Megterhelő a tanévkezdés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Iskolás gyermekenként az évi átlagot jelentő 10,8 ezer forintról 16,2 ezerre ugrik a háztartások havi iskoláztatási kiadása a tanévkezdés által leginkább érintett két hónapban. Az egy főre jutó összegek a gyerekszám függvényében erősen eltérnek. Az InfoTandem infografikája.
A tanévkezdés időszaka keményen megterheli az iskolás gyermekeket nevelő hazai háztartásokat. Ebből a szempontból két hónap, az augusztus és a szeptember számít kiemelkedőnek, amikor – a Központi Statisztikai Hivatal 2014-re vonatkozó adatai alapján – a teljes családi büdzsé 11,5, illetve 8,2 százalékát felemésztik az idevágó kiadások. Éves átlagban sem kis teherről van szó, hiszen az iskoláztatás 6,2 százalékot képvisel a háztartások havi költségei közt, ám eloszlásuk az év során korántsem egyenletes. A15,7ezer forintos átlaggal szemben a tavalyi nyár utolsó hónapjában ennek 1,7-szeresére, míg az első őszi hónapban 1,4-szeresére – e két kritikus időszak átlagában havi 24,2 ezer forintra – rúgtak e tételek. Egy iskolás gyerekre vetítve az átlagos 10,8 ezer forint helyett 16,2 ezerre ugrik fel a havi kiadás az augusztus–szeptemberi periódusban.
A fenti számok arra az 1 millió 20 ezer háztartásra vonatkoznak, amelyekben iskolás gyermekek is élnek: összesen 1 millió 600 ezren. E háztartások 57 százalékában egy ilyen gyermek található, egyharmadában kettő, a fennmaradó egytizedében pedig legalább három. A költségek számításakor a KSH nem csak a tanulás megkezdéséhez alapvetően szükséges kiadásokat (tankönyv, tanszer, iskolatáska, sportfelszerelések, hangszerek és hasonlók) vette figyelembe, hanem a tanévkezdéshez kapcsolódó olyan járulékos költségeket is, mint az ünneplő- és tornaruha, a tornacipő, az iskolai köpeny vagy póló beszerzése; az osztálypénz, az esetleges alapítványi hozzájárulások, a magántanárok és nyelvórák díjai; valamint az iskolai étkezés költségei.
Minél több iskolásgyermeket nevel egy háztartás, egy nebulóra vetítve annál kevesebbet tud áldozni az iskolakezdésére. Az elmúlt évben az egygyermekesek az átlagos kiadás119 százalékát fordították erre, a kétgyermekesek a 86 százalékát, a három és annál több gyermekesek pedig csupán a60 százalékát. Nyilván e kiadások nagyságát alapvetően meghatározzaa háztartás jövedelmi helyzete is.
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex
|
|
– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban
– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a
– Vacsora-kódex
Rendelje meg most >>
|
Az iskolai kiadások szerkezete hasonló képet mutat az egy-, illetve kétgyermekes háztartásokban: ezekben egyaránt a ruha- és cipőkiadások, illetve a tankönyv-, tanszer- és írószerkiadások csoportja a két meghatározó tétel, egyenként egyharmad körüli aránnyal. Az kettőnél több iskolást nevelő családoknál a kiadásszerkezet ettől erősen eltér. A nagycsaládosoknak járó tankönyvtámogatások a tankönyv-, tanszer- és írószerkiadások arányát egynegyedesre mérséklik, a nagyobb létszám viszont – az étkezési támogatások ellenére – 45 százalékra viszi föl az iskolai étkezések költségét. Ruházkodásra így az átlagnál kevesebb, csupán 19 százaléknyi jut.
