Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hódító Vilmost tartják Anglia első igazi királyának. Valóban, számos eredményt ért el Anglia modern állammá szervezésében, sikerült országát megvédenie a külső támadásoktól, a belső hatalmi harcokat, torzsalkodásokat eredményesen lezárta, számos törvényével stabil jogrendszert alakított ki. Adózási intézkedéseivel megteremtette az állami működés gazdasági alapjait. Ez utóbbinak kiemelkedő intézkedése volt a Domesday Book (régies írásmóddal Doomsday Book), magyarul Íteletnapi vagy Végítéleti könyv összeállítása.
Az első ezredfordulót követő évszázad közepén III. (Hitvalló) Eduárd volt Anglia királya (1005-1066, uralkodott 1042-től). Uralkodása ugyanakkor jórészt névleges volt, mert a tényleges hatalmat tartományi főurak gyakorolták, például Közép-Angliában Merciai Leofric, aki az adózók védőszentjének is tekinthető Lady Godiva férje volt (https://ado.hu/rovatok/ado/lady-godiva-az-adozok-vedoszentje). Uralkodói hatalom hiányában Eduárdnak nem maradt más, mint az erényesség és a hit gyakorlása. Megnősült ugyan (1045-ben), de felesége –Edgytha (1029-1075), vagy magyarosan Edit – szüzességi fogadalmat tett még házasságkötésük előtt, így gyermekük nem született.
A központi hatalmi intézkedéseket Eduárd helyett sógora, Edgytha bátyja, Harold Godwinson (sz. 1022 körül) gyakorolta. Eduárd – nem lévén gyermeke – Haroldot jelölte meg örökösének is, amely döntését szentesítette az angolszász államtanács (Witan) is.
Harold 1064-ben Normandiában járt, ahol fogságba esett. Normandia hercege, a „Fattyú” melléknévvel rendelkező Vilmos (1027-1087) kiszabadította ugyan Haroldot a fogságból, de ezzel Harold már Vilmosnak lett kiszolgáltatva, aki ezt ki is használta, szabadon bocsátásának feltételéül hűségesküt követelt ki Haroldtól, és megígértette vele, hogy Harold támogatja Vilmos trónigényét az angol királyságra. A Fattyú Vilmos elnevezést azért kapta, mert apja, Ördög Róbert törvénytelen kapcsolatából született.
A Nagy Domesday Book
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy Vilmost hűbéresi eskü kötötte a francia királyhoz.
Hitvalló Eduárd 1066. január 5-én meghalt, másnap, január 6-án Anglia királyának koronázták meg Harold Godwinsont II. Harold uralkodói névvel. Harold örökösének nem Vilmost, hanem a Magyarországon született, akkor mindössze 13-15 éves EdgarÆthelinget (1051/1053–1126 k.) jelölte meg.
Volt egy negyedik trónigénylő is, méghozzá III. (Keménykezű) Harald norvég király, aki a vikingek angliai hódításai miatt formált jogot a koronára.
A kialakult helyzetben Keménykezű Harald és Fattyú Vilmos is katonai erővel próbált érvényt szerezni követelésének.
Először a viking Keménykezű Harald partraszállásáról érkeztek hírek Londonba. II. Harold seregekkel vonult a vikingek ellen, és meglepő módon, de legyőzte a trónkövetelőket a mai York mellett az úgynevezett Stamford Bridge-i csatában (1066. szeptember 25.). Az ütközetben meghalt a trónkövetelő Harald is. Egyáltalán nem mellékesen ez után a csatavesztést követően a vikingek egyre jobban visszaszorultak Skandináviába, Angliában már nem tudtak eredményeket elérni.
A győztes csatát követően értesült Harold király a Vilmos vezette normannok inváziójáról (szeptember 28-án történt a partraszállás). Harold erőltetett menetben vezette seregét az új megszállók ellen, 9 nap alatt tették meg a Londonig vezető 280 kilométeres utat, de innen is pihenés nélkül vonultak Vilmos ellen, és október 14-én Hastingsnél megütköztek a normann csapatokkal. A kora reggel kezdődött csata még délután is döntetlenre állt. Ekkor a normannok menekülést színleltek, az angolszász csapatok elkezdték őket üldözni, amire a normannok megfordultak, és döntő vereséget mértek Harold király seregére. A csatában Harold király is meghalt.
Vilmos bevonult Londonba, és 1066. december 25-én Anglia királyává koronáztatta magát a Westminster apátságban. (A Westminster apátságot még Hitvalló Eduárd építtette 1045 és 1065 között, de a felszentelésekor, amelyet 1065. december 28án tartottak, már súlyos beteg volt, és néhány nappal később meghalt. Szentté avatása után (1161) itt temették el.) Ezt követően már nem a „Fattyú” megnevezéssel, hanem a „Hódító” jelzővel illetik I Vilmost, Anglia királyát.
Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –Második, átdolgozott kiadás |
|---|
|
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze. |
A történethez még hozzátartozik, hogy a Hastings-i csatát követően névlegesen, koronázás nélkül, II. Edgár uralkodói néven a korábban említett Edgar Ætheling volt Anglia királya, de a gyermekkirályt egyszerűen „félretették”, és még arra sem „méltatták”, hogy megöljék vagy bebörtönözzék (ahogyan egyébként abban a korban és még fél évezreden keresztül ez szokásban volt).
Az angolszász főurak megpróbálkoztak ellenállni a normann hatalomnak, de 6 év után beletörődtek a hódításba. Persze az ellenállás szelleme még évszázadokig élt, például Robin Hood történetében is központi elem a normannok örököseivel való szembenállás.
Hódító Vilmos, ahogyan azt a bevezetőben is jeleztük, jó királya lett Angliának. Számos reformot vezetett be, megerősített a központi hatalmat, megvédte az országot a támadásokkal – például a vikingekkel – szemben, várakat építtetett.
Normandiai hadjárata során, 1087-ben (60 évesen) leesett a lováról, és végzetes hasi sérülésébe halt bele. A normandiai Caen városában temették el az általa alapított székesegyházban. Később a francia vallásháborúk és a francia forradalom idején sírját feldúlták, ma már csak bal combcsontja található a sírban.
Vilmos fiaira hagyta birodalmát, az angol trónon két fia is követte, Vörös (Rufus) Vilmos és I. Henrik.
A Domesday Book
Hódító Vilmos 1085 karácsonyán országos összeírást rendelte el. Az összeírást végző személyek fele angol, fele normann volt, és tevékenységük megkezdése előtt esküt tettek arra, hogy a valóságnak megfelelő adatokat fognak rögzíteni (akkoriban ennek még kiemelkedő jelentősége volt, mert a mélyen vallásos társadalmakban az esküszegő földi és égi büntetésekre is számíthatott, márpedig az üdvözülés megtagadásától minden földi halandó rettegett).
Az összeírás összesen 13 418 településnevet tartalmaz 34 grófságban, feltüntették benne a föld-, mező- és erdőtulajdonokat, de még a tavak és malmok tulajdonosait is, továbbá a bérleti jogokat, a lábasjószágok (értsd! gazdasági haszonállatok) fajtáját, számát stb. Az összeírás 1086 augusztusában készült el, latin nyelven pergamenre írták, és tulajdonképpen két kötetet tartalmaz, a nagyobb méretű kötet, a Nagy Domesday 413 oldalas, a kisebb méretű Kis Domesday pedig 475 oldalas.
Bélyegeken az összeírás emléke
Az „ítéletnapi” elnevezés eredetileg arra utalt, hogy a benne szereplő személyek az Ítélet napjára esküdtek meg a szolgáltatott adatok valódiságát illetően, ezt a jelzőt . a kiváltságait féltő nemességtől kapta. A könyvben feltüntetett adatok megfellebbezhetetlenek voltak, hasonlóan az Utolsó Ítélethez. Az összeállítást nevezték egyébként Winchesteri Tekercsnek, Királyi Tekercsnek vagy a Kincstár Könyvének is, az angol uralkodók gyakran magukkal vitték utazásaik során.
Az összeírás elsődleges célja az adóztatható személyek és javak számbavétele volt, és mint ilyen célú, tulajdonképpen statisztikai felmérés első volt a történelem folyamán. Ez minősíti kiemelkedő adótörténeti jelentőségűvé magát az összeírást és az elkészült felméréseket is!
Az aprólékos munka évszázadokon keresztül befolyással volt az adózásra, de más területeken is használták, például birtokjogi viták eldöntésénél is bizonyítékokat szolgáltatott a tulajdonviszonyokra.
Sir William Blackstone, a híres angol jogtudós, még a XVIII. században is e könyv alapján állapította meg azt, hogy kik kaphatnak szavazati jogot.
A könyv jelentőségét jól szemlélteti az, hogy az angliai Lichfield katedrálisának oromfalán az angol uralkodókat bemutató sorában Hódító Vilmos kezében a Domesday Book van, még a cím is olvasható a kőbe faragott könyv gerincén.
Hódító Vilmos és az Ítéletnapi könyv
A könyveket jelenleg Londonban, a Nemzeti Levéltárban őrzik, de digitális adathordozón és az interneten is elérhetőek.
Érdemes megjegyezni, hogy ilyen színvonalú birtokjegyzéket (földnyilvántartást) azóta sem készítettek Angliában, jelenleg is csak próbálkoznak vele.
Hódító Vilmos öröksége
Vilmos – ahogyan erről szó volt – erős állammá tette Angliát. A királyi udvarban a francia nyelv volt a hivatalos nyelv, ez évszázadokon keresztül meghatározta az udvarhoz tartozó elit és a lakosság szembenállását. Tulajdonképpen csak a XVI. századtól szűnt meg a francia nyelv udvari alkalmazása (a brit birodalmi címerben ma is két francia nyelvű jelmondat szerepel). Ebben persze a költőknek, íróknak is jelentős szerepük volt, hogy csak a legismertebbet, Shakespeare-t említsük.
Vilmos normandiai hercegként a francia király hűbérese volt. Ugyanakkor ez nem jelentette azt, hogy Anglia Franciaország hűbérbirtokává vált, sokkal inkább eredményezte azt, hogy az angol uralkodók igényt tartottak Normandiára, és gyakran fogalmazták meg követelésüket a francia trónra is. Ez sok évszázados, egészen a XIX. század elejéig tartó ellenállást váltott ki a két nemzet között, és mindennek a gyökerei visszavezethetőek Hódító Vilmosig.
A cikk elején ismertetett történet számos elemét bemutatja az úgynevezett bayeaux-i faliszőnyeg. Ez egy 70 méter hosszú, 50 centiméter széles, hímzése technikával készült falikárpit, amely képregényszerűen meséli el Hitvalló Eduárd, II. Harold és Hódító Vilmos történetét egészen Harold király haláláig. Valószínűleg az eredeti kárpit hosszabb volt, és még Vilmos koronázása is szerepelt rajta, de erről nincsenek fennmaradt dokumentumok. Maga a szőnyeg ma is megvan, megtekinthető a normandiai Bayeaux városában a szőnyeg részére épített múzeumban (a cikk szerzője szerencsésnek tekinti magát, hogy láthatta a szőnyeget).
Három részlet a bayeaux-i falikárpitból
Irodalom:
Dranka Anita: A bayeux-i falikárpit (http://www.brunnerattila.eoldal.hu/cikkek/muveszettortenet/bayeux.html)
Interneten az Utolsó Ítélet könyve (http://mult-kor.hu/20060807_interneten_az_utolso_itelet_konyve)
Ítéletnapi Könyv újratöltve (http://mult-kor.hu/20110513_iteletnapi_konyv__ujratoltve)
Nyilvános lett a brit földbirtokok adatbázisa (http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17240)
Tényleg gyilkos zsarnok volt Hódító Vilmos? (http://mult-kor.hu/20140403_tenyleg_gyilkos_zsarnok_volt_hodito_vilmos)
The Domesday Book online (http://www.domesdaybook.co.uk/)
The National Archives – Domesday Book (http://www.nationalarchives.gov.uk/domesday/)
