Bíznak a növekedésben a nagyvállalatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi nagyvállalatok 75 százaléka rövid és középtávon egyaránt a mostani, kedvező növekedési ütem szinten maradását várja a gazdaság teljesítményében, saját helyzetüket tekintve ugyanakkor az eddiginél valamelyest alacsonyabb pénzügyi eredményekkel és beruházási aktivitással terveznek a következő egy évben – közölte a K&H hétfőn. 


Megjegyezték, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, márciusi inflációs jelentése alapján idén 3,6 százalékos gazdasági növekedés várható. 

A K&H nagyvállalati növekedési index felmérése alapján – amelyhez 350, évi 2 milliárd forintot meghaladó árbevételű céget kérdeztek meg – szinte eltűntek az egy és a három éves időtávon belül gazdasági visszaesésre számító cégek. Az előző negyedévi felméréshez képest valamelyest csökkent a magasabb növekedést feltételezők aránya, ezzel párhuzamosan viszont nőtt a jelenlegi növekedési ütem fennmaradásában bízó nagyvállalatok aránya. 

 

A felmérés rámutat, hogy bár az első negyedévben erőteljesen nőtt a beruházási aktivitás, viszont a vállalatok szerényebb üzleti beruházási szándékkal és várt pénzügyi eredménnyel terveznek a következő egy évben. Részben az uniós források megállásának következtében a nagyvállalatok egyelőre kivárnak a beruházásokkal, jelenleg a cégek 34 százalékuk tervez fejlesztést a következő egy évben.

A közlemény szerint a fejlesztési szándék összefügghet a várt pénzügyi eredményekkel: míg egy éve 2,9 százalékos árbevétel és 2,2 százalékos profitbővülést vártak a cégvezetők, addig jelenleg ez 2,2 százalék és 1,4 százalék a következő egy évre.

A K&H csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel 2014 óta negyedévenként vizsgálja a nagyvállalati szektor helyzetét és várakozásait, valamint a gazdasági környezet változásait, a legutóbbi felmérést 2017. március 21. és április 6. között készítették.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).