Mátyás király kegyetlenül adóztatott


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Luxemburgi Zsigmond 1437-ben bekövetkezett halála és Mátyás király trónra lépése között (1458) gazdasági válság alakult ki. Ebből a válságból Mátyás szigorú intézkedésekkel vezette ki az országot, erős, centralizált hatalmat épített ki, többszörösére emelte, és be is szedte az adókat. Intézkedéseivel hosszabb távú céljait kívánta elősegíteni. Ennek legfontosabb elemei a német-római császárság megszerzésével erőteljes fellépés a török terjeszkedés ellen, saját fiúörökös révén uralkodóház alapítása. Mindebből semmi nem valósult meg, Mátyás halála után jött az összeomlás.


Luxemburgi Zsigmond után, Mátyás király előtt (1438-1457)

Zsigmond fiúörökös nélkül halt meg 1437. december 9-én, egyetlen leánya volt, Erzsébet, aki 1409-ben született. Zsigmond még 1402-ben olyan örökösödési szerződést kötött Habsburg Albert (1377-1404) osztrák herceggel – hálából, mert Albert herceg támogatta Zsigmond hatalmi törekvéseit –, hogy fiúörökös híján Albert herceg fia, az akkor mindössze 5 éves Albert fogja örökölni a magyar trónt. Albert 1421-ben vette feleségül az akkor 12 esztendős Erzsébetet.

Zsigmond halálát követően, Erzsébet öröklési jogát elismerve, a főurak és a főpapok szűk csoportja Albertet 1437. december 18-án magyar királlyá választotta, 1438. január 1-jén koronázták magyar királlyá. Albert volt az első Habsburg a magyar trónon. Ugyanakkor ennek a választásnak voltak legitimitási problémái, nevezetesen a választók szűk köre, de a magyar nemesség ezen túllépett, azzal a feltétellel, hogy a király megerősíti a Nagy Lajos által korábban (1351-ben) elismert, az Aranybullában biztosított jogaikat, sőt további kedvezményeket is elértek. Ezekről az 1439. évi törvényekben rendelkeztek, amelyek közül most két, az adózással kapcsolatos, a következő évszázadokban is hivatkozási alapot jelentő cikkelyt emelünk ki:

XIX. törvénycikk hogy az egyházi személyek adót ne fizessenek, hanem hadakozzanak
Az egyházak és egyházi nemesek, a nemrég igaz ok nélkül behozott adóktól szabadok és mentesek legyenek.
1. § A hadi szolgálatokat azonban, a külömben szokott módon, teljesiteni tartozzanak.

XXVIII. törvénycikk hogy a nemesek nem tartoznak dézsmát fizetni
Hogy a nemesek, akár vannak jobbágyaik, akár nincsenek, régi szabadságuk úgy kivánván, dézsmát fizetni nem kötelesek.

Ez lényegében az egyházak és egyházi személyek, valamint a nemesség teljes adómentességét jelentette, beleértve a nemesek egyházi adók (tized, azaz dézsma) alóli mentességét is. (csak utalunk rá, hogy Szent István törvényei alapján még a király is fizetett tizedet az egyháznak!).

További törvénycikkek is szóltak az adózásról, de ezek alapvetően a régi szokásokat erősítették meg, illetve más törvénycikkek további kötelezettségeket is róttak a királyra, például az uralkodó lányainak kiházasítása, a nádor kinevezése, a pénz értékének megváltoztatása ezután csakis a rendek egyetértésével történhetett, az ország megvédését viszont a királyra hárították. Ezekkel a törvényekkel a király a nemesség és az egyházi vezetés kiszolgáltatottjává vált, nélkülük érdemi intézkedéseket nem hozhatott.

Albert 1439. október 27-én hirtelen meghalt (a Komárom megyei Neszmélyen). Fia, (Postumus – Utószülött) László 1440. február 22-én született meg.

Albert halálát követően utódlási válság tört ki, végül a lengyel királyt választották magyar királlyá I. Ulászló néven 1440. január 1-jén, viszont 1440. május 15-én Lászlót is megkoronázta (a Visegrádról ellopatott Szent Koronával) Székesfehérváron az esztergomi érsek (azaz ebben az esetben a koronázási feltételek mindegyike teljesült, míg Ulászló koronázásánál csak alkalmi koronát használtak). Két évig tartó polgárháború következett, melynek végén 1442. december 14-én a felek elfogadták Ulászló királyi címét. Ulászló részt vett a török ellen indult (Hunyadi János által vezetett) hadjáratban, és a várnai csatában halt meg 1444. november 10-én.

Mivel holttestét nem találták meg, a nemesség kivárt az újabb király megválasztásával, de végül 1446-ban elismerték az 1440-ben megkoronázott Lászlót magyar királynak (V. László). Ez sem volt ugyanakkor problémamentes, mivel 1440-ben anyja Lászlóval és a magyar koronával elmenekült Magyarországról, és ebben az időben III. Frigyes német király (1452-től német–római császár) tartotta őt fogva. Végül 1452 májusában sikerült fegyveres erővel Frigyest a 13 éves király kiadására rákényszeríteni (a korona viszont Frigyesnél maradt, aminek a későbbiekben még lesz jelentősége).

Az 1446. évi országgyűlésen – mivel az elismert király gyermekkorú volt és fogságban volt – Hunyadi Jánost kormányzónak választották, aki e tisztét 1452-ig töltötte be, de ténylegesen ezt követően is az ő kezében volt az ország irányítása egészen a nándorfehérvári diadalt követően, 1456. augusztus 11-én (pestisben) bekövetkezett haláláig.

Hunyadi János szobra a Hősök terén (Budapest)

 

V. Lászlónak még egy fontos esemény kötődik uralkodásához: Hunyadi János nagyobbik fiát, Lászlót 1457. március 16-án lefejeztette, kisebbik fiát, az 1543-ban született, ekkor még gyermek Mátyást prágai fogságba vetette (ennek részleteit nem mutatjuk be, számos történelmi forrás bemutatja, illetve az irodalomban – például Arany János – és a zeneirodalomban – például Erkel Ferenc – is feldolgozták az eseményeket).

V. László 1457. november 23-án, mindössze 17 évesen meghalt. Halálának körülményei tisztázatlanok, lehet, hogy mérgezés áldozata lett, de az is lehet, hogy bubópestis végzett vele, de fehérvérűségét is feljegyezték.

A Zsigmond halálát követő két évtizedről összességében elmondható, hogy a királyi hatalom gyenge volt, helyettük nagyhatalmú főúri családok vezették az országot, így a Hunyadi János, a vele rokonságban álló Szilágyi Mihály, Újlaki Miklós, Garai László, illetve a Hunyadi családdal ellenséges Cillei Ulrik.

Mátyás trónra lépése, a politikai hatalom kiépítése és megszilárdítása

Ilyen előzményeket követően 1458 január 24-én választották királlyá Hunyadi Mátyást Budán (és nem a Duna jegén!). A választásban jelentős szerepe volt nagybátyjának, Szilágyi Mihálynak fegyveres erőkkel való fellépése is (15 ezer fegyveres!), így nem véletlen, hogy Szilányi Mihályt öt évre kormányzónak is megválasztották.

Mátyás ekkor még Prágában volt, Podjebrád György tartotta fogságában. Vitéz János vezetésével díszes követség ment Prágába Mátyásért, ahol alkudozást követően kifizették érte a váltságdíjat, és megígérték, hogy Mátyás feleségül veszi Podjebrád György leányát, Katalint. A küldöttség 1458. február 15-én ért vissza Budára.

Mátyás király fiatalkori ábrázolása a Thuróczy-krónikában

 

Rövidesen (még 1458 tavaszán) országgyűlést tartottak, amelyen ismét megerősítették a nemesi kiváltságokat, és korlátozták a király adóztatási lehetőségeit. A törvények előbeszédében a következő felvezető szövegrész szerepel: Mi, Horogszegi Szilágyi Mihály, a dicső fejedelemnek és urnak, Mátyás urnak, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmátia, Horvátország stb. megválasztott királyának nevében és személyében …, azaz a király személye elé helyezték a kormányzót.

Az adózás korlátozását a következő két törvénycikk emelte ki:

V. törvénycikk hogy adót soha se lehessen követelni
Továbbá, hogy sem király urunk, sem Szilágyi Mihály ur, ez ország kormányzója, bármi okból vagy bármily fontos dolog, miatt, az országlakosok jobbágyaitól, vagy más nemesektől soha semmi adót vagy pénzfizetést ne követelhessen, s erre joga ne legyen,

X. törvénycikk hogy a papok, tanulók és nemesek vámot és tizedet nem fizetnek
Továbbá hogy a papoktól, tanulóktól, nemesektől senkinek sem kell sem vámot sem tizedet venni (a mint ezt az ország régi szokása megkivánja).

Ezeket Mátyás a későbbiekben nem tartotta be, nagyon is adóztatott!

Mátyás már 1458 nyarán félreállította Szilágyit, aki erre összefogva Újlakival és Garaival fellázadt Mátyás ellen. Mátyás a zendülést leverte, nagybátyját ki akarta végeztetni, de végül ettől elállt, és csak várfogságra ítélte (Szilágyit 1460-ban a törökök elfogták és lefejezték).

Garai és Újlaki újra összeesküdtek Mátyás ellen, és III. Frigyes császárt megválasztották magyar királynak. Mátyás ezt a zendülést is leverte. Garai meghalt, a többiek behódoltak a királynak. Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix országainak címerei (Thuróczi János krónikájának első oldalán)

 

Mátyás 1461-ben háborúba keveredett III. Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád György bujtogatására a cseh főurak lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg III. Frigyessel 1463-ban Mátyás a bécsújhelyi megállapodást. Visszavásárolta tőle 80 000 aranyforintért a Szent Koronát, és ezzel végre 1464. március 29-én Székesfehérvárott megkoronázták Mátyást. Ezen kívül az egyezségben közös céljuknak nevezték meg a harcot a török ellen. Az egyezmény tartalmazta továbbá azt a kitételt, hogy ha Mátyás fiú utód nélkül hal meg, a magyar trónt III. Frigyes fia, Miksa örökli. Később ez vált a Habsburg-ház magyarországi hatalmi igényének legfőbb jogalapjává.

Megkoronázása után Mátyás egyre kevésbé vette figyelembe a nemesség érdekeit, saját akaratát kényszerítette a rendekre például az új adók bevezetésénél, amelyek nem ritkán a rendeket is terhelték.

A korábbi megállapodásnak megfelelően 1463-ban Mátyás feleségül vette Podjebrád Katalint, aki 1464-ben gyermekágyi lázban meghalt, szintén meghalt az újszülött fiúgyermek is. Mátyás jó néhány évig nem házasodott meg újból, végül 1476-ban vette feleségül I. Ferdinánd nápolyi király 19 éves leányát, Aragóniai Beatrixot (1457–1508), tőle viszont nem született gyermeke.

 

Aragóniai Beatrix és Mátyás király

(A cikket egy hét múlva folytatjuk.)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Még mindig sokan nem rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról

Március 15. után elérhetőek lesznek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?

2024. március 18.

NAV-Figyelő, 11. hét: Elérhetők a 2023-as bevallás-tervezetek

A NAV közzétett az előző évekhez hasonlóan egy gyakori kérdések kiadványt az SZJA-bevallásokról, melyekben a magánszemélyek segítséget kaphatnak arról, hogy miként kell kitölteni a bevallást, valamint, hogy egyes jövedelmek miként adóznak.

2024. március 18.

Niveus: Házon belüli flottakezelővel spórolhatnak adót a cégek

A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszaigénylése az általános szabályok szerint tilos, így sok vállalkozás esetében merül fel az a kérdés, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat. Ezzel megnyílik az áfa legalább részleges levonásának lehetősége, ami azonban értelemszerűen azzal jár, hogy a lízingbe, bérletbe adó vállalkozás működésének, profitjának költségét is ki kell fizetnie a vállalkozásnak. Nehezebb gazdasági helyzetben erre lehet megoldás, ha a cégcsoporton belül alakítanak ki egy erre szakosodott flottakezelő vállalkozást – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.