Mennyi táppénz jár a katásoknak?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A katáról szóló törvény érinti a kisadózóknak járó egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegét. Az Adó szaklap írása az ezzel kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze.
A kisadózói jogállás
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya (továbbiakban: katás) az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság (bt.), illetve közkereseti társaság (kkt.) tagja lehet, aki/amely a NAV részére az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit a törvényben előírtak szerint teljesíti. Az adóalanyiság választása bármikor bejelenthető az adóhatósághoz. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónaptól jön létre, és bármikor megszüntethető.
A törvény nevesíti az adóalanyiság megszűnésének egyes eseteit, valamint meghatározza az adóalanyiság megszűnésének időpontját, és kimondja, hogy az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapig a katás státusz ismételten nem választható. Előírja továbbá, hogy a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|
|
A kisadózó biztosítási kötelezettsége
A kisadózó biztosítási kötelezettsége és pénzbeli ellátásokra való jogosultsága szempontjából fontos, hogy kit nevezünk főállású és nem főállású katásnak.
A főállású katás e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül és a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet. Tehát jogosult lehet táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, a nyugdíjhoz szolgálati időt szerez stb.
Ezzel ellentétben a nem főállású katás e jogviszonya alapján biztosítottnak nem minősül, így társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
Nem biztosított az a katás, aki e jogviszonya mellett, egyidejűleg olyan munkaviszonyban áll, amely – a tárgyhó bármely napján – legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony. A heti 36 órás munkaviszonyt egy foglalkoztatással kapcsolatos jogviszonyban kell vizsgálni, azaz az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt nem lehet összeszámítani.
Ugyanakkor, ha a katás jogviszonnyal egyidejűleg fennálló munkaviszony a heti 36 órát nem éri el, vagy megbízási jogviszony, vagy választott tisztségviselői jogviszony stb., akkor a katás, ebben a jogviszonyában is biztosítottnak minősül, és mindegyik biztosítási jogviszonyában jogosult lehet ellátásokra (táppénzre vagy terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra). Az ellátásokat mindegyik jogviszonyban külön-külön kell igényelni, és az ellátásokra való jogosultság időtartamát és összegét mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
| Példa
Ha a bt. katásként bejelentett tagja e jogviszonya mellett, egyidejűleg 4 órás munkaviszonyban áll az X. munkáltatónál és szintén 4 órás munkaviszonyban áll az Y. munkáltatónál, akkor a bt. katás tagja főfoglalkozású tagnak minősül. Tehát az illetőnek három egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonya van, és mind a három biztosítási jogviszonyából külön-külön jogosult lehet táppénzre (vagy terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra).
|
Ha a katás vállalkozó saját jogú nyugellátásban részesül (azaz kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül), a katás jogviszonyában nem minősül biztosítottnak, ellátásokra nem jogosult. E tekintetben ez nem jelent változást, mert a kiegészítő tevékenységet végzők eleve nem minősülnek biztosítottnak. Változás azonban, hogy a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó üzemi baleset esetén baleseti ellátásra (baleseti egészségügyi ellátásra és baleseti táppénzre) jogosult, a nyugdíjas katás vállalkozó pedig nem jogosult baleseti ellátásra. [A Tbj. 4. § e) pontja értelmében az az egyéni, illetve társas vállalkozó minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.]
A 2012. december 25-étől egyéni vállalkozói tevékenységet folytató nő részére 40 év jogosultsági idő alapján állapítottak meg nyugdíjat. 2013. február 1-jétől katásként fizeti a közterheket. Vállalkozói tevékenysége közben üzemi baleset éri. Mivel katásként nem biztosított, és nem jogosult a Tbj.-ben meghatározott társadalombiztosítási ellátásokra, ezért nem jár részére baleseti táppénz.
A katás továbbá akkor sem minősül biztosítottnak, ha a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított, vagy a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosított (például, aki A1-es igazolással rendelkezik arról, hogy az EU-ban biztosított).
Nem biztosított az a katás sem, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül. Szintén nem biztosított a katás, ha rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
Kisadózói jogviszonnyal egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyban állók járulékfizetése és táppénzre jogosultsága
Ha a katás vállalkozó, a katás jogviszonyával egyidejűleg más társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag, vagy egyéni vállalkozóként biztosított, akkor egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként a járulékfizetési kötelezettségét legalább a járulékfizetési alsó határ után teljesítenie kell. Ez azt jelenti, hogy az illető a nem katás vállalkozásában a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot legalább a minimálbér után, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese (147 ezer forint, vagy 171 ezer forint) után fizeti meg. A 27 százalékos szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni. A katás vállalkozásában – mivel főállású kisadózónak minősül – biztosított és havi 50 ezer forintos tételes adót fizet. Pénzbeli ellátásra mindegyik biztosítási jogviszonyban jogosult lehet. Az ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét mindegyik biztosítási jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.
A főfoglalkozású kisadózó táppénzének megállapítása
A biztosított katás vállalkozó pénzbeli ellátásának alapja a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben meghatározott fix összeg (81 300 forint).
Ha a biztosított katás keresőképtelen és táppénzt igényel, akkor a táppénz naptári napi átlagát a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (Eb-tv.) foglaltakra is figyelemmel, a kisadózókra vonatkozó szabályok szerint, a 81 300 forint alapulvételével kell megállapítani.
A jogszabályi előírásokra figyelemmel, ha a katás vállalkozónak az Eb-tv. 48. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott irányadó időszakon belül (a táppénzre való jogosultságot megelőző évben, illetve a táppénzre való jogosultságot közvetlenül megelőzően) van legalább 180 napi ellátási alapként figyelembe vehető jövedelme, abban az esetben a táppénz összegét ennek alapján kell megállapítani. A katás vállalkozó esetében, ha az irányadó időszakban nincs 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, akkor „jövedelemként” a 81 300 forintot kell alapul venni.
Ha a kisadózó az Eb-tv. 48. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott irányadó időszak egy részében kisadózóként teljesítette a közterheket – azaz nem a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, hanem az 50 ezer forint kisadót fizeti – a táppénz naptári napi átlagának megállapításánál a „katás időszak jövedelmeként” havi 81 300 forintot kell alapul venni.
A táppénz osztószámának megállapításánál az irányadó időszak biztosítási napjainak számát csökkenteni kell azon napokkal, amelyekben a biztosított táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesült (kivéve, ha a gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a vállalkozói tevékenységét folytatta). E szabály alkalmazásánál az irányadó időszakban figyelembe vehető havi 81 300 forint ellátási alapot is arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a kisadózó táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesült (kivéve, ha a gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a vállalkozói tevékenységét folytatta). Ha az előzőekben meghatározott körülmények nem álltak fent a naptári hónap teljes tartamán át, egy napra a 81 300 forint harmincad részét kell figyelembe venni.
Amennyiben a katás vállalkozó sem a táppénzre jogosultságot megelőző évben, sem a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőzően nem rendelkezik legalább 180 napi táppénzalapot képező jövedelemmel, a táppénz naptári napi átlagát a 81 300 forint alapulvételével kell megállapítani.
Előfordulhat, hogy a katás biztosítottnak azért nem volt az Eb-tv. 48. § (2)–(3) bekezdés szerinti irányadó időszakban figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült. Ilyen esetben alkalmazható a kedvezményszabály. E szerint a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a 81 300 forint alapulvételével megállapított összegnél kedvezőbb.
Soltész Lászlóné az Adó szaklap 2013/7-8. számában megjelent cikke a fenti eseteket bőségesen illusztrálja példákkal. Ezen túl az írásból megtudhatja, hogy miként állapítják meg a katásnak járó terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, és a katás bt., kkt., nem katás tagjának táppénzét. Az Adó szaklap 2013/7-8. száma a Complex Kiadó webshopjában megvásárolható.
