Határozzuk meg együtt a taoalapot!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A farsangi időszakban nemcsak a jelmezbe öltözött emberek száma növekszik meg, hanem az előző év könyvvezetés zárlati teendői és a cégeknél állomásozó könyvvizsgálók száma is. Amennyiben mindent rendben találnak az auditorok, elkezdhetjük a társasági adó kalkulációk elkészítését és a bevallás kitöltését. Hogyan álljunk neki? Cikksorozatunkkal ebben kívánunk segítséggel szolgálni, bemutatva az adóalap megállapítás szabályait és az egyes főbb adóalap korrekciós (csökkentő és növelő) tételeket. 

 


A jövedelem-(nyereség-)minimum számításának szabályai

A társasági adó szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy mennyi adót kell fizetni és mekkora adóalap után? Az adó mértéke adott, azon nem tudunk változtatni. Ugyanakkor az adó alapjának meghatározása során a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) számos fontos rendelkezését kell figyelembe venni. Mostani cikkünk szempontjából ilyen fontos előírás, hogy mely esetben merülhet fel a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályainak alkalmazása, és milyen módon kell meghatározni a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét.

A Tao törvény 6.§ (6) bekezdése értelmében, amennyiben az üzleti év, amelyről bevallást készítünk a társaság előtársasági időszaka, vagy az azt követő adóéve (amennyiben külön előtársasági időszaka, amelyről beszámolót készítenie kellene nincsen, akkor az első adóéve), akkor nem szükséges a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályokat figyelembe vennie a társaság adókötelezettsége meghatározása során. Ugyancsak nem kell alkalmaznia a szabályokat egyes, társasági adóalanynak minősülő speciális jogi személynek (pl. MRP szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyesület, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, stb.). Szintén mentesül a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a társasági adóalany, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és a kár mértéke eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel legalább 15 százalékát.Kinek nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályokat?

Hogyan kell számítani a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét?

A jövedelem-(nyereség-)minimum összege a Tao törvényben tételesen felsorolt korrekciós tételekkel módosított összes bevétel 2 százaléka. Összes bevétel alatt a következőket kell érteni:

  • értékesítés nettó árbevétele,
  • egyéb bevételek,
  • pénzügyi műveletek bevételei,
  • rendkívüli bevételek (még 2015. vonatkozásában)

A korábbi években a legjelentősebb korrekciós csökkentő tétel az eladott áruk beszerzési értéke, és a közvetített szolgáltatások értéke volt, azonban a jogalkotó 2015. január 01-től kivette ezen két tételt a korrekciós tételek közül, így a jövedelem-(nyereség-)minimum számítása során már nem csökkentik az összes bevételt. Figyelemmel arra, hogy ez 2015-től bekövetkező változás, és szinte már automatikusan számoltak ezen két csökkentő tétellel a vállalkozások a korábbiakban, így fokozott gondossággal lesz szükséges eljárni a 2015-ös kalkulációk készítése során, mivel ez lesz az első év, amikor már nem lehet figyelembe venni az elábét és a közvetített szolgáltatást az összes bevételt korrigáló tételként.    

A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkentő és növelő tételek között így már szinte kivétel nélkül olyan speciális tételek maradtak, amelyek átalakuláshoz, kedvezményezett eszközátruházáshoz, kedvezményezett részesedéscseréhez kapcsolódnak.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Egy növelő tételről azonban külön is érdemes beszélni, amely a túlzottan külső forrásra, kölcsönre támaszkodó vállalkozásokat próbálja meg szankcionálni. Eszerint a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevételt növelia magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének az ötven százaléka. A kötelezettségek között nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét.

Megjegyzendő, hogy a törvény csak a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettséghez (praktikusan a magánszemély tag által nyújtott tagi kölcsönhöz) fűz korrekciós tételt, így, ha a tag nem magánszemély, hanem gazdasági társaság, akkor a korrekciós tételt nem kell alkalmazni. Szintén megemlítendő, hogy a Tao. törvény csak a kötelezettség növekményhez társít speciális növelő tételt, ugyanakkor, ha a magánszemély taggal szembeni kötelezettség állományában csökkenés következett be, akkor ehhez az összes bevételt csökkentő korrekciós tétel nem kapcsolódik.

A fentieket az alábbi számszaki példán keresztül is bemutatjuk:

Megnevezések

e Ft-ban

1. Értékesítés nettó árbevétele

6 000 000

2. Egyéb bevételek

230 000

3. Pénzügyi műveletek bevételei

1 000 000

4. Rendkívüli bevételek

70 000

I. Összes bevétel (1.+2.+3.+4.)

7 300 000

5. ELÁBÉ

1 500 000

6. Közvetített szolgáltatás

350 000

II. Összes bevételt csökkentő tétel  (az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás már nem csökkentő tétel)

0

7. Adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség

300 000

8. Adóévben a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állománya

400 000

III. Összes bevételt növelő tétel (+8.-7.)/2

50 000

IV. Korrigált összes bevétel (I-II+III)

7 350 000

V. Jövedelem-(nyereség-)minimum (IV.*2%)

147 000

Kinek és mely esetben kell alkalmazni a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályokat? 

A válasz röviden: mindenkinek, aki a korábbiakban nem lett kivételként megemlítve az első kérdésre adott válaszban. A válasz hosszabban: a társasági adóalany döntésétől függően elképzelhető, hogy senkinek. Az ellentmondás a következők szerint oldható fel:

A jövedelem-(nyereség-) minimum számítását minden nem mentesített társasági adóalanynak el kell végezni, így ismernie szükséges a szabályokat. Ugyanakkor korántsem biztos, hogy az adófizetési kötelezettségét a jövedelem-nyereség-)minimum alapján kell teljesítenie.

Miután meghatározásra került a jövedelem-(nyereség-)minimum összege a soron következő feladat ugyanis egy összehasonlítás elvégzése, amelyben a következő tételek vesznek részt:

  • adózás előtti eredmény,
  • általános szabályok szerinti társasági adóalap,
  • jövedelem-(nyereség-)minimum.

Amennyiben az adózás előtti eredmény vagy az általános szabályok szerint számított társasági adóalap közül valamelyik meghaladja a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, a társaságnak további teendője nincsen a jövedelem-(nyereség-)minimummal kapcsolatban, adófizetési kötelezettségét az általános szabályok szerinti adóalap után fogja teljesíteni.

Amennyiben a három tétel közül a jövedelem-(nyereség-)minimum összege a legmagasabb, a társaságnak választania kell két lehetőség közül:

  1. A jövedelem-(nyereség-)minimum összege, mint adóalap után fizeti meg a társasági adót,
  2. Az általános szabályok szerinti adóalap után fizeti meg a társasági adót.

Utóbbi választása esetén a társasági adó bevallásában nyilatkozatot kell tennie és a bevallásához egy erre rendszeresített kiegészítő nyomtatványt is mellékelnie szükséges. A kiegészítő nyomtatvány és a bevallás adatait az adóhatóság ellenőrzi, melynek során egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzésre választhatja ki a társaságot, ha alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés megállapításai okot adnak rá, az adóhatóság a társasági adó alapját bevallások utólagos ellenőrzése keretében becsléssel állapítja meg,

Az előzőeket az alábbi példákon keresztül foglaljuk össze:

Megnevezés

adatok e Ft-ban

Adózás előtti eredmény

300

300

Általános szabályok szerinti adóalap

200

100

Jövedelem-(nyereség-)minimum

100

200

Kimenetel

Általános szabályok szerinti adóalap utáni adózás

Általános szabályok szerinti adóalap utáni adózás

 

Megnevezés

adatok e Ft-ban

Adózás előtti eredmény

200

100

Általános szabályok szerinti adóalap

300

300

Jövedelem-(nyereség-)minimum

100

200

Kimenetel

Általános szabályok szerinti adóalap utáni adózás

Általános szabályok szerinti adóalap utáni adózás

 

Megnevezés

adatok e Ft-ban

Adózás előtti eredmény

100

200

Általános szabályok szerinti adóalap

200

100

Jövedelem-(nyereség-)minimum

300

300

Kimenetel

Jövedelem-(nyereség-)minimum utáni adózás vagy nyilatkozat és az általános szabályok szerinti adóalap utáni adózás

Jövedelem-(nyereség-)minimumutáni adózás vagy nyilatkozat és az általános szabályok szerinti adóalap utáni adózás

 
A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása és szabályainak alkalmazása tehát nem nélkülözheti a kellő gondosságot és adózási ismereteket, hiszen adott esetben egy rossz választással komoly adókockázatnak is kitehetik magukat a társaságok.   

A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország tax managere. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).