Zara: rossz ötlet az új közpénzügyi hatóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete korábbi álláspontját fenntartva továbbra sem tartja jó megoldásnak az adócsalások és pénzügyi visszaélések megakadályozására egy új közpénzügyi hatóság bevezetését – olvasható a szervezet közleményében.


Zara László, az egyesület elnöke szerint különösen veszélyes, hogy az ötlet kidolgozásán az érintett szakmákat képviselő szervezetekkel való érdemi egyeztetés nélkül dolgozik a Nemzetgazdasági Minisztérium. A szervezet nevében ismét visszautasítja azt a vádat is, hogy a könyvelők és az adózási szakma képviselői az adócsalók segítői lennének.

Újból felmerült a korábban már többször felvetett ötlet, hogy az adócsalásokat és a pénzügyi botrányokat egy – adótanácsadókat, adószakértőket, könyvelőket, könyvvizsgálókat ellenőrző – új hatóság felállításával akadályozzák meg. Az egyesület meglepetten szerzett tudomást a sajtóból arról, hogy a javaslat kidolgozása a végéhez közeledik, és hamarosan bevezetik az új hatóságot. Ugyan nyáron véleményezték a tervezet könyvelők ellenőrzésére vonatkozó részét, mellyel kapcsolatban számos kritikai észrevételt tettek, de azóta nem látták a továbbfejlesztett anyagot. Vagyis nem tudják, hogy észrevételeiket beépítették a javaslatba, és egyáltalán nem látták még az adótanácsadói szakma ellenőrzésére vonatkozó részt.

Az Adótanácsadók Egyesülete szerint egyáltalán nem igaz az a vád, hogy a számvitellel, adótanácsadással foglalkozó szakemberek a kétes ügyletek aktív és tudatos részesei lennének. Tehát az ő ellenőrzésük nem oldaná meg egy csapásra ezeket a problémákat. Az új hatóság bevezetését Zara László szerint nem indokolja a brókerbotrány: „Ez pusztán ürügy, hiszen ebben az ügyben a kisebb számviteli szolgáltatók, tanácsadók, könyvvizsgálók egyáltalán nem voltak érintettek, tehát az ő ellenőrzésük nem fogja tudni kivédeni az ilyen botrányos visszaéléseket.” – mondta el Zara László. „Ugyanakkor információink szerint nemcsak a kisebb cégeket tömörítő szervezeteket hagyták ki az egyeztetésből, hanem az ilyen horderejű ügyekben sokkal inkább kompetens nagyobb pénzügyi tanácsadókat sem vonták be a tervezet kidolgozásába.”

Az új a hatóságtól az adóbevételek növekedését sem lehet várni. Lényegéből következően ugyanis csak azokat az adótanácsadással, könyveléssel foglalkozó szolgáltatókat tudja majd vizsgálni, akik már jelenleg is a törvényeknek megfelelően működnek. A nem legálisan praktizáló „adótanácsadókat, könyvelőket” nem lehet tetten érni ezzel.

Az egyeztetések hiányán, a vádaskodásokon alapuló indokláson és a rosszul célzott, ezért várhatóan kevéssé hatékony intézkedésen túl még számos probléma merül fel a tervezettel kapcsolatban. Egyelőre például nem világos, hogy hatálya kire fog kiterjedni: csak az önállóan működő szolgáltatókra vagy a vállalatokon belül dolgozó szakemberekre is.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Az sem világos, hogy vajon mekkora létszámra lesz szükség az összes feladat ellátásához. Mekkora szervezet fogja felügyelni a kreditpontos képzéseket, ellenőrizni a 40 ezer mérlegképes könyvelőt, a 15 ezer adótanácsadót és adószakértőt és a 4000 könyvvizsgálót? Az így létrejövő nyilván jelentős létszámmal működő hatóság azonban bizonyosan ellentmondásban van a kormány által most bejelentett bürokráciacsökkentési törekvésekkel, és a szakmának további adminisztrációs terhet okozó intézmény költségeit végső soron a vállalkozások fogják viselni.

Az Adótanácsadók Egyesülete szerint a tervezett központi árszabályozás mindenképpen felfelé fogja hajtani a szolgáltatások árait, amely ugyan nem feltétlenül baj, hiszen ez hozzájárulhat a szakma tisztulásához. Ugyanakkor a központilag rögzített hatósági árakat nem tartják jó ötletnek: a verseny teljes korlátozása véleményük szerint tévút. A megoldást irányárak meghatározása és közzététele jelentené, ami javíthatná a szolgáltatók helyzetét.

Az egyesület is érdekelt a szakma helyzetének javításában, a minőségi munka versenyképessé tételében. Ezért például érdemes volna a számviteli, adótanácsadói szolgáltatások végzését igazoló adatokat kötelezően feltüntetni a bevallásokon, és nem csak mérlegeken. Jó lenne, ha ezek érvényességét az adóhatóság ténylegesen ellenőrizné is. Így a vállalkozások csak jogosultsággal rendelkező szakemberekkel állhatnának szerződéses viszonyban. Továbbá fontos lenne, hogy adótanácsadást is csak szakirányú végzettséggel lehessen ellátni, és meghatározott nagyságú adótömeg felett csak adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői együttműködéssel készíthessen a vállalkozás adóbevallást, biztosítva ezzel az adóbevételek jobb befizetését.

Amennyiben a Nemzetgazdasági Minisztérium mégis ragaszkodna a számviteli szakemberek, tanácsadók ellenőrzéséhez, sokkal ésszerűbbnek, hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartaná a szervezet, ha az adóhatósági vizsgálatokba épülne be a szolgáltatók ellenőrzése is. Amikor egy vállalkozást ellenőriz az adóhatóság, kötelező érvénnyel ellenőrizze a könyvelő tevékenységének legális voltát és minőségét is. Ennek az volna az előnye, hogy ekkor valóban a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakember véleményezné a számviteli munkát, és új intézmény bevezetésére sem volna szükség.

Végső soron az egyesület csak olyan szabályozással ért egyet, amely a könyvelőket és az adótanácsadókat a munka és a továbbképzést minőségét garantáló szakmai szervezetek felé tereli. Hiszen csak az ilyen szervezetek belső igényen alapuló tevékenysége tudja tagjaik körében biztosítani, hogy azok naprakészen és megbízhatóan, a jogszabályoknak megfelelően végezzék a munkájukat, és ezzel is elősegítsék a feketegazdaság visszaszorítását – zárul a szervezet közleménye.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.