A városlátogatás dominál a kiutazásokban – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem 600 milliárd forintot költöttek a magyarok külföldi utazásaikhoz kapcsolódóan az elmúlt évben. A kiutazók több mint nyolctizede az EU-n belül maradt. A szabadidős utak közt a városlátogatás a legnépszerűbb. Az InfoTandem heti infografikája.


Összesen 16,3 millió alkalommal utaztunk külföldre 2014-ben; ez 1,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban mértet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a vásárlási célú utazások száma 17 százalékkal visszaesett, miközben a munkavégzési célúaké 12 százalékkal bővült. Az utazások felét a szabadidős turizmus tette ki, e téren 10 százalékos felfutást regisztráltak.

A turisztikai utazások közül (amelyekbe a 8,3 millió alkalomnyi szabadidős kimozduláson kívül 660 ezer üzlet célú út is beletartozik) az egynaposok négyötöd részben Ausztriába és Szlovákiába irányultak. Az 55 százalékos részarányt képviselő többnapos turisztikai utak negyedét utazási irodán keresztül szervezték meg, s itt a célpontok között a szomszédos országok mellett már gyakran felbukkant Németország, Csehország, Olaszország és Franciaország is. Mindazonáltal az utazók több mint nyolctizede az unión belül maradt; az Európán kívüli célországok között az Egyesült Államok volt a legnépszerűbb, a 15. helyet szerezve meg a rangsorban.

A szabadidős utazások kétharmada valamilyen város meglátogatását célozta. A különféle vidéki célpontok (mint például tó- vagy folyópart) megközelítőleg egyötödöt képviseltek, a tengerpart, illetve a hegyes-völgyes tájak pedig egyaránt 7–8 százalékot tettek ki.

A magyar lakosság összesen 47,7 millió napot töltött tavaly külföldön; ez 5,8 százalékos növekedésnek felel meg. E napok 73 százaléka kapcsolódott turisztikai motivációhoz, túlnyomó részben szabadidős turizmushoz. Egy többnapos utazás átlagos hossza 6,6 napra rúgott.

A külföldi utazásokhoz kapcsolódó költés az elmúlt évben számottevően, 13 százalékkal emelkedett, s elérte 579 milliárd forintot; ennek több mint háromnegyede, 455 milliárd forint a turisztikai célú utazásokhoz kötődött. Egy fő átlagosan 12,1 ezret költött naponta, ami 6,6 százalékos növekedésnek felel meg. A kiadások egynegyedét vitték el a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).