok,

e) bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatok, valamint

f) nyilvánosan elérhető adatok

összevetését és kiértékelését végzi el [Art. 90/A. § (2) bekezdés].

2. Új műszaki követelmény

A bevezetett szabályozás tárgykörében az adóhatósági ellenőrzések során felmerültek olyan hiányosságok, amelyek egyrészt lehetőséget biztosítottak a szabályok megkerülésére, másrészt az adóellenőrzés érdemi meghiúsulásához vezettek. Ennek érdekében az alábbi tartalmi változtatásokra került sor.

a) Képessé vált a pénztárgép sztornó- és visszáru-bizonylat kiadására. Ezzel a pénztárgéppel bizonylatolhatóvá vált az értékesítés meghiúsulása is. Utólag sztornózhatóvá válnak a tévesen kiadott bizonylatok, erről adat érkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV).

 

b) Állíthatóvá vált a NAV szerverről az adóügyi ellenőrző egység (a továbbiakban: AEE) bejelentkezési gyakorisága, ami jelenleg fixen 30 perc. Ez a terheléselosztás lehetőségeit növeli, illetve szorosabban figyelhetővé teszi azokat a gépeket, amelyeknél helyszíni ellenőrzést kíván lefolytatni a NAV.

c) Az egységes adatszerkezet miatt pontosabban (teljes pontossággal) nyomon követhetővé vált a pénztárgép fióktartalma, ezzel támogatva az ún. „rovancs” ellenőrzést (a pénztárgép szerinti és a tényleges fióktartalom összehasonlítása).

d) A pénztárgép AEE-je alkalmassá vált más adózóhoz való rendelésre („átszemélyesítés”). Ezzel ésszerű költséggel, AEE-csere nélkül lehetővé válik a pénztárgépek eladása, átadása, bérbeadása. Ezen módosítások azonban kizárólag szoftvermódosítások, azaz a pénztárgépeket fizikailag nem kell lecserélni, hanem elegendő, ha a pénztárgép szoftvere módosul az új követelmények szerint.

Az új műszaki követelményeket a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) tartalmazza, amelynek kihirdetésére 2016. március 25-én került sor és 2016. április 2-án lépett hatályba.

Az új műszaki követelményekre és az egyes kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás módosítása tekintetében sor került a bejelentésre az Európai Bizottság felé. A bejelentés alapján pedig megindult az uniós notifikációs eljárás, amelynek során sem az Európai Bizottságtól, sem más tagállamtól nem érkezett észrevétel a magyar szabályozás vonatkozásában, ezért a Mód. rendelet az Európai Bizottság jóváhagyásával kihirdethető.

2.1. Az új műszaki követelményeknek való megfelelés (2016. szeptember 29-éig)

Az online pénztárgépek gyártóinak a 2016. március 25-én kihirdetett új műszaki követelményeknek megfelelően módosítaniuk kell az online pénztárgépek szoftvereit, amely egyben a forgalmazási engedély módosítását is jelenti. 2016. június 24-én lehetett első alkalommal előterjeszteni a forgalmi engedélyek módosítása iránti kérelmet, annak érdekében, hogy a műszaki fejlesztésekre vonatkozó előkészületek megtörténjenek mind a hatóságok, mind az online pénztárgépek gyártói oldaláról. Az engedélyezési eljárások így legkorábban 2016. június 24-én indulhattak volna meg, illetve 2016. szeptember 29-én zárultak volna le. A 3 hónapos felkészülést követően az engedélyek módosítására 3 hónap állt az online pénztárgép- és az AEE-gyártók rendelkezésére.

A 2016. szeptember 28-áig hatályos szabályok szerint az online pénztárgép forgalmazójának forgalmazási engedélyét visszavonják, ha a forgalmazó 2016. szeptember 29-éig nem nyújtotta be a forgalmazási engedélyének az új követelményeknek megfelelő módosítására irányuló kérelmet, és a pénztárgép AEE-gyártója sem kezdeményezte a pénztárgép szoftverének módosítását. A visszavont forgalmazási engedélyű online pénztárgépek azonban még 5 évig használhatók. Ennek következtében nem éri joghátrány azt az üzemeltetőt, aki olyan pénztárgépet használ, amelynek gyártója nem fejleszti le az új műszaki követelményeket, hiszen pénztárgépét 2016. szeptember 29-étől még 5 évig használhatja.

2.2. A határidő módosítása 2017. április 30-ára

2016. szeptember 28-áig a 193 forgalmazási engedéllyel rendelkező gyártó, forgalmazó többsége nem kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (a továbbiakban: MKEH) a forgalmazási engedélyek módosítását, amelynek az volt az oka, hogy az informatikai fejlesztések nem haladtak megfelelő ütemben. Annak érdekében, hogy

  • mindazon gyártók és forgalmazók befejezhessék a szükséges fejlesztéseket, akik hosszú távon a pénztárgép-piac aktív szereplői kívánnak maradni,
  • ne kerüljenek visszavonásra nagy számban forgalmazási engedélyek a piacon kint lévő pénztárgépeket érintően, és
  • megfelelő számú és az új követelményeknek megfelelő pénztárgép működjön és álljon rendelkezésre,

a pénztárgép-forgalmazási engedélyek módosítására vonatkozó 2016. szeptember 29-ei határidő 2017. április 30-ára módosult. Ennek következtében valamennyi gyártónak, forgalmazónak elegendő ideje lett a fejlesztések befejezésére [az online pénztárgép használatára és a forgalmazási engedély módosítására vonatkozó határidők változásáról szóló 36/2016. (IX. 27.) NGM rendelet 2. §].

2.3. Online pénztárgépek üzembe helyezése 2017. január 1-jétől

Annak érdekében, hogy megfelelő ütemben haladjanak a fejlesztések, előírja a rendelet, hogy 2017. január 1-jét követően már csak az új műszaki követelményeknek megfelelő pénztárgép helyezhető üzembe. Ehhez kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy jogalkotói cél volt, hogy a pénztárgép-használatra kötelezettek már csak az új követelményeknek megfelelő pénztárgépet vásárolják meg, mivel így egy magasabb szakmai színvonalon lévő eszközt szereznek be.

dr. Szabó Ildikó, az Adó Szaklap 2017/3. számában megjelent cikkében ír au online kasszák használatának kiterjesztéséről és az igánybe vehető állami támogatásról is.  


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.