Mit tartalmazzon az önálló transzferár nyilvántartás? – I. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A transzferár nyilvántartásban a 22/2009. PM rendelet által előírt kötelező tartalmi kellékeket kell bemutatni. Cikkemmel szeretnék iránymutatást nyújtani ahhoz, hogy mit és hogyan érdemes leírni a nyilvántartásban annak érdekében, hogy az valóban megfeleljen a NAV elvárásainak.


A 22/2009. PM rendelet 4.§-a tartalmazza, hogy egy önálló nyilvántartásban milyen elemeknek kell szerepelniük. Önálló nyilvántartást kell készíteni minden olyan kapcsolt vállalati tranzakcióra, amely éves szinten nettó értéken (és szokásos piaci áron) az 50 millió forintot meghaladja.

A nyilvántartás készítési kötelezettség a legalább középvállalati méretet elérő cégcsoportokat érinti, de figyelemmel kell lenni arra, hogy a vállalati méret besorolásnál az összes kapcsolódó- és partnervállalalkozás adatait a megfelelő módon össze kell adni és ily módon kell vizsgálni, hogy a létszám eléri-e az 50 főt, vagy az árbevétel és mérlegfőösszeg eléri-e a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Ha tehát kötelezett egy vállalkozás transzferár nyilvántartás készítésére és önálló nyilvántartásokat kell előállítania, vagy éppen nem kötelezett a készítésére, de a szokásos piaci ár alkalmazását oly módon szeretné bizonyítani, hogy készít transzferár nyilvántartást, a következő tartalom bemutatására érdemes fókuszálnia.

I. Alapinformációk a cégbemutatáshoz

A Cégbemutatás a Rendelet előírásai szerint néhány alapvető információt kötelezően tartalmaz. Mindenképpen szükséges megadni az ügyletben résztvevő vállalkozások:

  • nevét

  • székhelyét

  • adószámát vagy annak megfelelő azonosítóját

  • az előző pontbeli adatok hiányában cégjegyzékszámát és a cégjegyzékét vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét

A fenti elemek azonban önmagukban nem adnak túl sok információt a résztvevő cégekről. Önálló nyilvántartásunk a cégek bemutatásával kezdődik, ezt egyfajta bevezetőnek is tekinthető. Ezért javasolt a kötelező adatok mellett egy rövid szöveges bemutatást is elkészíteni, hiszen így az egész nyilvántartás kap egy alapot, belehelyezi az olvasót egy olyan helyzetbe, ami közelebb hozza a vizsgált gazdasági területhez, és kézzel foghatóbbá, érthetőbbé teszi az ügyletet.

A szöveges cégbemutatást is érdemes három fő részre tagolni:

1. a cégcsoport bemutatása

2. a „mi” cégünk bemutatása, tehát akinek a szemszögéből készül a nyilvántartás

3. a partner cég (vagy cégek) bemutatása, tehát az ügylet másik résztvevője

 

Cégcsoport bemutatása

A Cégcsoport bemutatásán az adott vállalatcsoport együttes jellemzőinek fő vonalak szerinti ismertetését értjük. Ezeket az információkat a legkönnyebben általában az anyavállalat vagy regionális fő szervezet weboldalán, illetve a céges brosúrákban, katalógusokban találjuk meg.

Miről írjunk?

Bemutatható a cégcsoport története, hogyan alakult, milyen fejlődési szakaszon ment keresztül, hány országban található leányvállalat, stb. Ismertetésre kerülhetnek a fő termékcsoportok, szolgáltatások, a vállalati küldetés és célkitűzések. Írhatunk a csoport szervezeti struktúrájáról, alkalmazottak számáról, az árbevétel alakulásáról, tehát gyakorlatilag minden olyan információról, amely által jobban megismerhető egy külső fél számára a csoport tevékenysége. A témát nem szükséges nagyon hosszan taglalni, de érdemes arra gondot fordítani, hogy megalapozza a nyilvántartásunkat.

Cégünk bemutatása

Itt arról a vállalatról adunk meg lényegi adatokat, amelynek a szemszögéből a transzferár nyilvántartást készítjük. Az információk fő forrása jelen esetben a vállalkozás saját honlapja, a cégkivonat, a társasági szerződés, a kiegészítő melléklet. Alkalmazhatjuk természetesen a vállalati kiadványok ide vonatkozó elemeit is. Bemutathatjuk, hogy mikor alakult a cég, kik a tulajdonosai, mik a fő tevékenységei, milyen árbevételt ért el az elmúlt években, stb. Fontos, hogyha a cégcsoporton belül speciális tevékenységet lát el, különleges szerepet tölt be, akkor erről is írjunk.

Partner vállalat bemutatása

Hasonlóképpen a mi Cégünkhöz, bemutathatjuk ugyanazokat az információkat az ügyletben szereplő másik vállalat, vagy vállalatok esetében is.

II. Szerződés bemutatása

Kezdjük a szerződés bemutatását néhány mondatban azzal, hogy miről szól tulajdonképpen a szerződés, mi a létrejöttének az oka és célja. Ezután két részre szükséges osztanunk a szerződéssel kapcsolatos legfontosabb tartalmi kellékeket.

1. A szerződés tartalmának bemutatása

Gyakorlatilag a szerződés elemeiből tudunk dolgozni, amelyből ki tudjuk gyűjteni az alábbi kötelező információkat:

(1) a szerződés tárgya: az adott termék vagy szolgáltatás (illetve ezek csoportjának) adásvétele, nyújtása, igénybevétele – amilyen módon ez a szerződésben rögzítésre került.

(2) a szerződés megkötésének és módosításának időpontja: amennyiben a szerződést módosították, ne felejtsük el a szerződés módosítások dátumát és azok tartalmi változását is bemutatni.

(3) a szerződés időbeli hatálya: gyakran előfordul, hogy a szerződés hatályba lépésének időpontja eltér a szerződés keltétől, ezt nézzük meg alaposan, illetve maga a szerződés lehet határozatlan vagy határozott időre szóló, utóbbi esetben tüntessük fel az időtartam végét is.

(4) a teljesítés módja, feltétele: gyakorlatilag ebben a pontban bemutathatunk minden olyan elemet a szerződésből, amit fontosnak tartunk, pl. szállítási határidők, megrendelés, teljesítés folyamata, garanciális feltételek, együttműködési feltételek, a felek kötelezettségei és jogai, milyen esetben tekinthető teljesítettnek az ügylet, fizetési határidők, késedelmi kamat, stb.

2. A termék, szolgáltatás jellemzői

A szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzői bemutatásához a szerződésekben általában találunk érdemi információkat.

Termék esetében írhatunk a termék vagy termékcsoport használati funkcióiról, fizikai jellemzőiről, minőségéről, mennyiségéről, jellegéről, nagyságrendjéről, stb.

Szolgáltatás tekintetében mutassuk be a szolgáltatás elemeit, jellegét, terjedelmét, típusát, stb.

Amennyiben írásos szerződéssel nem rendelkezünk, akkor a fentiek alapján készíthetünk egy rövid kérdőívet, amelyet az adott terület vezetőjével le tudunk egyeztetni (aláíratni), valamint ellenőrzés céljából egyeztessük az ügyletben résztvevő másik vállalkozással is. A későbbiekben a szerződés utólagos írásba foglalásában is segítséget nyújthat ez a kérdőív, amelyet szintén fontos, hogy megőrizzünk alátámasztásként.

 

III. Funkcióanalízis – kérdezz-felelek és segédtáblák

A funkcionális elemzés, azaz a szerződés körülményei és a felek által betöltött szerep bemutatása az adott ügyletben szintén két fő részből áll. Az első részben megvizsgáljuk, hogy az ügyletben részvevő vállalkozások milyen funkciókat látnak el, milyen kockázatokat viselnek, milyen eszközöket és erőforrásokat használnak fel az ügyletben. A második részben a kapott eredményeket szemléltetjük táblázatos formában és levonjuk a következtetéseket.

Felek által ellátott funkciók és viselt kockázatokat

Miért is hívom ezt a részt kérdezz-feleknek? A funkciók és kockázatok megállapításának elsődleges forrása szintén a felek közötti írásos szerződés. Amennyiben részletesen kidolgozott szerződéssel állunk szembe, valószínűleg könnyebb dolgunk lesz. Viszont az általános eset az, hogy bizonyos információkat külön meg kell kérdeznünk a gazdasági vezetőtől, illetve az egyes területek kompetens vezetőitől.

Az alábbiakban szeretnénk iránymutatást nyújtani ahhoz, hogy melyek azok az elemek, amelyeket szükséges a későbbi folyamatok miatt (pl. módszerválasztás, szokásos piaci ár megállapítása) már itt bemutatni.

Az ügyletben résztvevő felek mindegyikére állítsuk össze a szükséges információkat az adott ügylettel kapcsolatban (ezek természetesen ajánlott témák, szabadon bővíthetőek a szükséges információkkal). Fontos, hogy minden témakört olyan szemszögből vizsgáljunk, hogy az adott vállalatnak milyen feladatai kapcsolódnak hozzá, milyen funkciókat lát el, illetve milyen kockázatokat vállal.

A) Funkciók

  • Beszerzés: hogyan működik, kik a fő beszállítók, fő határidők, feltételek, bizonylatok

  • Megrendelések: felelősei, feladatok, nyilvántartásuk és nyomon követésük

  • Termeléstervezés: folyamatai, feladatai

  • Értékesítés: mik a fő folyamatok, értékesítési feladatok, funkciók

  • Marketing/hirdetések: központi előírások, vállalat által végzett hozzáadott értékek, pozicionálás, piacfelmérés

  • Terméktámogatás, support: kiegészítő termékek, szolgáltatások bemutatása, ezek folyamatai és szereplői

  • Árazás és kedvezmények: ármeghatározás menete, árváltozások végrehajtása, kedvezmények körei

  • Raktározás, logisztika: anyagok és áruk raktározási feladatai, folyamatai, helyszínei

  • Finanszírozás: pénzügyi tervezés, likviditás menedzselés

  • Kutatás fejlesztés: kapcsolódó feladatok, projektek

  • Know-how: tulajdonosa, alkalmazása, feltételek

  • Stratégiai tervezés: folyamata, helyszíne, együttműködések

B) Kockázatok

A kockázatoknál bemutathatjuk, hogy fennáll-e az adott kockázat, milyen mértékben járul hozzá az adott fél, illetve milyen mértékben viseli, és milyen hatásokkal jár.

  • Beszerzési kockázatok

  • Értékesítési kockázatok

  • Árfolyamkockázatok

  • Piaci ár-kockázat és mennyiségi kockázatok

  • Minőségi és felelősségi kockázatok

  • Vásárlói hitelkockázatok

  • Raktározási és szállítási kockázatok

C) Eszközök és erőforrások

  • Infrastruktúra: vállalati és egyéb hálózatok, információ menedzsment, szoftverek, gépek, eszközök

  • Szervezeti hierarchia: szervezeti ábra, osztályok, szintek

  • Emberi erőforrás: tervezése, elosztása, létszám, külső és belső erőforrások

Segédtáblák

A fentiek alapján pl. Excelben összeállított segédtáblák alapul szolgálhatnak arra, hogy az adott ügyletre kialakításra kerüljön a lehető legalkalmasabb összefoglaló táblázat. Fontos, hogy megalapozottan döntsünk, hiszen más-más szempontokat érdemes figyelembe venni termék és szolgáltatás esetében.

 

Fontos információ!

A funkcionális elemzést a következőkben még egyszer el kell végezni, amikor már megvan a transzferár bizonyítási módszer. Itt viszont már nem a két kapcsolt felet hasonlítjuk össze, hanem azt a független vállalkozást (vagy vállalkozásokat), mely(ek)nek vannak összehasonlítható ügyletei a vizsgált ügylethez képest (tranzakció-szintű összehasonlítás), vagy ügyleti nettó nyereség módszer esetében magukat a vállalkozásokat hasonlítjuk a vizsgált céghez (vállalkozás-szintű összehasonlítás).

A sorozat következő részében, jövő csütörtökön piacunk konkretizálásáról, a célravezető módszer kiválasztásáról, és a transzferár nyilvántartós egyéb kötelező tartalmairól lesz szó.

Bízom benne, hogy összeállításom hasznos segítséget jelent a transzferár nyilvántartások készítése és aktualizálása során.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).