A nyári munka és a járulékok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyári iskolai szünetben mind a középiskolás, mind a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok, hallgatók keresik a munkalehetőséget, hogy keresethez jussanak, illetve szakmai tapasztalatot szerezzenek, esetleg már így megtalálják jövőbeni munkahelyüket.


A nyári munkavégzés többféle módon, többféle szerződés alapján történhet, többféle jogviszony keretében lehet keresőtevékenységet folytatni.

A kiválasztott megoldás a társadalombiztosítási hatások szempontjából is lényeges, mivel a nyári munkával is szerezhetünk társadalombiztosítási jogosultságokat.

Szünidei munka munkaszerződés alapján

A leggyakoribb eset talán az, amikor a középiskolás, vagy egyetemista diák határozott időre szóló munkaszerződést köt a szünidei munka időtartamára.

A diákok szempontjából az életkornak  jelentősége van a munkavállalásnál tizenöt éves kortól ugyanis lehet szünidei munkát vállalni, nem mindegy azonban munkajogi szempontból, hogy a diák tizennyolc év alatti, vagy feletti.

A két életkor közötti különbség szerint a diák munkavállaló fiatal munkavállalónak számít, ha még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, és tanulmányaitól függetlenül felnőtt munkavállalónak, ha már elmúlt tizennyolc éves.

A munkajogi szabályok fokozottan védik a fiatal munkavállalók egészségét a munkavégzés során jelentkező terhektől, egészségi ártalmaktól.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések között a 114. §-ban szabályozza a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra vonatkozó különleges szabályokat.

  • A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

A fiatal munkavállaló számára

  • legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
  • négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,
  • legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.

A napi pihenőidő a két munkanap közötti pihenőidőt jelenti.

További különös szabály, hogy fiatal munkavállaló számára egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be – szemben a felnőtt munkavállalóknál alkalmazható egyenlőtlen beosztási lehetőségtől.

Ugyancsak nem alkalmazhatók velük kapcsolatban a heti pihenőnapok helyetti heti pihenőidő szabályai.

Fontos tudni, hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges szabályok megtartása a munkáltatók számára akkor is kötelező, ha a fiatal munkavállaló kéri annak mellőzését. Így hiába szeretne például túlórázni a tizenhét éves szünidős diák a több fizetés érdekében, ezt a munkáltató nem engedélyezheti részére a rendkívüli munkaidő elrendelését tiltó szabály miatt (Mt. 114. § (1), (2) bekezdés).

A kellő mértékű pihenőidő biztosítása a fejlődésben lévő fiatal szervezet számára ugyanis kiemelkedő fontosságú.  Ezért is látunk eltéréseket a pihenőidők vonatkozásában, például míg a felnőttek számára hat óra egybefüggő munka után kell legalább húsz perc pihenőidőt biztosítani, a fiatal munkavállalókat már négy és fél óra munka után megilleti legalább harminc perc pihenőidő.

A több pihenési lehetőség biztosítása érdekében a fiatal munkavállalót évi öt munkanap pótszabadság is megilleti a felnőttekével azonos mértékű évi húsz munkanap alapszabadság mellett.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A diákmunkára kötött munkaszerződésnél a munkaviszony időtartamával arányos mértékű szabadság illeti meg a munkavállalót.

Társadalombiztosítási szempontból a diákmunkára kötött munkaszerződéssel a munkavállaló biztosítási jogviszonyba kerül, járulékfizetésével biztosítási időt szerez, amely mind az egészségbiztosítási ellátásoknál, mind a nyugellátásoknál jogosultsági időt jelent számára.

A munkaviszony létesítésénél és befejeződésénél a diák munkavállalók részére mindazok az igazolások kiadandók a munkáltató által, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatban megilletik a munkavállalót.
A szerződést és az igazolásokat célszerű megőrizni.

További lehetőségek

Annak sincs akadálya, hogy a szünidei keresőtevékenység megbízási szerződés keretében kerüljön megvalósításra, itt azonban figyelni kell arra, hogy a megbízásos jogviszony létesítése feltételeinek megfeleljen a foglalkoztatás, valóban ez a szerződési forma legyen alkalmazható.

Társadalombiztosítási szempontból biztosítottá akkor válik a megbízott, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

Nyáron is lehet dolgozni iskolaszövetkezet keretében. Itt azonban társadalombiztosítási jogviszony nem keletkezik, mert nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt sem.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.