A korrupció szorításában
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csupán a magyarok 7 százaléka bízik abban, hogy egyes cégcsoportok egyáltalán nem képesek saját érdekeiknek megfelelően eltéríteni a kormányt a közjó szolgálatától. Vagyis a polgárok kilenctizede – amint az az InfoTandem infografikáján plasztikusan kirajzolódik – kisebb-nagyobb mértékben elképzelhetőnek tart efféle befolyásolást. A legfrissebb Globális Korrupciós Barométer több más téren sem fest hízelgő képet Magyarországról.
Az emberek többsége továbbra is úgy véli, hogy a politikai pártok a legkorruptabbak hazánkban – ez derül ki a Transparency International Magyarország frissen publikált felméréséből. A nemzetközi kutatás hazai helyzetet felmérő részében, az 1000 fős reprezentatív minta tavaly novemberi megkérdezésekor a válaszadók 68 százaléka tette első helyre a pártokat, de az üzleti szféra is igen magas, 63 százalékos aránnyal „dicsekedhet”.
Valamivel jobb, de szintén többségi szavazatot kapott a törvényhozás (56 százalék) és a média (51 százalék). A rangsor másik, pozitívabb megítélésű végén a katonaságot, valamint az oktatási és egyházi intézményeket találjuk, 17–20 százalékos rátákkal.
A pártok imázsa máshol sem sokkal jobb, mint nálunk. A 107 ország 114 ezer állampolgárát megkérdező Globális Korrupció Barométer elnevezésű kutatásban 20 uniós tag kapott helyet, s közülük 16-ban szintén a politikai pártok végeztek az élen (14 esetben önállóan, további egy-egy országban pedig az igazságszolgáltatással, illetve a médiával holtversenyben).
A korrupció változatlanul áthatja a magyarországi hivatalok működését is. Mindössze a polgárok 15 százaléka mondta azt, hogy az állami vagy önkormányzati ügyintézésnél egyáltalán nem fontos a személyes kapcsolat, a döntő többiek szerint erre tehát ma is szükség van. Sőt, az emberek bő egynegyede úgy gondolja, ez egyenesen nélkülözhetetlen ahhoz, hogy olajozottan menjenek a dolgok.
Összességében az állami korrupció kiterjedtségét 5 fokú skálán 3,8-asra osztályozták az emberek, akiknek 61 százaléka azt tapasztalta, hogy a helyzet az elmúlt két évben tovább romlott. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kormány korrupcióellenes munkáját a megkérdezettek 48 százaléka eredménytelennek tartja; a 2011-es felméréskor még „csupán” 37 százalék vélekedett így, miközben szűk egyharmadnyian pozitívan nyilatkoztak a kabinet ez irányú erőfeszítéseiről (utóbbiak aránya mára 15 százalékra olvadt).
Komoly problémákat jelez, hogy az emberek több mint fele meg van győződve arról: egy-egy cég vagy cégkör érdemben képes befolyásolni az államot vagy a kormányt, hogy az a közjó szolgálata helyett az adott cégkör érdekeinek megfelelő döntéseket hozzon.
A frissen közzétett kutatásból világosan kiderül, hogy az állampolgárok igen káros jelenségnek látják a korrupciót, s azzal is tisztában vannak, hogy az ellen közösen kellene fellépni, vagyis e téren a hétköznapi embereknek is van teendőjük. Ezt a nézetet 71 százalék osztja, ami uniós és globális viszonylatban is magas aránynak számít. Amikor azonban a tettekre kerülne a sor – jelesül: valaki beleütközik egy korrupciós esetbe, s azt jelentenie kellene a megfelelő helyen –, akkor az emberek zöme, 70 százaléka passzív marad, ami a legmagasabb arány a felmért uniós országok mezőnyében (a németeknél például mindössze 6 százalék ez a ráta). A magyarok részben azért hallgatnak, mert nem hiszik, hogy a bejelentésüknek bármilyen pozitív hozadéka lenne, egyötödnyien viszont azért, mert félnek a következményektől.
A Transparency International Magyarország – amint azt Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta – a kutatási eredményekből kirajzolódó helyzetkép alapján egyebek mellett a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiájának helyreállítását, a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tételét, valamint a közérdekű bejelentések eddiginél hatékonyabb szabályozását, a bejelentők fokozott védelmét sürgeti.
