Kezdő vállalkozások mentorálása – az új art alapján

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság a kezdő vállalkozások támogatja, mentorálja az új art. tervezete szerint – írja az RSM blogja.

 

Mentorálás az art-ban

Az adózás rendjéről szóló törvénytervezet új jogintézményként nevesíti az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások között a kezdő vállalkozások támogatását, mentorálását. Az új jogintézmény bevezetésének hátterében az utóbbi időben oly sokat hangoztatott, az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítésére irányuló célkitűzések állnak. 

A szabályokat elsőre olvasva nem sokat tudunk meg a „támogatás” gyakorlati hátteréről, mikéntjéről, mert a törvénytervezet mindössze egy bekezdésben foglalja össze az új jogintézményre vonatkozó rendelkezéseket. Ezért a jelenlegi adóhatósági gyakorlat alapján megpróbálunk segítséget nyújtani a szabályozás lehetséges irányainak megértésében.

A tervezet szerint a NAV a kezdő vállalkozásokat (gazdasági tevékenységet végző természetes személyeket, jogi személyeket, egyéb szervezeteket) az adószám megállapítását követő 30 napon belül fogja megszólítani szóban, vagy írásban. Nagy valószínűséggel az adott vállalkozásra irányadó specifikus adózási szabályokat összegyűjtve, azt elektronikus úton megküldve próbálja támogatni ezen adózók adókötelezettségének teljesítését a megalakulást követő hat hónapos intervallumban. Az adóhatóság a mentorálás keretében információt nyújt a kezdő vállalkozások számára arról is, hogy melyek azok a jelenleg is elérhető szolgáltatások, amelyeket a cég igénybe tud venni adókötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.

 

A kezdő vállalkozások számára fontos segítséget nyújthat, hogy pontosan milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek terhelik őket, milyen adónemekkel, bevallási és befizetési határidőkkel kell számolniuk a megalakulást követően. A személyes kapcsolatfelvétel pedig lehetővé teszi a kezdő vállalkozásoknak, hogy egy szakértelemmel rendelkező adóhatósági alkalmazottal is egyeztetni tudjanak a kérdéses részletszabályokat illetően, de akár információt kérhetnek az új adóalanyok az aktuális teendőkről is.

A mentorálás a cég döntése – önkéntes alapon működik 

A szabályozás külön kiemeli, hogy a mentorálásban való részvétel önkéntes, tehát nem kötelező jellegű. Vélelmezhetően az első személyes kapcsolatfelvétel során a NAV az érintett adózónak biztosít egy kapcsolattartót, amelyet kérdés, probléma esetén hívni tud. A korábbi tapasztalatok és a NAV kapacitásai alapján az első hat hónapos időszakban telefonos megkeresés a NAV felől csak akkor fog érkezni, ha az adókötelezettségek teljesítése során valamit elmulasztott a vállalkozás.

A mentorálás előnyei túlmutatnak a tájékoztatáson? 

A fentebb taglalt várakozásaink kapcsán azonban számos kérdés is felvetődik!

1. A legutóbb közölt adatok alapján negyedévente mintegy hat–hétezer társas vállalkozás alakul. Ehhez hozzászámítandók a mentorálási lehetőségben szintén érintett egyéni vállalkozások is. Vajon lesz-e kapacitása az adóhatóságnak arra, hogy az elektronikusan kiküldött tájékoztatón túl érdemi, akár egyénre szabott tájékoztatást adjon a vállalkozások számára?
2. Amennyiben a kezdő vállalkozások nagy arányban élnek a mentorálás lehetőségével, – különösen az egyedi, testreszabott kérdések tisztázásának lehetőségével -, akkor jelentős mértékben leterhelhetik az apparátust, s ezzel háttérbe szorulhat a már hosszabb ideje működő vállalkozások tájékoztatása, illetve számottevően elhúzódhat a válaszadás mindkét viszonylatban.
3. Alkalmazkodik-e ez esetben a válaszadási határidő az adott adókötelezettség teljesítésének esedékességéhez?
4. Amennyiben a kommunikáció írásban zajlik az adózó és adóhatóság között, ennek tartalma egy későbbi adóigazgatási eljárás, adóellenőrzés során mennyiben jelenthet hivatkozási alapot a cég számára? Milyen kötőerővel bír a mentorálás keretében nyújtott tájékoztatás?  
5. Amennyiben a mentorálás (különösen az automatikusan, elektronikus módon adott támogatás) kimerül a rutin adókötelezettségek szabályainak ismertetésében, akkor az új jogintézmény és szolgáltatás érdemi, valós támogató jellege sérülhet. A kezdő vállalkozások első hat havi adókötelezettségeit is jelentősen befolyásolhatja a folytatni kívánt tevékenységek sokszínűsége, a tevékenység végzésének módja és volumene. Ezen egyedi tényezőket lekövetni, értékelni és kezelni egy meglehetősen bonyolult rendszer kialakítását feltételezi, erre mennyiben lesz képes az új rendszer? 
6. Vajon az új szolgáltatás elérhető segítség lesz-e a külföldi vállalkozásokszámára is, például egy magyarországi áfa regisztráció esetén? Ez esetben milyen nyelven történik majd a kommunikáció? 

A kérdéseket még sokáig lehetne folytatni, de amennyiben ez az intézmény valóban megvalósul élnék egy javaslattal is, amely szintén jelentősen javíthatná a jogkövető magatartást. Az egyes jogszabályváltozásokhoz és új adókötelezettségek bevezetéséhez kapcsolódóan szintén érdemes lenne az adózói tájékoztatás kiterjesztése és mindez nemcsak a kezdő vállalkozások esetében. Erre a cégkapu akár a társaságra szabott lehetőséget is biztosít a jövőben a NAV számára. 

Fontos tudni, hogy az adózók mentorálására, támogatására már korábban is volt, illetve jelenleg is van példa. Az adóhatóságon belül a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező kiemelt adózóknál figyelhető meg ez egyébként hatékonynak és eredményesnek nevezethető gyakorlat, hiszen esetükben a legbonyolultabb az adókötelezettségek teljesítésének nyomon követése. 

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

---