A kkv-k már fejlesztenének - infografika

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Óvatos optimizmus jellemzi a hazai kis- és középvállalkozásokat, amelyek az ingatlanok mellett leginkább gyártószerkezetekbe terveznek beruházni a következő egy évben. A meghatározó cél immár a hatékonyságnövelés és a kapacitásbővítés. Az InfoTandem infografikája.

Ha minimálisan is, de többségben vannak azok a magyarországi vállalkozások, amelyek optimistán tekintenek a jövőbe: arányuk 31 százalékos, szemben a 29 százaléknyi pesszimistával. Ez abból a felmérésből derült ki, amelyet a Budapest Bank megbízásából az Ipsos Zrt. készített 2016 szeptemberében, 343 cég – minimum 2, maximum 249 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozás – körében. A leginkább derülátónak a 10–49 fős közepes szereplők bizonyultak, ezek 48 százaléka sikeres következő évben reménykedik.

kkv-beruházások

 

A megkérdezettek fele a megelőző 12 hónaphoz hasonló árbevétel elérésében bízik, 28 százalék viszont bővülő forgalommal (zömmel egyszámjegyű növekedéssel) kalkulál éves távlatban. A körülmények fokozatos javulására utal, hogy a nyilatkozóknak csak az egytizede volt kénytelen üzleti lehetőségekről lemondani az elmúlt egy esztendőben (az ebből származó bevételkiesés így sem kicsi: 88 milliárd forintra rúg). Szintén jó hír, hogy a kkv-k egyharmada – főként a megrendelések növekedésére reagálva – létszámbővítésben gondolkodik, aminek nyomán összesen 87 ezer új munkahely jöhet létre jövőre.

A felmérés választ keresett arra is, hogy a meghatározó területeken milyen értékben terveznek beruházni a cégek a következő 12 hónapban. A kkv-szektorra kivetített teljes összeg 2,3 ezer milliárd forintra jött ki, amelynek szűk fele ingatlancélú invesztíciókban (vásárlás, építés és bérlés) ölt majd testet. Ugyanakkor a második helyre a gyártószerkezetek kerültek, a harmadikra pedig a haszongépjárművek, együttesen csaknem ezermilliárdos értékben. Ez azt erősíti, hogy a beruházások fő mozgatórugója immár a hatékonyság növelése és a kapacitások bővítése, szemben a korábbi időszakkal, amikor az amortizálódó eszközök pótlásán volt a hangsúly. Az informatikai fejlesztési tervek szintén számottevőek (hardverre 58 milliárd, szoftverekre 116 milliárd juthat); irodai eszközökre 30 milliárdot költenének.

A fejlesztések finanszírozásában a cégek továbbra is kiemelten támaszkodnának az uniós forrásokra: 27 százalék ezt jelölte meg elsődlegesként. További 12 százalék az állami programokból igényelne pénzt. A vállalat saját tőkéjéből 19 százalék fejlesztene, s mindössze 8 százalék folyamodna bankhitelért.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Tállai

    A múlt év azonos időszakához képest eddig 547 milliárd forinttal több bevétel folyt be az államkasszába annak ellenére, hogy az adócsökkentések a lakosságnál és a vállalkozásoknál mintegy 860 milliárd forintot hagytak - mondta Tállai András a NAV vezetői értekezletén a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint.

  • zara

    Az állam bevétele a feltöltési kötelezettségtől nem lesz több, ellenben a becslés kockázattal jár - állítja Zara László.

  • Fotó: shutterstock

    A 2012-2018 közötti minimálbér és bérminimum összegeket közölte táblázatokban a NAV.

  • gyros

    Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők nem szavazták meg a kebab előállításához használt húshoz adott foszfáttartalmú adalékanyagok engedélyezését ellenző határozati javaslatot.

  • Európai Parlament

    Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők elfogadták a parlament pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás feltárására és megelőzésére létrejött úgynevezett PANA-bizottságának 211 ajánlását.