Könyv és konferencia a versenyjogról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Versenyjogi kártérítési perek – Könyvbemutató és konferencia címmel rendezte meg versenyjogi tárgyú áprilisi konferenciáját a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda, a Wolters Kluwer Kft. és a PPKE JÁK Versenyjogi Kutatóközpontja április 11-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Dísztermében. Az esemény fő témáját a magánjogi jogérvényesítés lehetőségei képezték a versenyjogi jogsértések esetén.


A rendezvény apropójául a Versenyjogi kártérítési perek című könyv bemutatója szolgált. A Polauf Tamás főszerkesztésében kiadott könyv a versenyjogi jogsértések esetén érvényesíthető magánjogi (kártérítési) igények átfogó bemutatásának szándékával készült. A könyv tartalmát több szakértő is gazdagította nemcsak a versenyjog, de a közgazdaságtan területéről is. A szerzők és a szerkesztők a kiadványt kézikönyvnek, nem pedig tudományos értekezésnek szánták, mely közvetlen hozzáférést biztosít a joganyaghoz, s egyben hiánypótló is, hisz Közép-Kelet-Európa régiójában rendkívül kevés versenyjogi kártérítési per indult eddig. Ezt támasztotta alá Fejes Gábor is rövid beszédében (az Oppenheim ügyvédi iroda versenyjoggal foglalkozó partnere), aki szintén roppant időszerűnek tartja és üdvözli a könyv megjelenését. A konferencián kiemelték, hogy tudományos igénnyel 10-15 éve beszélhetünk az előadások tárgyát adó témáról, a kevés per okát a konferencia előadói pedig abban látták, hogy a felperesi oldal Magyarországon egész egyszerűen nem tud erről a lehetőségéről. Pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) Hatodik Része számos vonatkozó szabályt tartalmaz.

A konferencia négy panelből tevődött össze. Az első kör egy beszélgetésből állt a magánjogi jogérvényesítés magyarországi kilátásairól, ezt követte egy előadás a GVH szerepéről a jogérvényesítésben. A második két panel angol nyelven zajlott: az egyik a kárszámítás közgazdasági alapkérdéseit vette górcső alá a versenyjogi kártérítési perek tekintetében, míg a másik panelben az Egyesült Királyságból, Hollandiából és Ausztriából érkező jogászok beszélgettek a magánjogi jogérvényesítés országukban megvalósuló példáiról.

A könyv megvásárolható itt.

A konferencián szó esett a GVH fontosságáról is Tóth András elnökhelyettes előadásában. A GVH a versenyjogi felelősség közjogi oldalát bírálja el (a polgári jogi felelősség megállapítása bírósági hatáskör). A Versenyhivatal eszköztárában megtaláljuk az érvénytelenség megállapítását vagy a teljesítésre kötelezést is. A GVH szerepkörének aspektusából az előadás érintette a titkos kartellek felderítéséhez és megszüntetéséhez fűződő közérdek fontosságát is. Kiemelt figyelmet szentelt az előadó az engedékenységi politikának. A Tpvt.-ben szabályozott engedékenységi politika lehetőséget nyújt a kartellező és más, nem versenytársak között létrejött, a vételi vagy az eladási árak rögzítésre irányuló megállapodásban résztvevő vállalkozások számára a Gazdasági Versenyhivatallal való együttműködés esetén a versenyfelügyeleti bírság alóli mentesülésre. A koncepció lényege, hogy a titkos kartellek és az egyéb jogsértések felderítéséhez és megszüntetéséhez fűződő közérdek fontosabb, mint a kartell és a nem versenytársak közötti árrögzítésre irányuló egyéb jogsértések feltárását lehetővé tevő, abban részes vállalkozás megbírságolásához fűződő közérdek. Tóth András e jogintézmény bemutatását azzal zárta, hogy bár a jogalkotó elvégezte a feladatát az engedékenységi politika tekintetében, Közép-Európában az engedékenységnek még nem alakultak ki a hagyományai.

A konferencia egyik legérdekesebb megközelítését a kárszámítás közgazdasági aspektusból való megközelítése volt kartellek esetén. Ennek öt lépése:

  1. piaci folyamatok megértése az érintett piacon
  2. meghatározni az érintett tranzakciókat
  3. meghatározni a becsült árat, akkor, ha nem lett volna kartell
  4. meghatározni a további hatásokat – umbrella effect, továbbhárítás
  5. kamat hozzáadása

Az előadás érintette az „umbrella effect”-et (esernyő hatás) is, mely miatt a kartell ügyekből származó kártérítés a közvetlen vevőn kívül azt fogyasztót is megilletheti, aki olyan piacról szerez be valamilyen terméket vagy szolgáltatást, amelynek tekintetében kartell áll fenn. A kartell fogalmát a magyar jogrendszerben a korábban már említett Tpvt. határozza meg, mely szerint az olyan megállapodás, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása. A kartell által okozott károk miatt a károsult kártérítés iránt pert indíthat, így a konferencia ezen panelja érdekes adalékot szolgált a versenyjogi kártérítések témájának körüljárásához.

A szóba kerülő európai bírósági joggyakorlat (pl. Courage-ügy, Kone-ügy) érdekes szakmai részletekkel gazdagította az előadásokat. Az első ügyben az Európai Bíróság megerősítette, hogy a közösségi trösztellenes szabályok megsértésének áldozata, ha a jogviszony gyengébbik fele volt, akkor jogosult kártérítésre. A második ügyben a bíróság megállapította, hogy a „valamely kartellben részt vevő vállalkozásokat polgári jogi felelősség terhelheti az abból eredő károkért, hogy az e kartellben részt nem vevő valamely vállalkozás az említett kartell tevékenységére tekintettel árait magasabban állapította meg, mint amilyen árakat a kartell hiányában alkalmazott volna.”

[htmlbox jog_innovacio_versenykepesseg]

 

Összességében megállapítható, hogy ezeknek kérdések vizsgálata rendkívül aktuális régiónkra, Közép-Kelet-Európára nézve, hisz nem elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben egyre több versenyjogi kártérítési per indul majd meg, s így az ezzel kapcsolatos irodalom is bővülhet párhuzamosan. A konferencia sok érdekes aspektusra világított rá, és ez akár a tudatosabb joggyakorlás katalizátora is lehet.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.