Szigorodnak a pénzmosás elleni szabályok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elégedetlen a magyar viszonyokkal az OECD pénzmosás elleni szervezete, keményebb szabályozás jön.
Az Európai Unió „negyedik pénzmosás elleni irányelve” és a hazai jogalkotói, felügyelői elvárások nyomán idén június 26-tól – a gazdaság uniós szintű „kifehérítése” érdekében – módosultak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények.
Az új törvény lehetőséget ad arra, hogy az intézmények az ügyfeleket online módon, személyes megjelenés nélkül is azonosíthassák, amelyhez kapcsolódóan az MNB rendelete meghatározza a technikai, informatikai, biztonsági, személyi, belső szabályozási és képzési feltételeket.
A jogszabály szerint az olyan pénzügyi szerződéseknél – tipikusan például a banki „alvó számláknál” – is kötelező az ügyféllel történő újbóli kapcsolatfelvétel (és addig az ügyfél nem is kezdeményezhet újból tranzakciókat), amelyek terhére az ügyfél legalább 2 éve nem adott megbízásokat, vagy nem történt művelet azokon.
Az MNB rendelet szerint a jövőben a pénzügyi intézmény kijelölt vezetőjének közvetlen döntése alapján köthető szerződés vagy hagyható jóvá ügylet egyes, pénzmosás szempontjából nagyobb kockázatú ügyfelekkel. E körbe sorolhatók például a havi 50 millió forintnál nagyobb készpénzforgalmat jelző vagy egyszeri tranzakcióként ennyit készpénzben befizetni akaró ügyfelek.
Megerősített pénzmosási ügyfél-átvilágításra számíthatnak többek között az új törvény szerint kiemelt közszereplőnek minősülő, valamint azok az ügyfelek, amelyek átvilágítására 10 millió forint feletti pénzváltás miatt került sor. A fenti esetekben a megerősített eljárás alá eső ügyfelek esetében a 10 millió forint feletti készpénzbefizetés, vagy pénzváltás esetén a szolgáltatók – egyebek mellett – kötelesek lesznek beszerezni a pénzügyi eszközök forrására vonatkozó információkat is – írták.
(MTI)
Újraírja a kormány a pénzmosás elleni fellépésről szóló törvényt, amit uniós jogharmonizációval magyaráznak, holott az előterjesztésből kiderül, hogy több nemzetközi pénzmosás elleni szervezet is elégedetlen a magyar viszonyokkal: az OECD pénzmosás elleni szervezete, a FATH megfigyelés alá vonta Magyarországot, de az Európa Tanács szakértői bizottsága, a Moneyval jelentése után – írja cikkében a Napi.hu.
A FATF irányelveknek megfelelően az elfogadás után a jelenlegi 15 ezer euróról 10 ezer euróra csökken az a határ, ami felett a készpénz elfogadó kereskedőket monitorozni kell. Magyarország esetében így pénzmosás gyanúja nélkül már csak 2,5 millió forintos áruszámlát lehet kiegyenlíteni készpénzes fizetéssel – a korábbi három millióval szemben.
A pénzmosás elleni törvényt a kaszinókon túl a jövőben kiterjesztik más szerencsejáték szervezőkre – ez Magyarországon kizárólag az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt-t és a szintén állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást – szervező Kft.-t érintheti. A szerencsejáték szervezők esetében minden 2000 eurót meghaladó ügylet esetén köteles lesz elvégezni az ügyfél-átvilágítást. A pénzváltók esetében is szigorodik a szabályozás: a jövőben minden 500 ezer forintnál nagyobb váltás esetén köteles a pénzváltó azonosítani az ügyfelet. A széttördelt ügyletek esetén is az 500 ezer forintos határ az irányadó – olvasható a Napi.hu cikkében.
