A végelszámolás lépései – 1. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.

1. Végelszámolás elhatározása és a végelszámoló megválasztása

Egy társaság végelszámolásánál az első lépés, hogy a legfőbb szerv taggyűlési határozatot hoz a társaság jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről.

A társaság legfőbb szerve a határozatában

  • megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját (mely nem lehet korábbi, mint magának a határozatnak a kelte) és

  • megválasztja a végelszámolót, illetve

  • rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.

A végelszámolás elrendelése és a végelszámoló megválasztása a létesítő okirat módosítását nem igényli.

A végelszámolás kezdő időpontjában a társaság vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

2. Végelszámoló legfontosabb feladatai

A végelszámoló legfontosabb feladatai a végelszámolás során:

- a cég vagyoni helyzetét felméri,

- követeléseit behajtja,

- tartozásait kiegyenlíti,

- jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti,

- vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti,

- a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a

- cég működését megszünteti.

A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.

A végelszámoló az adózót terhelő adókötelezettségeket a végelszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A végelszámolót terhelő adókötelezettségek elmulasztása miatt a mulasztási bírságot a végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

3. Végelszámolás közzététele és értesítések megküldése

A végelszámolás közzététele (kezdeményezése)

A határozat meghozatalától számított 15 napon belül a változásbejegyzési kérelmet a végelszámoló megküldi a cégbíróság felé, mely a végelszámolás megindítását közzéteszi.

A végelszámoló feladatai a végelszámolás megindításakor

A végelszámoló a közzétételt követő 15 napon belül értesíti:

  • az ingatlanügyi hatóságot,

  • más vagyontárgyat közhitelesen nyilvántartó szervet,

  • adóhatóságot, ny.pénztárat, engedélyező hatóságot,

  • a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet,

  • az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget,

  • a cég bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet,

  • a cég vagyoni részvételével működő jogalanyokat,

  • folyamatban lévő ügyben eljáró hatóságot, bíróságot.

Döntéstámogató számvitel - érthetően, szórakoztatóan

Hiánypótló mű, melynek ott a helye gyakorló vezetők, kontrollerek, gazdasági informatikusok, egyetemi hallgatók könyvespolcán.

Szerző: Laáb Ágnes

További információ és megrendelés >>

 

Hitelezői követelések bejelentése

A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be a végelszámolónak, amely határidő azonban nem jár jogvesztéssel. Ez azt jelenti, hogy követelés az eljárás alatt is bejelenthető, illetve a befejezést és törlést követően is érvényesíthető a volt tagokkal szemben.

Követelésekről jegyzék készítése

A végelszámoló a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül a bejelentett követelésekről jegyzéket készít, amelyet további 15 napon belül benyújt a cégbírósághoz.

4. Végelszámolás kezdetén felmerülő számviteli és adózási feladatok

A cég korábbi vezető tisztségviselője köteles:

- a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó esetében, a végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámolót készíteni, azt a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül letétbe helyezni és közzétenni [kivételt képeznek ez alól azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (bt., kkt.), amelyek nyilvántartásaikat az egyszerűsített vállalkozói adó rendelkezései szerint vezetik],

- a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a tevékenységzáró adóbevallásokat az adó- és vámhatósághoz benyújtani (mégpedig leggyakrabban a ’71., ’65., ’08., ’01 számú bevallásokat. Az egyszerűsített vállalkozói adó, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adóhatálya alá tartozó gazdálkodó esetében pedig – mivel az adóalanyiság megszűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a ’71. számú bevallás helyett a ’43. számú, ’KATA, ’KIVA jelű bevallást),

- a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le,

- a cég iratanyagát legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül átadni a végelszámolónak.

Korábbi tisztségviselő további feladatai:

- Végelszámoló tájékoztatása a folyamatban lévő ügyekről

- Iratjegyzék készítése, iratok átadása

- Munkavállalók tájékoztatása a végelszámolásról

A cég korábbi vezető tisztségviselője feladatainak elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Mulasztás esetén a korábbi vezető tisztségviselőt a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja.

Év közbeni és év végi számviteli teendők, jogszabályok helyes alkalmazása, gyakorlati példákkal és tippekkel.

MEGRENDELÉS >>

 

Végelszámoló feladatai

A végelszámoló a tevékenységet záró beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget, majd a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló határidő elteltét követő legfeljebb 75 napon belül a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva, azzal korrigált végelszámolási nyitó mérleget kell, hogy készítsen, amelyet a cég legfőbb szerve elé kell terjesztenie.

A korrigált nyitómérleg jelentősége tehát a cég valós vagyoni helyzetének felmérésében áll. Éppen ezért, ha a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján az állapítható meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére már nem elegendő, és a tagok (részvényesek) a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, a végelszámoló haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az illetékes bírósághoz előterjeszteni.

Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy

– a végelszámoló (alapos ok nélkül) késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével; vagy

– vagy a törvényi feltételek bekövetkezése ellenére elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését; vagy

– a felszámolás elrendelésére a végelszámoló hibájából nem került sor; vagy

– az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról – annak törvényben foglalt feltételei hiányában – nem tér át az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra; vagy

– nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése érdekében; vagy

– nem tett meg mindent a környezeti károk mérséklése, a kármentesítés érdekében; vagy

– egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített,

a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához – a károkozás összege mértékéhez igazodó – tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság továbbá a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja.

 

Forrás: NAV 60. számú tájékoztatási füzetet (A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók)

Cikksorozatunkat folytatjuk.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • női munkavállaló

    Egy betéti társaság beltagja súlyos adóforintok megfizetésére kényszerült, amikor vállalkozásának végelszámolással történő megszüntetése mellett döntött. Elhibázott és szakszerűtlen döntések sorozata vezetett a milliós összegű befizetéshez. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan lehetett volna elkerülni a fentieket, ha a jogi és a számviteli-adózási területért felelős szakemberek megfelelő kompetenciával rendelkeznek és együttműködnek.

  • Kúria_bíróság2

    A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja nemrég tette közzé a vezető tisztségviselők felelősségének megállapításának bírósági gyakorlatával kapcsolatos összefoglaló véleményét. A joggyakorlat-elemző csoport meghatározta a joggyakorlatban bizonytalan fogalmakat és a Cstv. négy különböző időállapota alapján készített iránymutatást a jogalkalmazók részére. A Kúria megállapításait alábbi cikkünkben részletesen ismertetjük.

  • Kúria_bíróság2

    A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja nemrég tette közzé a vezető tisztségviselők felelősségének megállapításának bírósági gyakorlatával kapcsolatos összefoglaló véleményét. Előző cikkünkben a hatályos szabályozás kialakulását és a vezető tisztségviselő fogalmát ismertettük. Az alábbi cikkünkben a joggyakorlat-elemző csoport által feltárt jogértelmezési problémákat és a Kúria azokra vonatkozó állásfoglalását mutatjuk be.

  • Kúria_bíróság2

    Előző cikkünkben a joggyakorlat-elemző csoport által feltárt jogértelmezési problémákat és a Kúria azokra vonatkozó állásfoglalását ismertettük. Mostani írásunkban a vezető tisztségviselők marasztalásával, a vagyoni biztosítékkal és a joggyakorlat-elemző csoport hatályos szabályozással kapcsolatos megállapításaival foglalkozunk.

  • Kúria_bíróság2

    Előző cikkünkben a vezető tisztségviselők marasztalásával, a vagyoni biztosítékkal és a joggyakorlat-elemző csoport hatályos szabályozással kapcsolatos megállapításaival foglalkozunk. Cikksorozatunk utolsó részében a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségének Ctv-beli szabályozását, a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó magatartásokat, a hitelezői érdekek sérelmének törvényi vélelmét és a Ptk. szabályait mutatjuk be.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Matolcsy György MNB-elnök

    Nem történt kamatemelés és nem is várható - derül ki az MNB közleményéből.

  • posta

    Kedden a megyeszékhelyeken a főposták 19 óráig lesznek nyitva, a fővárosban egyes posták még tovább.

  • persely

    Az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak jól kezdték az idei évet, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a teljes vagyon az idei első negyedév végén meghaladta az 1279 milliárd forintot, ez éves szinten 8 százalékos emelkedés - mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.

  • ellenőrzés

    A NAV e héten fokozottan ellenőrzi a fővárosi VI. és VII. kerületi jövedéki kiskereskedőket - figyelmeztet honlapján a hatóság.

  • nyitva

    A kedd éjféli szja bevallási határidőre tekintettel több helyen hosszított nyitvatartással várja az adózókat a NAV.