Beszámolófeltöltés 2018-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles beszámolójának közzétételéről és letétbehelyezéséről gondoskodni a számviteli törvényben megadott határidőnek megfelelően. Erre 2016. december 1-től – a beszámolási időszaktól függetlenül – már csak az Online Beszámoló- és űrlapkitöltő rendszeren (OBR) keresztül van lehetőség. A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztásához nagyon súlyos adójogi és cégjogi következmények fűződnek. Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, majd néhány hónappal később a NAV jelzésére a cégbíróság kényszertörlést rendel el.
 


Milyen határidők vonatkoznak a beszámoló feltöltésére?

A beszámolók feltöltésére éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló esetén a mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig (a cégek többségénél jellemzően május 31-ig),összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén a mérlegforduló napját követő hatodik hónap utolsó napjáig ad lehetőséget a törvény. A szakmabeliek által megszokott ÁNYK-t (Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszer) egyre több helyen váltják fel az web alapú, felhasználóbarát szolgáltatások (Webes Ügysegéd, OBR, e-SZJA).

Mi változott az új beszámoló feltöltési felületen?

Az OBR a https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes/ felületen érhető el, a rendszer használatához ügyfélkapus regisztrációval kell rendelkezni.

2018.03.22-én döntött az Igazságügyi Minisztérium arról, hogy a beszámoló közzétételét cégkapu jogosultsághoz köti, azonnali hatállyal. Bejelentkezéskor figyelmeztet is a portál, hogy az OBR-en keresztül beadvány – beszámoló, illetve mérleg – alapértelmezetten olyan KAÜ által azonosított felhasználóval nyújtható be, aki az adott cég hivatalos elérhetőségéhez (Cégkapu tárhelyhez) kapcsolattartóként, vagy ügykezelőként hozzáféréssel rendelkezik. Tehát a beszámolók benyújtása fő szabály szerint a cégkapu alá került.

[htmlbox sznkk_2018]

 

Azonban (egyelőre) az EGYKE-smeghatalmazottnak továbbra is van lehetőségük arra, hogy  a hozzájuk tartozó ügyfelek beszámolóit a saját ügyfélkapujukon küldjék be, csak arra kell figyelniük,  hogy az OBR felületen a 34-es pontban a KÜNY tárhely megjelölést válasszák! Bár a cél a Cégkapu jogosultság használata,  de a beszámoló cégkapun keresztüli  közzétételének előírásához jogszabály(módosítás)ra lenne/lesz szükség. A beszámoló közzétételét ugyanis rendeletek szabályozzák, melyek eddig sem írták elő, hogy a közzétételt a cégjegyzésre jogosultnak kell elvégeznie, elegendő volt csupán az ügyfélkapujával azonosítania magát.

A  cégkapu legfontosabb hiányossága az, hogy az ügykezelők szerepét nem lehet szűkíteni, jelenleg az kizárólag teljes jogosultságú lehet. Mivel a beszámolókat nagy számban közzétevő könyvelők általában nem vállalják a cégkapu feletti ingyenes „őrködést”, így az egyébként igencsak bonyolult ügykezelőként való felvételük is kizárt. A vállalkozások vezetői ugyanakkor – a könyvelői tapasztalatok alapján – túlnyomórészt a cégkapu kezelésére és a beszámoló közzétételére is a könyvelőt kérnék fel.

A beszámolófeltöltéshez a korábbinál több adatra van szükség

Az OBR bejelentkezést követően van lehetőség a beszámoló típusának megfelelő nyomtatvány kiválasztására; a beadvány kitöltése, beszámolók, mérlegek beadás menüpontban. A felület segítségünkre van, a korábbi ÁNYK-ban használt nyomtatvány típusokat megfelelteti az online kitöltéskor kiválasztandó nyomtatványtípussal, így segítve a tájékozódást.

[htmlbox szamvitel_konyv]

 

A társaság adószámának kitöltését követően a cégbíróságon bejegyzett hatályos adatokat a program automatikusan lehívja és kitölti, csupán a beszámoló aláírására jogosult tisztségviselők adatait kell kitöltenie a felhasználónak. A beszámoló adatainak megadásakor a korábbi, 15EB nyomtatványról jól ismert adatokat (beszámolási időszak kezdete, benyújtás indoka, pénznem stb.) szükséges felvinni, ebben nincs jelentős változás. A devizás könyvvezetésnél kötelező az értékelésnél alkalmazott árfolyam megadása is, illetve rögzíteni lehet, hogy a beszámoló milyen szektor-specifikus könyvviteli szabályok alapján került összeállításra (pénzintézeti sajátosságok, vagy IFRS szerinti beszámolót készítők köre).

A korábbi ÁNYK-s változathoz képest jóval több adat megadása szükséges a benyújtóra vonatkozó és a beszámolóhoz kapcsolódó egyéb adatok terén is. A beadványt megküldő szervezet adatait, illetve az érintett társaságnál tárgyévben, valamint tárgyévet megelőző két üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszámát is meg kell adni. Utóbbi segítségével egy belső ellenőrzés is végigfut a rendszerben a megfelelő beszámolótípus kiválasztását illetően. A beépített ellenőrzések köre egyre bővül, ez az egyik nagy fejlesztés a rendszerben.

Mérleget és eredménykimutatást nem lehet pdf formátumban feltölteni, ellentétben a korábbi – tapasztalataink szerint a közzétételre széles körben használt – 15EB-05 típusú nyomtatvánnyal.  Ezalól a speciális beszámoló formátumok – pl. pénzügyi vállalkozások beszámolója, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe képeznek – kivételt. Kézi adatbevitel esetén a tévesztések lehetősége és az időráfordítás is megnő. Ennek elkerülése érdekében érdemes a könyvelőszoftverek fejlesztési lehetőségeinek utánajárni, és alkalmassá tenni a rendszert, hogy fájlként legenerálja a mérleget és eredménykimutatást, amely ezután egyszerűen feltölthető az OBR felületre.

Az adatok tételes felvitelének köszönhetően azonnal lefutnak alapvető ellenőrzések, pl.  arra vonatkozóan, hogy a mérleg-forrás egyezőség megvalósul-e.  Továbbá az E-Beszámoló oldalon történő cégadatok lekérésekor a főlap adatai mellett a mérleg és eredménykimutatás is egyszerű kattintással látható, csak a kiegészítő mellékletet és az alapítói határozatot / taggyűlési jegyzőkönyvet kell pdf-ben letölteni.

Érdemes figyelni rá, hogy az űrlapkitöltő rendszer 20 perc inaktivitást követően kiléptet, és mentés nélkül törli a bevitt adatokat. A részlegesen kitöltött nyomtatvány obr kiterjesztésű fájlként menthető le a saját tárhelyre, folytatáskor ezt a fájlt kell visszatölteni az OBR felületre.

Elektronikusan figyelt cégadatok, összekapcsolódó hatósági adatrendszerek

A beszámoló adatai immár automatikusan összefuttathatók a Cégbírósági adatokkal! Ha például egy vállalat tőkehelyzete tartósan nem rendezett, negatív, akkor ez az információ a beszámoló feltöltésétől kezdve akár azonnal kiszűrésre kerül, és nem csak egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor derül rá fény. Ennek következtében igencsak megugrott a Törvényességi felügyeleti eljárások száma, hisz a tőkevesztés automatikusan kibukik a beszámoló feltöltést követően, az eljárás pedig azonnal kezdeményezhető ebben az esetben.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM Hungary számviteli üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.

2024. április 11.

Középiskolások pénzügyi tudatosságát támogatja a Számlázz.hu

Szakmai partnerként és szponzorként támogatja Magyarország egyik legjelentősebb fintech cége, a Számlázz.hu a Luca Pacioli Középiskolás Versenyt, amelynek célja fiatalok számviteli, pénzügyi és adózási ismereteinek fejlesztése. A megmérettetésben a Kárpát-medencében tanuló magyar középiskolások vehetnek részt, ám nemcsak a versenyzőket, hanem a felkészítő tanárokat és a legtöbb diákot delegáló iskolát is díjazzák.

2024. április 11.

Elhatárolt veszteség felhasználása beolvadásnál

A gyorsan változó gazdasági környezetben gyakoriak a cégstruktúrákat érintő változások, az átalakulások, egyesülések, szétválások, és ennek okán sokszor merülnek fel jogértelmezési kérdések a jogelőd és jogutód társaságok adókötelezettségeit illetően. Jelen cikkünkben a veszteségelhatárolás kérdéskörét vizsgáljuk beolvadás esetén.