Újra jenben is adósodik a magyar állam


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tíz év elteltével Magyarország újra japán jenben bocsátott ki devizakötvényt, a 30 milliárd jen összegű 3 éves futamidejű kötvény kamata 0,37 százalék – közölte az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán.


Az euróra átváltás (devizaswap) után 0,6 százalék alatti hozamot sikerült elérni, ami Magyarország eddigi legalacsonyabb kamatozású devizakötvény kibocsátása – hangsúlyozták.

Japán jen kötvényt utoljára 2007-ben bocsátott ki Magyarország, ezt követően az EU-IMF hitelcsomagra szoruló ország már nem tudott a japán kötvénypiacon sem megjelenni, ezért a japán befektetők bizalmának visszaszerzését az ÁKK újabb mérföldkőnek nevezte az államadósság kezelésben, amely bizonyítja, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom tovább erősödik.

A közlemény szerint miután tavaly az ország visszakerült befektetésre ajánlott kategóriába a hitelminősítőknél, megkezdődhetett újra a keleti piacépítés. A nemzetgazdasági miniszter tavaly év végén döntött újabb szamuráj-kötvény kibocsátásáról, amelynek elsődleges célja a biztonság növelése, a több lábon állás, a befektetői kör szélesítése.

Az adósságkezelés sikerét mutatja, hogy 2010 óta a kamatkiadások harmadával csökkentek, amely közel 400 milliárd forint megtakarítást hozott – áll a közleményben.

[htmlbox szamvitel_konyv]

Tavaly decemberben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: 2018-ban nem cél új, „egzotikus piacokon történő megjelenés”, ám a kifutó szamuráj-kötvények helyére újabb – nem jelentős összegű – japán kibocsátás tervbe vételét kérte az Államadósság Kezelő Központtól, hogy ezen az ázsiai piacon továbbra is ott legyen az ország.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója akkor elmondta: a 2018-ban lejáró devizaadósság összege 2,3 milliárd euró, ami meghaladja a tervezett 1 milliárd eurós külföldi kötvénykibocsátást, így a központi költségvetés adósságában a deviza aránya tovább csökkenhet, az év végére várhatóan 20 százalék alá, a tavaly év végi 22 százalékról.

A mostani kibocsátás mintegy 227 millió euró értékű, az egész évre tervezett devizakötvény-kibocsátás kevesebb mint harmada.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

MNB: erősödhet a kereskedelmi ingatlanpiac aktivitása

Miután 2023-ban az irodapiaci és ipari-logisztikai kihasználatlansági ráták visszafogott kereslet és érdemi új átadások mellett tovább emelkedtek, 2024-ben a gazdasági növekedésen keresztül erősödhet a kereskedelmi ingatlanpiac aktivitása – állapította meg a jegybank szakértője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.