Költségvetési adok-kapok

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkahelyvédelmi akcióterv bejelentése óta megismert kormányzati intézkedések a jegybanki szakértők friss számításai szerint együttesen 126 milliárd forinttal javíthatják a költségvetés idei bevételi számait. Az InfoTandem heti infografikája.

Négy nagyobb költségvetési csomagról és számos intézkedésről döntött a kormány a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi középtávú elemzése, 2012 májusa óta. A jegybanki szakértők a február közepén elkészült új anyagukban vizsgálták meg ezek idei hatásait. Jelesül azokét, amelyek érdemben módosíthatják a 2013-as költségvetés egyenlegét.


Az egyenlegrontó lépések közül a nyár elején bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv emelkedik ki, amely egyrészt célzott járulék-kedvezményekkel, másrészt a kisebb vállalkozások számára új adózási formák – a kata és a kiva – bevezetésével operál. Ezen elemek az elemzői becslések szerint együttesen 266 milliárd forintos adó- és járulékbevétel kiesést okoznak. Ezt az idén némiképp ellensúlyozza, hogy az intézkedések hatására várhatóan 40 milliárd forinttal mérséklődhet az igény a bérkompenzációval összefüggő szociális hozzájárulási adókedvezményre. Összességében az akcióterv hiánynövelő hatását 2013-ban a GDP 0,8 százalékára becsülik, 2014-től azonban a kedvezmények által okozott nettó adóbevétel-kiesés meghaladhatja ezt a szintet. Szintén rontja az egyenleget, hogy a szerencsejáték automaták betiltása miatt apad a játékadó.

A fenti akcióterv hiánynövelő hatása, valamint a romló makrogazdasági kilátások okozta kiesés miatt tavaly ősszel a kormány három újabb csomaggal is előállt, amelyek főként az adóbevételek emelésére koncentráltak. Ezek nyomán elsősorban a vállalatok, ezen belül is – a válságadók „állandósulása” következtében – a pénzügyi közvetítőrendszer és az energiaszektor adóterhelése emelkedik.

Intézkedések hatása

A nettó egyenlegjavulás szempontjából a tranzakciós adó bevezetése a legkomolyabb tétel. Ennek terve a tavaly májusi MNB-anyag előtt is ismert volt, így abban már kalkuláltak az elvonás idei hatásával. Mivel a koncepció azóta többször módosult, a szakértők a ma ismert paraméterekkel újraszámolták ezen intézkedés következményeit, s 81 milliárdos pozitív szaldót hoztak ki. Ez azonban csak a korábbi, 130 milliárd forintos becslésükhöz mért többletbevétel. Azaz kalkulációjuk szerint ebben az esztendőben 211 milliárdra lehet számítani ilyen címen. Ebből a magánszektortól 200 milliárd forint körüli summa, míg a Kincstártól 21 milliárd folyhat be.

A bevételnövelő tételek oldalán említhető, hogy a pénzügyi szervezetek különadója (a 2013-ra ütemezett „felezés” helyett) tartósan fennmarad, ami a GDP arányában 0,2 százalékos többletbevételt generál. A közműadó bevezetése, az energiaellátók jövedelemadójának további emelése és a helyi iparűzési adó szabályainak változása egyaránt 40-40 milliárdos plusszal járhat. A lakossági járulékterheket növeli a nyugdíjjárulék plafonjának eltörlése, ami 50 milliárddal javíthatja a büdzsé helyzetét.

A kormány az adóbeszedés hatékonyságát több szálon is igyekszik erősíteni. A jegybanki szakértők azonban úgy látják, a választott módszerek többségénél nem becsülhető meg reálisan, javíthatják-e a nettó egyenleget (olyannyira, hogy megvalósításuk adott esetben komoly költségekkel is járhat). Ilyen, bizonytalan hatású húzás szerintük az áfa-összesítő jelentés és az arra épülő adatbázis; a pénztárgépek online bekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerébe; a készpénzfizetés tervezett visszaszorítása, valamint az ellenőrzési hatékonyság növelését célzó próbálkozások. Kivetítésükben csupán a fordított áfafizetés kiterjesztése, valamint a teljes körű áfabevallásra való áttérés kapcsán feltételeztek már az idén is érzékelhető bevételi többletet, méghozzá együttesen 25 milliárd forintnyi nettó hatást.

Mindent egybevéve, a költségvetés bevételi oldalát érintő intézkedések 126 milliárd forinttal javíthatják a 2013-as költségvetés szaldóját az MNB szakértőinek számításai szerint.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • készpénz

    Fizetni 2008 tavasza óta már nem lehet az 1 és 2 forintos érmékkel, de az értéküket néhány hétig még őrzik; ideje otthon körbenézni. Az InfoTandem heti infografikájából az is kiderül, hogy az érvényes pénzcímletek közül az 5 forintosból, illetve a 10 ezres bankóból van a legtöbb forgalomban.

  • keresetek

    Több mint háromszoros a különbség a legjobban és a legkevésbé jól fizető gazdasági ág alkalmazottainak bruttó keresete között. A nemzetgazdasági átlag a 2012. január–novemberi időszakban 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az InfoTandem heti infografikája.

  • gazdasági trendek

    A vállalatok erősödő adóterhelése is okolható azért, hogy a beruházások az idei súlyos zuhanás után 2013-ban tovább csökkenhetnek. A jegybank előrejelzése szerint a háztartások fogyasztása szintén mérséklődik, a GDP pedig a 2012-es mélyrepülést követően még csak kis mértékben bővülhet. Az InfoTandem évzáró infografikája.

  • korrupció

    Magyarország korrupciós fertőzöttsége globális összevetésben valamelyest javult, ám az Európai Unió mezőnyén belül elért 19. helyezéssel továbbra sincs okunk dicsekedni. Sovány vigasz, hogy – amint az az InfoTandem heti infografikájából kiderül – a régi tagok közül a görögöknél és az olaszoknál is súlyosabb a helyzet, mint nálunk.

  • nők inaktivitása

    A női inaktivitás okai között a képzésen való részvétel, illetve a kisgyermekek vagy ápolásra szoruló felnőttek ellátása egyaránt meghatározó, pedig ezek miatt nem feltétlenül kellene teljesen kiszorulni a foglalkoztatásból. Az InfoTandem heti infografikája.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nav_logo

    A NAV elmagyarázza a feltételes adóbírság intézményét, és fórumokat szervez az online számlázóprogramok bekötéséről.

  • Lengyelország

    Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság, melyet mindannyian jól ismerünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? Cikksorozatunkban a Közép-európai EU tagállamok adózási rendszerének főbb jellemzőit, az egyes országok gazdasági helyzetét illetve a várható adójogszabály változásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk negyedik és egyben befejező részében Lengyelország adórendszerét mutatjuk be: az ország adórendszere a magyarnál kevésbé kedvező a vállalkozások számára.

     

  • laptop

    A valós idejű számlaadat-szolgáltatás éles bevezetéséig már csak néhány nap van hátra, a NAV a napokban kiadott tájékoztatások alapján szinte az utolsó percekben is tervez módosításokat. Az alábbiakra lehet számítani a következő napokban...

  • Fotó: shutterstock

    Az étel- és italautomata beazonosítását lehetővé tevő automata felügyeleti egységet (AFE) 2018. június 30-áig kell beszerelni és összekötni az adóhivatal informatikai rendszerével, ezt követően már csak az ilyen automaták üzemeltethetők - hívta fel a figyelmet a Magyar Posta pénteken.

  • Fotó: shutterstock

    A vállalkozók versenyképességének növelésében jelentős szerepet játszhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - jelentette ki Varga Mihály a NAV vezetői értekezleten, amelyen bemutatta Sors Lászlót, az adóhivatal új vezetőjét. A pénzügyminiszter leszögezte, a NAV amellett, hogy 2021-re papírmentes hivatallá válik, a hozzá beérkező adatok felhasználásával a vállalkozásoknak a lehető legtöbb bevallását kiajánlja, ezzel felére csökken az adóadminisztráció.