Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló előnyeit és feladatait veszi sorra legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A szaklap 2018/2-es számát itt rendelheti meg.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőknek a mikrogazdálkodói kormányrendelet mellett a számviteli törvény szabályait is figyelembe kell venniük: amit az előző jogszabály külön nem szabályoz, ott a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni. A Számviteli tanácsadó legfrissebb számának Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása című cikkének szerzője sorra vesz minden részletet, így ír a választás feltételeiről, a nyilatkozattételi kötelezettségről, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választásának előnyeiről, valamint a beszámolókészítés jelentette feladatokról is.
A könyvvizsgálói jelentések tartalma, szerkezete és terjedelme jelentős mértékben változott, amely jelentéseket a 2016. december 16-a után kibocsátandó könyvvizsgálói jelentések esetében már alkalmaznia kellett minden könyvvizsgálónak. Különösen sok változás érinti a közérdeklődésűnek minősülő vállalkozások könyvvizsgálati jelentéseit. Ezen vállalkozói kör könyvvizsgálójának nemcsak a könyvvizsgálói standardok alapján, az éves beszámolóhoz kell jelentést kibocsátania, hanem külön jogszabályok előírásainak is meg kell felelni. A 2017. december 15-e után induló üzleti évben újabb változások érintették a könyvvizsgálói jelentésekhez kapcsolódó szabályozást – mindezek legfontosabb jellemzőit foglalja össze a szaklap Amit a közérdeklődésűnek minősülő vállalkozások könyvvizsgálóinak a könyvvizsgálói jelentésekről tudnia kell című kétrészes sorozatban.
A 2018. január 1-jével hatályos általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény II. fejezete az Alapvető rendelkezések címet viseli, tartalmilag az eljáráshoz kapcsolódó alapvető szabályokat foglalja össze, úgymint a hatáskör és illetékesség, a nyelvhasználat, a kizárás, az adatkezelés. A Számviteli tanácsadó Az új közigazgatási eljárási törvény alapvető rendelkezései című cikkében áttekinti az eljárási kötelezettséghez, a hatáskörhöz és az illetékességhez, a nyelvhasználathoz, valamint a kizáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket, kitérve a fontosabb változásokra is.
A Példák, esettanulmányok rovat a társasági adó feltöltése miatt előforduló mulasztási bírság alapjának kiszámítását mutatja be. A téma aktuális, mivel a 2018. január 1-jétől hatályos új adózás rendjéről szóló törvényben megváltozott a mulasztási bírság alapjának a számítása – e szerint az adóelőleg-kiegészítés napja (ami általában tárgyév december 20-a) és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre elszámolandó támogatásokat, ha azok társasági adóalapot képeznek, nem kell figyelembe venni a mulasztási bírság számításánál.
A Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2018/2-es számát itt rendelheti meg.
Szakmai partnerként és szponzorként támogatja Magyarország egyik legjelentősebb fintech cége, a Számlázz.hu a Luca Pacioli Középiskolás Versenyt, amelynek célja fiatalok számviteli, pénzügyi és adózási ismereteinek fejlesztése. A megmérettetésben a Kárpát-medencében tanuló magyar középiskolások vehetnek részt, ám nemcsak a versenyzőket, hanem a felkészítő tanárokat és a legtöbb diákot delegáló iskolát is díjazzák.
A gyorsan változó gazdasági környezetben gyakoriak a cégstruktúrákat érintő változások, az átalakulások, egyesülések, szétválások, és ennek okán sokszor merülnek fel jogértelmezési kérdések a jogelőd és jogutód társaságok adókötelezettségeit illetően. Jelen cikkünkben a veszteségelhatárolás kérdéskörét vizsgáljuk beolvadás esetén.
Általában is igaz, ha késedelmesen fizetünk ki valamilyen díjat, akkor annak szankciója van. Nyilván az összeg nagyságától, mulasztás fajtájától is függ, de szankció lehet késedelmi pótlék, adott esetben pl. a szolgáltatás kikapcsolására is sor kerülhet. Abban az esetben, ha adóeljárásban vagy magánszemély, vagy az adóalany késedelmesen teljesíti adófizetési kötelezettségét, akkor késedelmi pótlék terhelheti az adózót.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
