Ismerje meg az adóellenőrzési szabályokat! (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Teljes körűen megismerheti az adóellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat, magyarázatokkal az Adó kódex Adóellenőrzési szabályok 2018 címet viselő legfrissebb számából.


Az adóeljárás jogszabályi hátterének átalakításában jelentős változások történtek 2018. január 1-jétől. Az adóeljárások esetén nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárásokra vonatkozó törvényt, sőt, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 8. § (1) bekezdés c) pontja kifejezetten rendelkezik is arról, hogy a törvény hatálya nem terjed ki az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra. Ez természetesen vonatkozik az adóellenőrzések során alkalmazandó eljárásokra is.

Az adóeljárásokra az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: 2003-as Art.) helyett három új törvényt kell alkalmazni: az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Art.), az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényt (a továbbiakban: Air.), valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényt (a továbbiakban: Avt.).

E törvények mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) is számos eljárási szabályt tartalmaz, illetve a hatásköri és illetékességi szabályokat a NAV tv. felhatalmazása alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAV tv. vhr.) részletezi. Ugyancsak fontos megemlíteni az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Aig. vhr.), melynek szabályai szintén fontosak témánk szempontjából.

Az egyes anyagi jogi törvényekre vonatkozó sajátos eljárási szabályok átkerültek a tárgyuk szerinti törvényekbe, így többek között a következőkbe: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénybe (a továbbiakban: Áfa tv.), a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénybe (a továbbiakban: Tao tv.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: Szja tv.), valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénybe (a továbbiakban: Htv.).

Megszűnt az állami adóhatóság éves ellenőrzési programjának nyilvánosságra hozatala. Ezt korábban ellenőrzési irányelvnek, majd ellenőrzési tájékoztatásnak nevezték. Az ellenőrzési tájékoztatás meglehetős részletezettséggel tartalmazta, hogy az adóhatósági ellenőrzésnek melyek lesznek a súlyponti területei, mely tevékenységekre fókuszál a hatóság, egyes tevékenységeknél jövedelmezőségi adatokkal is tájékoztatást adott a vállalkozásoknak, illetve ellenőrzéstípusonként arányszámokat is közzétettek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az adóhatóságnak ne lenne éves terve, a több százezer ellenőrzést ilyen terv nélkül nem is lehetne lefolytatni, csak ennek nyilvánosságra hozatalát már nem írja elő a törvény. Ezt némileg pótolja az adóhatóság által rendszeresített ún. adótraffipax, amelyben havonta arról adnak tájékoztatást, hogy az adott hónapban milyen tevékenységi köröket, milyen vállalkozásokat, illetve milyen típusú ellenőrzéseket végez a szervezet.

További törvények vonatkoznak a határon átnyúló adóeljárásokra. E törvények szabályozzák – többek között – az adatszolgáltatásokat, a kézbesítést, a behajtást, valamint a határon átnyúló ellenőrzéseket is. E körben a legfontosabbak azok a törvények, amelyek az Európai Unióra, az Európai Gazdasági Térségre, az OECD-tagállamokra vonatkoznak.

Magyarország mintegy száz kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménnyel rendelkezik, továbbá jó néhány szociális biztonsági megállapodással, valamint befektetővédelmi egyezménnyel. Ezek a nemzetközi egyezmények szintén számos adóeljárási szabályt is megfogalmaznak, természetesen az aláíró államok közötti adóügyekre vonatkozóan.

A nemzetközi adóellenőrzésre, információcserére vonatkozó legfontosabb jogszabályok a következők:

–   az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény;

–   az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény;

–   az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi XLII. törvény.

Az Adó kódex Adóellenőrzési szabályok 2018 címet viselő friss számában az adóellenőrzésre vonatkozó jogszabályi részeket, valamint azok magyarázatait közöljük. Az egyes jogszabályi részekhez fűzött magyarázatoknál alapvetően az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatok indoklását használtuk fel, esetenként kiegészítve azokat.

A jogszabályi részeket az ellenőrzési folyamat logikája alapján rendeztük, a jogszabályokat és magyarázatokat a 2018. január 1-jén hatályos előírások szerint vettük figyelembe.

Az Adó kódex friss számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.