Túl a 10 ezer milliárdon az állami bevételek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egytizedével bővültek tavaly az állam adóhatóság által kezelt nettó bevételei, túllépve a 10 ezer milliárd forintos szintet. Az InfoTandem heti infografikájáról az is leolvasható, hogy a legnagyobb summát a közép-magyarországi régió hozta össze, de a leggyorsabban a kiemelt adózók befizetései gyarapodtak.
A kiemelt adózóktól származó állami bevételek nőttek tavaly a legnagyobb mértékben, 15,5 százalékkal haladva meg a 2011-es értéket – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most megjelent évkönyvéből. A Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságának illetékességi körébe sorolt szereplők közé tartoznak a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint a Magyarországon bejegyzett azon gazdasági társaságok, amelyek az adóévet megelőző esztendő utolsó napján nem álltak csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt, adóteljesítményük pedig elérte a 3,25 milliárd forintot. Számosságát tekintve meglehetősen szűk körről van szó, amely tavaly mindössze 630 társaságból állt, ám súlyuk annál nagyobb: a költségvetési adóbevételek egyharmada nekik köszönhető.
A fenti csoport befizetéseit jellemző növekedési tempó több mint másfélszerese az átlagosnak: a NAV számláin – valamennyi adó- és adójellegű bevételt figyelembe véve – összességében 10 218 milliárd forint nettó bevétel gyűlt össze tavaly, amely gyakorlatilag tizedével (923,9 milliárd forinttal) fejelte meg a 2011-es teljesítményt. A regionális főigazgatóságok illetékességei területei közül a legnagyobb, csaknem 4 ezer milliárd forintos bevételt produkáló Közép-Magyarország jóval átlag alatt, mindössze 5,5 százalékos növekedést tudott felmutatni, miközben Nyugat- és Közép-Dunántúlon, illetve Dél- és Észak-Alföldön is kétszámjegyű bővülést mértek. Az állami bevételekhez relatíve kisebb mértékben hozzájáruló két régió, Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország a 4,0–6,5 százalékos sávba sorolódott.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|
|
Az összbevétel-gyarapodás meghatározó hányada az úgynevezett kiemelt adónemekből származott. Ezekből együttesen 818 milliárd forint többlet keletkezett, amely elsősorban az általános forgalmi adó, a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a személyi jövedelemadó és jövedéki adóbevételek emelkedésének az eredménye. A fentiek közül is kiemelkedő az áfa 23,8 százalékos (527,9 milliárd forintos) növekménye. Ebben az általános adókulcs emelésén túlmenően szerepe volt az adó visszautalására vonatkozó 75 napos szabály tavalyi bevezetésének, valamint annak, hogy az Európai Bíróság döntése alapján a 2011-es évet érintően komoly összegű adót kellett visszautalni, ami mérsékelte a bázist. Egyébiránt az áfabevételek így is 2,5 százalékkal elmaradtak az előírányzattól, nem utolsósorban amiatt, hogy a második félévben a belföldi értékesítések és beszerzések csökkenő trendre váltottak. Általában is igaz, hogy az említett adónemeknél főként a jogszabályi változások fűtötték a növekedést, s az nem a konjunkturális helyzet javulásának volt köszönhető.
