Készenlét és készenléti jellegű munkakör

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

E két munkajogi intézmény elnevezése hasonló, tartalmilag azonban semmi közük egymáshoz. A gyakorlatban ezért nem szabad szinonimaként, vagy egymást feltételező fogalmakként kezelni őket.

A készenléti jellegű munkakör lényege, hogy a feladatok sajátos jellege folytán ebben a munkakörben az általános teljes munkaidőnél, napi nyolc óránál több, akár napi 12 órás munkaidő teljesítésére is szerződhet a munkavállaló. Ezt nevezzük hosszabb teljes munkaidőnek. Ennek az a jelentősége, hogy a munkavállaló ilyenkor hiába dolgozik többet napi nyolc óránál, neki ez a teljes munkaideje, tehát hosszabb ideig kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie, ugyanazért a fizetésért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Például, ha a felek minimálbérben állapodnak meg, akkor ezért hosszabb teljes munkaidő esetén nem napi nyolc, hanem akár napi 12 órát kell dolgozni.

Ezért van nagy jelentősége annak, hogy mely munkakörök minősíthetőek készenléti jellegűnek. A törvény ennek két esetét ismeri. Egyrészt előfordulhat akkor, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Például, egy recepciós a munkaideje legalább harmadában nem végez semmilyen érdemi tevékenységet, mivel nincs be- vagy kilépő forgalom az épületben. A másik eset azokra a munkakörökre vonatkozik, amelyekben a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Példa lehet erre a mások sportolását felügyelő úszómester.

[htmlbox mt_kommentar]

 

Hangsúlyozni kell, hogy a készenléti jellegű munkaköröket nem lehet általában felsorolni, hanem mindig esetről esetre vizsgálni kell, hogy a konkrét munkáltatónál, a konkrét pozíció megfelel-e a fenti, egyik vagy másik típusnak. Ha az említett úszómesternek a medence üzemeltetése, a víz és levegő hőfokának, a vízminőségnek az ellenőrzése is a feladatai közé tartozik, már egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő a fenti minősítés.

A készenléti jellegű munkakör nem önmagában jogosít a hosszabb teljes munkaidő alkalmazására. Ebben ugyanis a feleknek meg kell állapodnia. Hasonlóan, a felek abban is megállapodhatnak, hogy a hosszabb napi munkaidőre tekintettel a munkavállaló akár napi 24 órás egyenlőtlen beosztásban is teljesítheti a munkaidőt, illetve a heti maximális beosztható munkaideje 72 óra lesz. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja. A készenléti jellegű munkakörnek nem csak a munkaidő mértéke tekintetében van jelentősége. Így ilyen esetben hosszabb, akár hathavi munkaidőkeret is alkalmazható és beosztható rendes munkaidő vasárnapra is.

Ehhez képest a készenlét egy teljesen eltérő fogalom. Olyan időszakot jelent, amikor a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül áll a munkáltató rendelkezésére, egy általa választott helyen. Például, a cég informatikusa a napi munkaideje teljesítése után hazamegy, azzal, hogy másnap reggel nyolc óráig készenlétet ad. Ez azt jelenti, hogy igény esetén a munkáltató ez alatt bármikor kötelezheti munkavégzésre, a munkavállaló pedig köteles munkára képes állapotban, haladéktalanul rendelkezésre állni. A készenlét idejére a munkavállalót alapbére 20%-a illeti meg, ha pedig tényleges munkavégzésre kerül sor, az munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyre az alapbérén túl 50% túlórapótlék is megilleti.

Szó sincs arról, hogy készenlét csak készenléti jellegű munkakörben lenne elrendelhető. A törvény csupán annyit ír elő, hogy négy órát meghaladó tartamú készenlét csak bizonyos esetekben írható elő (ha ez társadalmi közszükséglet biztosítása miatt, baleset, veszély elhárítása érdekében vagy technológiai okokból szükséges), ez azonban nem függ a munkakör jellegétől. Sőt, az elnevezés annyiban kifejezetten csalóka, hogy a készenléti jellegű munkakör nem is a készenléthez, hanem az ügyelethez áll közelebb. Míg ugyanis a készenlétet a munkavállaló az általa választott helyen töltheti, az ügyelet alatt a munkáltató által előírt helyen köteles rendelkezésre állni. Nem szabályos, ha a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló a munkaidőn belüli rendelkezésre állás idejére csak az alapbére 20%-át kapja meg, hiszen ez neki beosztás szerinti (rendes) munkaidő, amelyre a teljes alapbérére jogosult.

Az viszont elképzelhető, hogy a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló egyben készenlétet is ad. Például, az informatikai rendszereket felügyelő szakértő munkaköre készenléti jellegű, mivel a munkaidő egyharmadában elég, ha a rendszerszobában tartózkodik, de jellemzően nem kell beavatkoznia a működésbe. A napi 12 órás munkaideje lejártával másnap reggelig pedig készenléten van, otthonában, hogy ha éppen éjjel történne rendszerhiba, akkor nyomban tudja orvosolni.

[htmlbox kjt_kommentar]

 

 

---