Online számlaadatküldés – kérdéses tételek kezelése

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A valós idejű számlaadatküldés világos szabályokkal rögzíti, hogy mi a teendő az alapparamétereknek megfelelő számlákkal. A jogszabály arra is iránymutatást ad, hogy mi a teendő azon esetekben, amikor az eredeti számla ugyan nem tartozik a jelentendő adatkörbe, de „utóélete miatt” mégis jelentési kötelezettséget keletkeztet - írja az RSM blogja.

 

A gyakorló szakemberekben azonnal felmerül a kérdés, hogy mi lesz majd a teendő a helyesbítő vagy sztornó számlák adataival. A legegyszerűbb megoldás, amellyel a probléma elkerülhető, ha a cég értékhatárra tekintet nélkül minden, adóalanyok között kiállított számla adatait lejelenti a NAV felé. A szabályozás ezt nem zárja ki, és a későbbiekben, ha az áfaküszöbérték csökkentésre kerül, nem kell módosítani a beállításokon, rendszeren. 

Mi a helyzet a helyesbítő számlákkal? Az attól függ…

Amennyiben csupán az értékhatárt elérő vagy afeletti tételek adatait kívánja a cég továbbítani – az előírásnak eleget téve –, figyelnie kell a tranzakciókat érintő utólagos változásokra is. A szabályozás pontosan meghatározza a teendőket a helyesbítő, sztornó számlák esetében is, eszerint, ha az eredeti számlát jelentettük, akkor a hozzá kapcsolódó helyesbítő számláról, számlákról is adatot kell szolgáltatni. 

Kommentár az általános közigazgatási rendtartáshoz

Az általános közigazgatási rendtartás jogszabálytükör -átdolgozott kiadás

A kommentár bemutatja az alapvető változásokat a korábbi szabályozáshoz képest, valamint hogy a Ket. alapján kialakult gyakorlat mennyiben tartható fenn, és mely elemeiben milyen irányú változás szükséges az új eljárási törvény hatálybalépésével.

A jogszabálytükör pedig párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit.

 

Amennyiben az eredeti számla értéke nem érte el a jelentési küszöbértéket, de a korrekciós számla az áfatartalmat összességében 100 ezer forint fölé növelte, akkor a helyesbítő számlát már jelenteni kell, valamint az ezt követő minden helyesbítést is. Sajnos ilyen esetben is monitorozni és tárolni kell az eredeti számla adattartalmát, hogy tudjuk, melyek azok a helyesbítő számlák, amelyeket jelentenünk kell és melyek, amelyeket nem. Ez a problémakör elkerülhető azzal, ha a társaság úgy dönt, hogy az összes belföldi adóalany felé kiállított számláját – összeghatárra tekintet nélkül – lejelenti.

A számlaadatok beküldése mellett új szolgáltatásokat is biztosíthat a NAV 

A valós idejű számlaadatküldés „melléktermékeként” az adóhatóság plusz szolgáltatásokat is biztosíthat majd a riportáló cégek számára. Az adatszolgáltatástól elkülönülten lehetőség nyílik majd a magyar adószámok érvényességének, helyességének lekérdezésére, illetve az adatbeküldők a partnereik cégre vonatkozóan bejelentett adatszolgáltatásait is lekérdezhetik.

Utóbbi a jövőben akár nagyon hasznos is lehet, hiszen, ha a vállalat partnerei nem szűrik meg a beküldött számlák adatait és a 100 ezer forintnál kevesebb áfatartalmú számlákat is lejelentik, akkor az adatszolgáltatásukat lekérdezve importálhatóvá válhat pl. a könyvelő szoftverekbe a számlák adattartalma, csökkentve a manuális munkát. Lehetőség nyílik arra is, hogy a beszerzési számlák manuális feldolgozása mellett a vállalkozás egy kiegészítő ellenőrzési pontot építsen be a folyamataiba: a manuálisan feldolgozott számlák adatainak összevetését a NAV rendszerében elérhető adatokkal. A számlák manuális feldolgozását azonban egyelőre nem érdemes temetni, legalább is addig, amíg nem győződünk meg teljes bizonyossággal arról, hogy az értékesítő üzleti partner teljesen helyesen teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét.

Valamint cél egy olyan online számlázóprogram létrehozása az adóhatóság részéről, amely térítésmentesen, bárki által használható, de regisztrációhoz kötött.

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM  Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • bankkártya

    Júliustól élesben is elindul az online számlázás rendszere Magyarországon. A rendelettervezet azonban még mindig nem tekinthető véglegesnek, miközben a számlázó programokat a vártnál komplexebb technikai specifikációnak kell megfeleltetni. Sürgeti az idő a vállalkozásokat, akiknek az új rendszerrel ráadásul a számlakibocsátást követő azonnali adóellenőrzésre is fel kell készülniük. Amennyiben ezt nem tudják teljesíteni akár számlánként 500 ezer forintos bírságra is számíthatnak majd – hívja fel a figyelmet az EY szenior menedzsere, Molnár Péter.

  • online vásárlás

    Az adatszolgáltatásnak emberi beavatkozás nélkül, a számlázóprogramból automatikusan kell megtörténnie. Egy esetleges üzemzavar esetén kimaradó a számlák adattartalmát, az üzemzavar elhárulását követő 24 órán belül kell az adóalanynak az állami adó- és vámhatóság részére elektronikus úton továbbítania.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

  • SZÉP kártya

    Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

  • 50 rubeles orosz aranyérme

    Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

  • robot

    A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.