Fejenként 76 liter uniós sör – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós országok együttes sörtermelése tavaly is bővült valamelyest, tovább közelítve a 40 milliárd literes szinthez. A gyártás egyötödét Németország jegyzi. Az InfoTandem infografikája.


Négyszáz millió literrel több sört gyártottak 2016-ban az Európai Unió országaiban, mint egy évvel korábban, ami jó 1 százaléknyi emelkedésnek felel meg. Ez némi lassulás a korábbi két esztendő 3 százalékhoz közelítő tempójához képest, ugyanakkor a folyamatos bővülés ebben a szektorban sem garantált: 2013-ban például 5 százalékos apadást mért az Eurostat. A tavalyi 39 milliárd literes produkcióhoz – amelynek alapján egy-egy uniós polgárra 76 liter jutott – hozzájött még mintegy 900 millió liter 0,5 százalékos vagy annál alacsonyabb alkoholtartalmú sörféleség is. Az alkoholos sörök előállítása a közösségen belül meglehetősen koncentrált; a tavalyi mennyiség kétharmadát hat tagállamában gyártották. Közülük is messze kiemelkedik Németország, amely 8,31 milliárd literes termelésével egymaga a teljes mennyiség több mint egyötödét jegyzi. A dobogóra az Egyesült Királyság (5,15) és Lengyelország (4,05) fért még fel. Egymilliárd liternél többel összesen 10 ország dicsekedhet, Olaszországgal bezárólag. Magyarország a maga 655 millió literjével az előkelő 13. helyre futott be, jócskán megelőzve például Horvátországot és Dániát is.

Az exportőrök között Németország 1,65 milliárd literrel érdekes módon csak második Hollandia mögött, amely a gyártók között csupán ötödik, ám 2,64 milliárd literes termelésének csaknem háromnegyedét (1,9 milliárd litert) külföldön értékesíti. A bronzérem a gyártóként hatodik Belgiumot illeti. Hazánkból a termelés szűk egytizede megy külföldre; a 60 millió liter a 17. helyre elég e sorban. Az EU sörbehozatala minimális; az import csaknem fele Mexikóból jött tavaly.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.