Bitcoin: újabb adóparadicsom a láthatáron?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Míg a bitcoin sokak üzleti fantáziáját mozgatja világszerte, addig az adóhatóságok is egyre komolyabban fókusz alá vonják a bitcoinnal végzett műveleteket. Mindeközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kriptovaluták képesek lehetnek a bezáruló adóparadicsomok helyét átvenni – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.


Bitcoin és az offshore

2008 óta a nyugati államok egyre komolyabb lépéseket tesznek a nemzetközi adóelkerülés által okozott károk mérséklésére. Több nemzetközi egyezmény, információcsere, Európai Uniós szabály vagy akár az USA ún. FATCA-rendszere igyekeznek véget vetni annak, hogy adózók vagyonukat külföldi társaságokba rejtve tartsák. Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint, minden ilyen törekvés kerékbe törhet azonban a bitcoin és a hozzá hasonló fizetőeszközök tömeges elterjedésével. A bitcoin alapját képező blockchain technológia lényegéből adódóan ezen ügyleteknél nincs egy központi elszámolóház a felek között (mint a banki átutalás esetén a pénzügyi intézet), hanem a publikus nyilvántartás miatt a közösség egésze felügyeli azokat. Csakhogy, a hétköznapi ügyletekkel szemben, a blockchain rendszerében az egyes ügyletek szereplőit védi a kódolás és az anonimitás. A központi felügyelet hiánya és a titkosítás pedig ahhoz vezethet, hogy egész vagyonok mozoghatnak a gazdaság egyes szereplői között anélkül, hogy a hatóságok erről tudomást szereznének.

Jelenleg a fekete gazdaság egyik alapja a készpénz, mivel az egyrészt egy nemzetközileg elfogadott fizetőeszköz, másrészt pedig annak mozgása lényegében ellenőrizhetetlen. A bitcoin kis túlzással fogalmazva olyan, mint a készpénz, csak nagyobb mennyiségben és könnyebben mobilizálható: a készpénzzel ellentétben akár egy anonim internetes utalással vagy pendrive-on is hatalmas összegek mozgathatók bitcoin-on keresztül. Ráadásul, napjainkra egyre szaporodnak annak legális és hétköznapi elfogadóhelyei – már Magyarországon is fizethetünk egyes helyeken bitcoinnal fodrászért vagy akár ügyvédi szolgáltatásért. És mivel a kriptovaluták tökéletesen alkalmasak egyes ügyeleteket az állam elől elrejteni, ezért alkalmasak adóelkerülésre és nagyobb vagyonok felhalmozására is. Az adóparadicsomokat tehát akár éveken belül kriptovaluták helyettesíthetik.

Hogyan nevezzelek?

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a transzparens bitcoin-ügyletek adóadózása ne lenne egyre komolyabb téma. Megosztja azonban a hatóságokat, hogy miként is tekintsenek a bitcoinra. Ez egy egy fizetési eszköz – legalábbis erre a következtetésre jutott az Európai Unió Bírósága, amikor a kriptovaluta természetét áfa szempontjából vizsgálta és úgy döntött, hogy a bitcoinnal végzett műveletek áfamentesek. A bíróság ítélete azért is nagy horderejű, mert ez volt az első nyilvános állásfoglalás a bitcoin adózási természetét illetően.

[htmlbox art_tukor]

 

Mindeközben a tagállamok vetekednek annak kimondásában, hogy a bitcoin fizetőeszközzé való minősítése csak áfaszempontból határozza meg az adózási következményeket, és az nem hat ki más adónemekre. Jövedelemadók terén az egyes tagállamok a bitcoint általában fizetési ígérvényként, követelésként kezelik, és a bányászatából, értékesítéséből vagy fizetőeszközként való felhasználásból eredő következményeket is ekként állapítják meg.

Hasonlóan áll a kérdéshez a magyar adóhivatal is: a hatóság gyakorlatában a bitcoinból eredő nyereség a társasági adó rendszerében pénzügyi műveletből származó jövedelemnek minősül és ekként adózik. Több dilemmát vet fel a bitcoinból származó jövedelmek kezelése a személyi jövedelemadó szempontjából. Mivel azonban az ilyen jövedelem sem árfolyamnyereségnek (hiszen a bitcoin nem értékpapír), sem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó bevételnek nem tekinthető, így az egyéb jövedelemként adózik – és azon az szja-n túlmenően 19,5% egészségügyi hozzájárulás is fizetendő.

Mi lesz a jövő?

Számítani lehet rá, hogy hamarosan a világ minden táján szigorú szabályozás alá fognak esni a kriptovaluták, amely feltehetően számolni fog az adózási kérdésekkel is, megpróbálja felszámolni az anonimitást és megakadályozni a digitális adóelkerülés ezen módját. A labda jelenleg a hazai és az európai döntéshozók oldalán pattog. Más vélemény szerint azonban bármely korlátozás vagy tiltás ugyanolyan hatástalan lesz, mint az alkoholtilalom a 20-as évek Amerikájában. Ez azt eredményezné, hogy a kriptovaluta-kereskedelem nem szűnne meg, csupán „a föld alá települne”, és továbbra is alapot adna az adóelkerülésre.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).