Oroszország pótvámokat vet ki amerikai termékekre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Oroszország pótvámokat vet ki amerikai importcikkekre, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok az acél- és alumíniumtermékek behozatalát 25, illetve 10 százalékos vámmal sújtotta – jelentette be Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter.


Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a miniszter hangsúlyozta, hogy mivel az Egyesült Államok nem hajlandó megtéríteni Oroszországnak a védővámok bevezetése miatt keletkező veszteségeket, a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) szabályaival összhangban, ellensúlyozó intézkedéseket vezetnek be. Már a közeljövőben pótvámokat vetnek például az amerikai építési és útépítő gépekre, amelyeknek van helyettesítője az orosz piacon, így nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást a makrogazdasági mutatókra.

Donald Trump amerikai elnök március 8-án írta alá az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámokról szóló elnöki nyilatkozatokat, amelyek március 23-án lépnek hatályba.

Oroszország amerikai acélexportjának értéke 1,512 milliárd dollárra, az alumíniumtermékeké pedig 1,646 milliárd dollárra rúg. Az orosz kormány május 22-én tájékoztatta a WTO-t, hogy számításai szerint az amerikai pótlólagos vámok 537,6 millió dollár veszteséget okoznak az oroszországi exportőröknek. A WTO szabályainak értelmében az értesítéstől eltelt 30 nap múlva Oroszország jogosult a veszteséggel azonos értékben ellenintézkedéseket tenni.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

A gazdaságfejlesztési minisztérium közlése szerint pár napon belül közzéteszik azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre pótvámot vetnek ki. Oroszország nem használja ki teljes mértékben az 537,6 millió dolláros keretösszeget, az első szakaszban 93 millió dollár körüli összegre számít a pótvámok kivetéséből.

Oroszország jelezte azt is, hogy csatlakozni kíván az Európai Unió által az Egyesült Államokkal szemben a WTO-nál június 1-jén elindított jogi eljáráshoz. A vitarendezési folyamatban első lépésként az unió konzultációt kért az Egyesült Államoktól. Moszkva, függetlenül attól, hogy harmadik félként részt akar venni a vitában, fenntartja a jogot arra, hogy hasonló eljárást indítson a Kereskedelmi Világszervezetnél.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Optimistábbak a magyar vállalkozások, mint tavaly

A Niveus Consulting Group immár sorozatban harmadik évben elkészített közel 600 fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta. A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, munkabér adóterhek, gazdasági környezet milyen hatással van a cég működésére. A megkérdezettek 57%-a 50 fő alatti, 32 százaléka 50-250 közötti-, 6%- 250-1000 közötti, a maradék 5% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás volt.

2024. március 28.

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.

2024. március 27.

Csaknem 3700 diák vett részt a BankCode országos pénzügyi versenyen

Idén minden eddiginél több, 1218 csapat majdnem 3700 középiskolás diákja vett részt az MNB Pénzmúzeuma és a Pénziránytű Alapítvány hatodik alkalommal meghirdetett országos pénzügyi versenyén, a BankCode-on – közölte a Pénziránytű Alapítvány szerdán.