NAV-figyelő: 3. hét – adóváltozások, magyarázatok a NAV-tól
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
További adóváltozásokat ismertet, magyaráz a NAV. Terítéken az egyéni vállalkozók adózási szabályai, az eho-csökkentés, a szochó-csökkentés, a cégautóadó, a magánszemélyek különadója és még sok minden más.
1. Februárra vonatkozó üzemanyagárak
A hét közepén felkerültek a NAV honlapjára a február hónapban alkalmazandó üzemanyagárak. A közleményben szereplő üzemanyagárak alkalmazása esetén a magánszemélynek nem kell számlával igazolnia az üzemanyag beszerzést annak érdekében, hogy a kifizető megtérítse számára az üzemanyag költségét.
Az Szja tv. lehetővé teszi, hogy a kifizető a magánszemélynek adómentesen megtérítse a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint maximum15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltséget.
Figyelem: év elején egy kormányrendelet-módosítás „visszaváltoztatta” a munkába járás költségtérítésének mértékét 15 Ft-ról gyakorlatilag (9+6) Forintra. Ez azonban nem befolyásolja a kiküldetés esetén elszámolható kilométerenkénti átalány fenntartási költséget, amely így maradt 15 Ft.
A NAV által közölt üzemanyagár alkalmazása nem kötelező. Ha az adott benzinkúton a literenkénti egységár ennél magasabb volt, akkor ha ezt számlával tudja igazolni a kiküldött magánszemély, úgy a valójában fizetett egységár szerint számíthatja ki a térítendő összeget. Általános tapasztalat azonban, hogy a NAV által közzétett árak túlnyomó többségben magasabbak, mint amit a magyar kutak alkalmaznak. A számla szerinti egységár alkalmazása autópályák melletti kutak vagy nyugati országokban történt tankolás esetén lehet előnyös.
2. Egyéni vállalkozókat érintő 2017. évi adóváltozások
Összhangban a társasági adó egykulcsossá tételével, az egyéni vállalkozókat terhelő vállalkozói személyi jövedelemadó is egykulcsossá vált és 9%-ra csökkent. Az új adómérték nem csak az éves adó kiszámításánál, de a negyedévente fizetendő adóelőlegek számításakor is alkalmazandó.
Változott az adórendszeren belüli csekély összegű (de minimis) támogatások adóévi értékének kiszámítására vonatkozó szabály is, így a de minimis támogatások adóévi összege megegyezik az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százalékával.
További változások léptek hatályba 2017. január 1-jén a kisvállalkozói kedvezményt és a kisvállalkozások adókedvezményét érintően. Előbbi esetében eltörlésre került az évi 30 millió forintos felső korlát. A jövőben az egyetlen kitétel, amire figyelni kell, hogy az ilyen jogcímen igénybe vett kedvezmény nem haladhatja meg a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket meghaladó részét. Utóbbi, a kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban, mely a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől felvett hitel kamata alapján vehető igénybe, az alábbi módosítások történtek:
– a 2013. december 31-ét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka, de legfeljebb adóévenként 6 millió forint,
– a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat teljes összege
adókedvezményként vehető igénybe, tehát ezeknél a hitelszerződéseknél az adókedvezmény érvényesítése során nem kell figyelemmel lenni a 6 millió forintos felső korlátra.
Az adóváltozások érintették az egyéni vállalkozók esetében elszámolható bevételeket és költségeket is. Ennek megfelelően a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget nem kell bevételként számításba venni, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleg pedig nem számolható el költségként.
Valamint a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi normaköltség mértéke kilométerenként 9 forintról 15 forintra emelkedett.
3. Miként módosultak az egyéni vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó szabályok?
Az EVA szerint adózó egyéni vállalkozó 2017. évre vonatkozó első járulékbevallásában nyilatkozhat, hogy a magasabb társadalombiztosítási juttatások érdekében a járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg.
Ha az egyéni vállalkozó tanulmányokat folytat, akkor kedvezőbb szabályok vonatkoznak a járulékkötelezettség megállapítására, melyet a NAV tájékoztatója részletesen összefoglal.
Fentieken túl módosultak az egyéni vállalkozó járulékalapjának meghatározásával kapcsolatos szabályok több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetén.
4. EHO – 22%
2017. január 1-jétől kétkulcsossá vált az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Ennek megfelelően 14%-os és 22%-os kulcsok vannak hatályban.
A szociális hozzájárulási adó 2017-től hatályos mértékéhez igazítva, azon összevont adóalapba tartozó jövedelmek után, melyek után a kifizető nem köteles adó(előlege)t megállapítani, a magánszemélyt terheli a 22%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás.
A kifizető által juttatott adóköteles jövedelmek közül 22%-os egészségügyi hozzájárulás terheli:
-
az egyes meghatározott juttatásokat (1,18-szoros szorzót alkalmazva)
-
a kamatkedvezményből származó jövedelmeket.
A fentiekkel összhangban módosul az úgynevezett „78 százalékos szabály” is. Annak az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynek, aki saját maga kötelezett a szociális hozzájárulási adó, illetőleg a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 82 százalékát kell adóalapként figyelembe vennie.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy 2017. január 1-jétől megszűnik a kamatjövedelmeket, és a tartós befektetésből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás.
A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az e tevékenységéből származó jövedelem után egészségügyi hozzájárulást nem fizet. Az egészségügyi hozzájárulással azonos mértékű közterhet a tételes adóval együtt személyi jövedelemadóként kell megfizetni.
5. Mik a változások cégautóadó terén?
Ahogy a NAV tájékoztatójából is kiderül, 2017. január 1-jétől nem alanya a cégautóadónak a személygépkocsit tartósan bérbe vevő. Tehát az új szabály értelmében nem a bérbe vevő, hanem a gépjármű tulajdonosa a cégautóadó alanya. A szabály a hatályba lépést követően megköttetett, valamint a már megkötött megkötött tartós bérleti szerződésekre is vonatkozik.
További módosítás, hogy 2017. január 1-jétől mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság kizárólag, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerinti súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet.
A fentieken túl a területi ellátási kötelezettség körében a háziorvossal egy tekintet alá esik a fogorvosi, védőnői és iskola-egészségügyi alapellátás. Ezen tevékenységek végzéséhez használt személygépkocsik is mentesülnek az adó alól.
Még egy fontos változás, hogy idéntől a környezetkímélő gépkocsi „adó alól mentessége” nem minősül csekély összegű (de minimis) támogatásnak.
6. Magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója
2017. január 1-jétől nem minősül a különadó alapjának a kormánytisztviselők és a köztisztviselők esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 67. §-a és más azonos tartalmú létszámcsökkentés szerint végrehajtott felmentés esetében sem a magánszemélyt megillető, a felmondási időre járó juttatás és végkielégítés.
Bár a módosítás 2017. január 1-jén lépett hatályba, de a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is visszamenőlegesen alkalmazni kell. Részletek itt.
7. Tájékoztató a 2017. évi adóelőleg-nyilatkozatokat érintő legfőbb változásokról
Az alábbi tájékoztatóból megtudhatjuk, miként módosulnak az évi adóelőleg-nyilatkozatok 2017-ben. Az egyik legfontosabb változás, hogy a családi kedvezmény igénybevétele érdekében kötelező feltüntetni az eltartottak/kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét.
8. SZOCHO
A NAV tájékoztatója összefoglalja a szocho mértékének változásából adódó hatásokat a szocho kedvezményeket illetően.
9. A mezőgazdasági őstermelők sem maradnak ki!
A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó járulék és személyi jövedelemadó szabályok módosulásáról itt olvashat.
10. Kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazítása
Ez a tájékoztató jelent meg a Választottbírósági Egyezmény alapján a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése céljából indított kölcsönös egyeztetési eljárásokról
11. Kettős adóztatást elkerülő egyezmények szerinti kölcsönös egyeztetési eljárás
Tájékoztató a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti kölcsönös egyeztetési eljárásról, az esetleges kettős adóztatás feloldásáról.
12. Tájékoztató a szokásos piaci ár-megállapítási eljárást, valamint a kölcsönös egyeztetési eljárást lefolytató szervezet megváltozásáról
2017. január 1-jétől Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása hatásköre alá fognak tartozni az alábbiak:
-
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 132/B–C. §-a szerinti szokásos piaci ár-megállapítási eljárás,
-
a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján transzferár ügyekben indult kölcsönös egyeztetési eljárás, valamint
-
a 2006. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény (Választottbírósági Egyezmény) alapján indult kölcsönös egyeztetési eljárás, választottbírósági eljárás.
A fentiek értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályának (1054 Budapest, Széchenyi utca 2.) kell címezni január 1-jétől a leveleket.
13. Tájékoztató a munkáltató által nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességére vonatkozó szabályokról
A munkáltatói mobilitási célú támogatással bővül az adómentesen adható juttatások köre 2017. január 1-jétől. A foglalkoztatás első 5 évében nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része minősül adómentes juttatásnak.
A juttatás értékéből havonta adómentes:
-
a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
-
a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
-
a foglalkoztatás első 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát
meg nem haladó rész.
Mi vehető figyelembe?
-
a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített összege,
-
a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített összege,
-
a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített összege.
Az adómentességnek egyéb feltételei is vannak melyek a következők:
-
a munkáltató és a támogatásban részesülő munkavállaló között fennálló határozatlan idejű, legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszony,
-
a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság legalább 60 km, vagy pedig a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás naponta 3 óránál több időt vesz igénybe,
-
a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve a támogatás nyújtásának időpontjában a munkavállaló nem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzés helyéig tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
A feltételeknek való megfelelésről a támogatásban részesülő magánszemélynek nyilatkoznia kell munkáltatója felé.
További részleteket itt talál.
14. NAV információs füzetek
A héten is több információs füzet került fel a NAV honlapjára a 2017. évi szabályokkal frissítve:
Környezetvédelmi termékdíjról szóló információs füzet;
A közösségi adószámról való tudnivalókat bemutató információs füzet:
A természetes személyek adósságrendezési eljárásával (a magáncsőd eljárással) kapcsolatos adózási tudnivalók
Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai
A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó alapvető szabályok
A gépjármű és pótkocsi megszerzésével kapcsolatos illetékszabályok
Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem
Társasházak adózásának alapvető szabályai
Tevékenységet kezdő adóalany általános forgalmi adó kötelezettségének alapvető szabályai
A külföldi utast megillető áfa-mentesség alapvető szabályai
E témában az Accace hírleveléből minden lényeges információt megtudhat:
Új közlekedési eszközök EU-n belüli értékesítésének és beszerzésének alapvető szabályai
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok 2017-ben
A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség
A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében
Népegészségügyi termékadó
15. NAV bankszámlaszámok
Érdemes a közterhek utalásának indítása előtt ellenőrizni, hogy helyes bankszámlát adtunk-e meg a kedvezményezettnél.
16. Dohánygyártmányok kiskereskedelmi eladási ára
A jövedéki adótörvénynek és a dohánytörvénynek megfelelően a NAV honlapján rendszeresen közzétételre kerülnek a 2017. január 1-jét követően alkalmazható kiskereskedelmi eladási árak.
A jogszabályi rendelkezések alapján az árközzétételi kötelezettséggel érintett dohánytermékek kiskereskedelmi eladási ára hetente legfeljebb kétszer változhat. Az állami adó- és vámhatóság által közzétett árak hatályba lépésének napja – függetlenül attól, hogy az esetleg munkaszüneti nap – hétfő vagy csütörtök lehet.
Fontos kiemelni, hogy az adójegyes dohánygyártmányok továbbra is kizárólag az adójegyen feltüntetett áron értékesíthetőek, így azokat a NAV listái külön nem tartalmazzák.
Kiskereskedelmi eladási ár változása esetén a következő három lista fog frissülni:
17. Hatályos adóegyezmények
Magyarország immáron több, mint 80 állammal rendelkezik kettős adóztatást kizáró egyezménnyel. Két legújabb egyezményünk az iráni és a türkmenisztáni kettős egyezmény. A teljes listát itt tekinthetik meg.
A kettős adózást kizáró egyezmények biztosítják, hogy több ország területén illetékes magánszemélyek és társaságok által megszerzett jövedelmek ne kerüljenek mindkét országban adóztatás alá.
18. Hatályos szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények
A NAV által közzétett lista felsorakoztatja Magyarország 2017. január 1-jétől hatályos szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezményekeit.
19. Közigazgatási per
A közigazgatási perekben 2016. július 1-jétől kötelező az elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet számára. Az új rendelkezést először azokra a közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben kell alkalmazni, melyek 2016. július 1. napján vagy azt követően indultak. Nem csak a keresetlevelet, de annak mellékleteit is elektronikus úton kell az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez elküldeni, amely felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez öt napon belül, amely pedig tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz a keresetet.
A NAV által meghozott közigazgatási döntésekkel szembeni közigazgatási per kezdeményezését a NAVKPER elnevezésű nyomtatványon lehet bejelenteni. Ha a fél jogi képviselővel jár el, akkor az ügyvédnek a keresetlevelet az e-perkapun/perkapun keresztül kell benyújtania.
20. Miként érvényteleníthetőek az egyes útmutatók?
Innen megtudhatjuk!
21. EK kedvezményes származási szabályrendszer
Újra frissítésre került az EK kedvezményes származási szabályrendszere.
22. Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
Frissítésre került az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket tartalmazó lista is, amely itt megtekinthető.
23. Bővülő feketelista
Itt találjuk azon adózók listáját, melyek be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatnak.
24. Konferencia
Az új jövedéki szabályozás gyakorlati alkalmazásáról szóló konferenciát szervez a Magyar Vámügyi Szövetség 2017. február 8-án. Részletek itt.
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
