A kkv-k már fejlesztenének - infografika

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Óvatos optimizmus jellemzi a hazai kis- és középvállalkozásokat, amelyek az ingatlanok mellett leginkább gyártószerkezetekbe terveznek beruházni a következő egy évben. A meghatározó cél immár a hatékonyságnövelés és a kapacitásbővítés. Az InfoTandem infografikája.

Ha minimálisan is, de többségben vannak azok a magyarországi vállalkozások, amelyek optimistán tekintenek a jövőbe: arányuk 31 százalékos, szemben a 29 százaléknyi pesszimistával. Ez abból a felmérésből derült ki, amelyet a Budapest Bank megbízásából az Ipsos Zrt. készített 2016 szeptemberében, 343 cég – minimum 2, maximum 249 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozás – körében. A leginkább derülátónak a 10–49 fős közepes szereplők bizonyultak, ezek 48 százaléka sikeres következő évben reménykedik.

kkv-beruházások

 

A megkérdezettek fele a megelőző 12 hónaphoz hasonló árbevétel elérésében bízik, 28 százalék viszont bővülő forgalommal (zömmel egyszámjegyű növekedéssel) kalkulál éves távlatban. A körülmények fokozatos javulására utal, hogy a nyilatkozóknak csak az egytizede volt kénytelen üzleti lehetőségekről lemondani az elmúlt egy esztendőben (az ebből származó bevételkiesés így sem kicsi: 88 milliárd forintra rúg). Szintén jó hír, hogy a kkv-k egyharmada – főként a megrendelések növekedésére reagálva – létszámbővítésben gondolkodik, aminek nyomán összesen 87 ezer új munkahely jöhet létre jövőre.

A felmérés választ keresett arra is, hogy a meghatározó területeken milyen értékben terveznek beruházni a cégek a következő 12 hónapban. A kkv-szektorra kivetített teljes összeg 2,3 ezer milliárd forintra jött ki, amelynek szűk fele ingatlancélú invesztíciókban (vásárlás, építés és bérlés) ölt majd testet. Ugyanakkor a második helyre a gyártószerkezetek kerültek, a harmadikra pedig a haszongépjárművek, együttesen csaknem ezermilliárdos értékben. Ez azt erősíti, hogy a beruházások fő mozgatórugója immár a hatékonyság növelése és a kapacitások bővítése, szemben a korábbi időszakkal, amikor az amortizálódó eszközök pótlásán volt a hangsúly. Az informatikai fejlesztési tervek szintén számottevőek (hardverre 58 milliárd, szoftverekre 116 milliárd juthat); irodai eszközökre 30 milliárdot költenének.

A fejlesztések finanszírozásában a cégek továbbra is kiemelten támaszkodnának az uniós forrásokra: 27 százalék ezt jelölte meg elsődlegesként. További 12 százalék az állami programokból igényelne pénzt. A vállalat saját tőkéjéből 19 százalék fejlesztene, s mindössze 8 százalék folyamodna bankhitelért.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • üzletember futóverseny

    Hazánkban a harmadik legmagasabb a bérek adóterhelése (48,2%) az OECD államok között, és ez egyértelműen rontja a gazdaságunk versenyképességét. Így üdvözölni kell még a legkisebb lépést is, ami a probléma megoldása irányába mutat. Ugyanakkor Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint kétséges, hogy a most bejelentett – a tervezetthez képest 0,5%-kal nagyobb – szociális hozzájárulási adó csökkentés, valóban hatékonyan járul-e hozzá a cél eléréséhez.

  • pénz

    Mégsem emelkedik 2018-tól a reklámszatyrok és a reklámhordozó papírok termékdíja - döntött kedden a parlament a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításakor. Az előterjesztésből az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának javaslatára kerültek ki a díjemelésre vonatkozó rendelkezések.

  • erdő

    Százmilliós károkat okozó fakereskedő bűnözőkre csaptak le egyszerre két helyen is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-alföldi pénzügyi nyomozói. Négy embert előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság - közölte a NAV térségi sajtóreferense kedden az MTI-vel.

  • teherfuvarozás

    A cég romániai leánya az adóhátralék kisebb részét kifizeti, a maradékot közigazgatási, vagy bírósági úton támadja meg. 

  • cégvezető

    A gyorsított járulékcsökkentés több szempontból is előnyt jelent a foglalkoztatóknak; a bérjárulékok szintje befolyásolja a versenyképességet, másrészt a szociális hozzájárulási adó csökkentésével együtt a százalékos egészségügyi hozzájárulás, továbbá a kifizetők által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is azonos módon mérséklődik majd - hívta fel a figyelmet a Mazars adótanácsadó.