Országonkénti jelentés a transzferárban - közeleg a határidő (1.)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az új transzferár jelentéstételi kötelezettség elmulasztása akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Cikksorozatunkban megvizsgáljuk, milyen esetekben érintheti ez a vállalatokat és milyen teendők merülnek fel első ízben 2017.12.31-ig.

Az országonként jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás szabályait az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény tartalmazza.

Kik mentesülnek az országonkénti jelentésre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség alól?

A törvény szerint adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 000 000 eurót vagy a 750 000 000 euróval a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2015. január havi átlagos devizaárfolyam alapján számított, megközelítően egyező forintösszeget.

Multinacionálisnak az a vállalatcsoport tekinthető, amely két vagy több, különböző államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozásból áll, vagy amely olyan vállalkozást foglal magában, amely egy államban, illetve területen székhely szerinti adóügyi illetőséggel rendelkezik, és egy másik államban, illetve területen állandó telephelyen keresztül adóköteles üzleti tevékenységet végez.

Az első adatszolgáltatási pénzügyi év a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi év. Tehát az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évet (2015. január 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi év) szükséges a vizsgálat alá vonni.

A 750 000 000 euró fentiek szerint forintra átszámított értéke (a 2015. január havi átlagos devizaárfolyam 316,50 Ft/euró) 237 371 250 ezer forint, tehát kb. 237 milliárd forint.

Azt szükséges megvizsgálni, hogy a 2015. évi (vagy azt követően kezdődött pénzügyi évi) összevont (konszolidált) éves beszámolóban szereplő összevont (konszolidált) bevétel eléri-e a kb. 237 milliárd forintot.

 

Összevont (konszolidált) éves beszámoló: a multinacionális vállalatcsoport olyan pénzügyi évre vetített kimutatása, amely a végső anyavállalat és a csoporttagok eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mint egyetlen gazdálkodó szervezet eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mutatja be.

Milyen esetben szükséges egy magyar vállalkozásnak országonkénti jelentést benyújtania?

Első esetben akkor, ha a magyar vállalkozás végső anyavállalatnak minősül.

Végső anyavállalat: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amely

  • a) közvetlenül vagy közvetetten részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik csoporttagjában, amely alapján összevont pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általában alkalmazott számviteli előírások szerint, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a benne való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen és
  • b) a multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan csoporttagja, amely benne közvetlenül vagy közvetetten az a) pont szerinti érdekeltséggel rendelkezik.

Második esetben akkor, ha a magyar vállalat nem minősül végső anyavállalatnak, akkor az alábbi feltételek fennállása esetén szükséges országonkénti jelentést benyújtania (önállóan jelentésre kötelezett).

a) a csoporttag magyar adóügyi illetőségű, és
b) az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  • ba) a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának nincs országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen,
  • bb) az az állam, illetve terület, ahol a végső anyavállalat adóügyi illetőséggel rendelkezik, olyan hatályos nemzetközi megállapodás részese, amelyben Magyarország részes fél, de az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napján nincs olyan hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelyben Magyarország részes fél,
  • bc) a végső anyavállalat adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen rendszerhiba áll fenn és ezt a körülményt az állami adóhatóság jelezte a csoporttagnak, és

c) multinacionális vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amely az adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében teljesíti a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget.

Ezekről a feltételekről szükséges a magyar vállalatnak a végső anyavállalattal egyeztetnie és információkat bekérnie.

Amennyiben ez az eset áll fenn, akkor az érintett magyar csoporttag kikéri végső anyavállalatától az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat. Ha a csoporttag nem tudja beszerezni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot, a rendelkezésére álló adatoknak az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során történő átadásával egyidejűleg erről a tényről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a hiányos adatszolgáltatás tényéről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, továbbá megvizsgálja a jogkövetkezmény alkalmazhatóságát (20 millió forintig terjedő mulasztási bírság).

Harmadik esetben akkor lesz kötelezett a magyar vállalat az országonkénti jelentés benyújtására, ha 

  1. az előbbiek közül (lásd második eset) legalább egy feltétel teljesül, 
  2. és a multinacionális vállalatcsoport több csoporttagja is rendelkezik adóügyi illetőséggel,
  3. továbbá a multinacionális vállalatcsoport kijelölte egy magyar adóügyi illetőségű csoporttagját arra, hogy teljesítse a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget.

Ha erről az esetről van szó, akkor mindenképpen szükséges áttanulmányozni a törvény vonatkozó részletes rendelkezéseit.

Az adatszolgáltatás benyújtásának a módja és határideje

Az adatszolgáltatás csak elektronikus úton teljesíthető. Az adatszolgáltatást csak az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező adatszolgáltató és a NAV-hoz az EGYKE adatlapon bejelentett, illetve az arra jogosultsággal rendelkező képviselője nyújthatja be.

16CBC adatszolgáltatási nyomtatvány benyújtására kötelezett a multinacionális vállalatcsoport

  • magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata (lásd első eset), valamint
  • a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű azon csoporttagja, amelyet a végső anyavállalat kijelöl az országonkénti jelentésnek a multinacionális vállalatcsoport nevében való benyújtására (anyavállalatnak kijelölt szervezet) (lásd harmadik eset).

A 16CBC jelű nyomtatvány benyújtási határideje adatszolgáltatói minőségtől függetlenül a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának pénzügyi évéhez igazodik, azt a végső anyavállalat 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül kell benyújtani a NAV-hoz. Tehát 2016. január 1-én kezdődő pénzügyi év esetében 2017.12.31-e a benyújtás határideje.

Az adatszolgáltatást a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) megtalálható és letölthető ÁNYK internetes kitöltő programmal kell elkészíteni. A 16CBCA főbizonylatából multinacionális vállalatcsoportonként egyet, a 16CBCM albizonylatából pedig annyit kell kitölteni, amennyi állam illetve terület tekintetében a multinacionális vállalatcsoport gazdasági tevékenységet végez. Eredeti adatszolgáltatás esetén legalább két 16CBCM albizonylat kitöltése kötelező.

A második esetben a magyar vállalatnak első ízben országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége először a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében keletkezik.

Összefoglalva a határidők:

  1. magyar illetőségű végső anyavállalat: 2017.12.31.
  2. önállóan jelentésre kötelezett magyar illetőségű vállalat: 2018.12.31.
  3. adatszolgáltatásra kijelölt magyar illetőségű anyavállalat: 2017.12.31.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    A transzferár-nyilvántartás készítésének szabályait tartalmazó 22/2009. PM rendelet helyett új rendelet várható a közeljövőben; cikkünkben a legfontosabb tervezett újdonságokra hívjuk fel a figyelmet. A legfontosabb újdonság: a jelenlegi transzferár nyilvántartási formákat új nyilvántartási forma válthatja.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • tárgyalóterem, új polgári perrendtartás

    Az esetek nagy részében a munkavállaló akkor indít pert a munkáltatójával szemben, ha a munkaviszony már véget ért. Nincs azonban akadálya, hogy a munkavállaló egy fennálló munkaviszony mellett vitassa a foglalkoztatása jogszerűségét. Ez önmagában semmilyen kötelezettségszegést nem jelent a munkavállaló részéről, noha kétségkívül kényes helyzetet eredményez.

  • Fotó: shutterstock

    Megszűnik a pénzügyi szervezetek különadója, még vonzóbb lesz a kiva, és emelkedik a cigaretta jövedéki adója – mindez az adócsomag parlamenti vitáján hangzott el.

  • parlament

    Nem kell szochót fizetni a tb-törvény szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem után – derült ki a törvényjavaslat parlamenti vitáján.

  • nav_logo

    Az elmúlt két évben több mint huszonhétezer magánszemély és vállalkozás élt a lehetőséggel, és kérte felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba - közölte a NAV. Az adatbázisban már 164 828 adózó szerepel.
     

  • GDPR, EU

    A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárását, működését szabályozó törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés.