Eltűntek a devizahitelek a lakásfinanszírozásból – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A forintosítási kényszer megtette a hatását a lakáshiteknél: a deviza alapú kölcsönök gyakorlatilag eltűntek az állományból. Az idei első félévben folyósított összegek háromnegyede használt lakás megszerzését szolgálta. Az InfoTandem infografikája.
Gyökeresen átalakult az idei első félévben a magyarországi lakáshitel-állomány összetétele. A forint alapú lakáskölcsönök részesedése túllépte a 99 százalékot, holott 2014 végén még csupán 48 százalékot tettek ki. Ennek megfelelően, a tavalyi év zárásakor még 52 százalékos többségben lévő devizahitelek súlya minimálisra zsugorodott: a Központi Statisztikai Hivatal friss összesítései szerint a 2015. június végi 3070 milliárd forintos állományból mindössze 26 milliárd forintnyit hasítottak ki. A gyors és drasztikus elmozdulás hátterében az a tavaly novemberben elfogadott jogszabály áll, amely arra kötelezte a pénzügyi intézményeket, hogy 2015 első felében váltsák át forintkövetelésre a deviza- vagy devizaalapú jelzálogkölcsönök teljes állományát.
Az idei első hat hónapban több mint 31 ezer lakáshitelt folyósítottak, együttesen 139,9 milliárd forint értékben; ez 30 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben a periódusban (a hitelek darabszámánál viszont 5 százalékos visszaesés mutatkozik). A bővülés elsősorban a használt lakások vásárlására fordított hiteleknek köszönhető; az összes folyósított kölcsön háromnegyedét ilyen célból igényelték. Az építést és az új lakások megszerzését egyaránt 5 százalék körüli arány szolgálta.
A teljes állományon belül az államilag támogatott hitelek 26 százalékot, az állami támogatás nélküliek pedig 74 százalékot képviselnek; ez tavaly is hasonló képet mutatott. Lényegében a 2014-es helyzetet tükrözi az intézményi kiosztás: a bankoknál 64 százalékot, a jelzáloghitel-intézeteknél 27 százalékot kezelnek; a maradékon a lakáspénztárak, illetve a takarék- és hitelszövetkezetek osztoznak. Nem változott az elmúlt hónapokban a lakáshitelek minősítési besorolása sem. Az állomány mintegy 70 százaléka problémamentes; a kétes és rossz besorolásúak súlya együtt 12 százalékra rúg. Az idén júniusában 84 ezer hiteladós törlesztési késedelme volt 31 és 60 nap közötti, 65 ezeré pedig még ennél is hosszabb. A lakáscélú hiteleknél az átlagos futamidő közelít a 14 évhez.
