Kisvállalati adó (KIVA) előnyei - 1. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Számos vállalkozás számára előnyös lehet a kisvállalati adó választása, de még nem tekinthető igazán elterjedt ez az adózási lehetőség. Cikksorozatunk első részében körbejárjuk a KIVA választásának feltételeit és az adó megállapításának módját, majd a következő részben különféle példákkal világítjuk meg a KIVA előnyeit.

A kisvállalati adó (továbbiakban: KIVA) szabályait a 2012. évi CXLVII. törvényben (a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény) találjuk meg.

Kik választhatják a KIVA szerinti adózást?

A kisvállalati adó alanya lehet az

a) az egyéni cég,

b) a közkereseti társaság,

c) a betéti társaság,

d) a korlátolt felelősségű társaság,

e) a zártkörűen működő részvénytársaság,

f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,

g) az erdőbirtokossági társulat,

h) a végrehajtó iroda,

i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,

j) a szabadalmi ügyvivői iroda,

k) a külföldi vállalkozó,

l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy,

amely megfelel a fenti törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény III. Fejezetének rendelkezései szerint teljesíti.

Milyen indulási időponttal lehet választani a KIVA szerinti adózást?

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni.

Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.

A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.

 

Mik a bemeneti feltételek a KIVA választásához?

A fenti személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha

a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;

b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;

c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;

d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;

e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.

Hogyan szűnhet meg a KIVA szerinti adózás?

Egyrészt az adózó elhatározásából: a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem a fenti törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Másrészt akkor, ha a következő feltételeket nem teljesíti, akkor a kisvállalati adóalanyiság megszűnik:

a) az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;

b) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;

c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;

d)az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal;

e) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg;

f) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával;

g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;

h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt.

 

A kisvállalati adó alapja

Növelő tétel

Csökkentő tétel

személyi jellegű kifizetések

-

a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg

a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összege

az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege

a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege

a pénztár értékének tárgyévi növekménye de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része

a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része

a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

a 2017. január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál csökkentő tételek a törvény korábbi hatályos rendelkezései alapján

az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege

 

a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve ha

1. a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy

2. az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll

 

Kapcsolt vállalkozások közötti elszámolások módosító tétele

Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - a fentiekben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.

Elhatárolt veszteség kezelése

Ha a fentiek szerint megállapított egyenleg bármely adóévben negatív, ez az összeg a következő adóévekben csökkenti a megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a megállapított negatív egyenleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).

A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.

A KIVA mértéke

Az adó mértéke az adó alapjának 14 százaléka.

A kisvállalati adó adóalanya mentesül:

a) a társasági adó,

b) a szociális hozzájárulási adó, és

c) a szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése alól.

 

Cikksorozatunkat folytatjuk.

 

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nő

    Közalkalmazotti jogviszonyban álló olvasónk 1954. decemberében született, így 2018. júniusában a 63. életév betöltését követő 183. napon be fogja tölteni öregségi nyugdíjkorhatárát. Személyes körülményeiben nemrég olyan változás következett be, amely feltétlenül szükségessé teszi a lehető legközelebbi időpontban történő nyugdíjba vonulást. Mivel az idő elég rövid eddig az időpontig, tanácsot kér a megoldáshoz.

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.