Lakások adásvétele: kedvezőbb illetékszabály

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszavazta az Országgyűlés: változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől.

Az Országgyűlés 148 igen szavazattal és 30 tartózkodás mellett fogadta el fideszes képviselők – Balla György és Kucsák László – javaslatára az illetékekről szóló törvény és az egyes adótörvények, illetve más kapcsolódó törvények módosítását.

A döntés értelmében lakásvásárlás esetén a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. A korábbi szabályozás egy évet tartalmazott.

Az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményének lényege, hogy a vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját eladott lakásának forgalmi értékével, így csak az eladott, valamint a megvásárolt lakás értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie.

A mostani törvénymódosítás azon nem változtatott, hogy a lakásvásárlás után eladott lakás forgalmi értékét csak akkor lehet levonni az illetékalapból, ha azt a vásárlást követő egy éven belül értékesítették.

A most megszavazott jogszabály azt is rögzíti, hogy ha a magánszemély több lakást is elad és vásárol, akkor az illetékalap megállapításakor a kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Egy másik, szintén kedden megszavazott jogszabály szerint a továbbiakban díjmentesek lesznek a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) beadásához szükséges eljárások, a csokot kihasználók pedig illetékmentességet is kapnak, amennyiben a vásárolt ingatlan ára – a csok összegével csökkentve – nem éri el a 30 millió forintot.

(MTI)

---