Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
„Kevesebb, mint feleannyi orvos akart távozni, mint 2011-ben” Rétvári Bence államtitkár szerint.
Az elmúlt hét évben külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérő magyar állampolgárságú orvosok egyharmada, a szakdolgozók egyötöde korábbi szándéka ellenére jelenleg is a magyar betegellátást segíti – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára..
Rétvári Bence közölte: az egészségügyi humánerőforrás-nyilvántartó rendszer május 31-i adataiból az látszik, hogy a 2010 és 2016 között külföldi munkavállalási engedélyt kérő orvosok 36 százaléka és a külföldi munkavállalási engedélyt kérő szakdolgozók 21 százaléka jelenleg is a magyar betegellátásban dolgozik. Ők vagy mégsem távoztak külföldre, vagy már visszajöttek onnan, vagy egyszerre Magyarországon és külföldön is dolgoznak jelenleg – ismertette.
Az államtitkár kiemelte: az egészségügy kiemelten fontos terület a kormánynak, ezért elkötelezett a betegbiztonság erősítése, valamint az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása mellett. Hozzátette: 2010 óta több intézkedést hoztak az orvosok és ápolók érdekében.
Azt mondta: többször, nagymértékben emelték a béreket, több százmilliárd forintot fordítottak a kórházak fejlesztésére és adósságrendezésére, valamint ösztöndíjprogrammal segítették a fiatal szakorvosokat. A jövő évi költségvetés 402 milliárd forinttal tartalmaz több forrást egészségügyi célokra, mint a tavalyi – tette hozzá.
[htmlbox Tb_Kommentár]Az intézkedések hatására elmondható, hogy tavaly „kevesebb, mint feleannyi orvos akart távozni, mint 2011-ben” – közölte Rétvári Bence. Úgy folytatta: 2015-ről 2016-ra, mindössze egy év alatt 19 százalékkal kevesebb orvos döntött úgy, hogy kikéri a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt. Az elmúlt évek után sokat csökkent az ápolók elvándorlásának mértéke is. 2016-ban 15 százalékkal kevesebb szakdolgozó kívánt távozni, mint egy évvel korábban – hangsúlyozta az államtitkár.
(MTI)
Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idei év februárja jelentősnek mondható változást hozott magával a munkavédelmi oktatás terén. Bizonyos munkahelyeken ugyanis a munkavédelmi oktatás akár egy e-mail üzenetben elküldött írásbeli dokumentummal is teljesíthető. Mivel a módosítás sok munkavállalót és munkáltatót érint, jelen cikkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat szedjük össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
